Rohamot kapott a lakáspiac

Nem hosszabbítja meg a kormány az új ingatlanokra járó adókedvezményt, 2019. december 31. után a jelenlegi 5 százalékos áfa helyett ismét 27 százalékos forgalmi adót kell majd fizetni a lakások után. Varga Mihály pénzügyminiszter ezt azt InfoRádióban jelentette be a minap, letörve sokak várakozásait. 

Az intézkedéssel a piac minden szereplője jól járt. A beruházók számára komoly üzleti lehetőségek nyíltak, belevágtak az addig csak tervezgetett projektekbe, és megugrott a nyereségük is, a vevők számos új ingatlan közül válogathattak, amelyek sokszor már a tervezőasztal mellől elkeltek. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint nem kizárt, hogy az állam sem járt rosszul, annak ellenére, hogy kevesebb adóbevétele volt az új ingatlanok eladásából. „Sok új beruházás történt, amelyekre egyébként lehet, hogy egyáltalán nem került volna sor. Nőtt az építőipari foglalkoztatottság, ami most már meghaladja a 300 ezer alkalmazottat. Az ezen a területen dolgozók emelkedő fizetése is pozitív hatással van a gazdaságra. Ha minden járulékos hatást figyelembe vennének, elképzelhető, hogy a mérleg pozitív lenne” – mondja a szakértő. Éppen ezért a szakmán belül óriási volt a bizakodás, hogy a kormány meghosszabbítja az intézkedést, amelynek az ország ingatlanállománya szempontjából is pozitív hatása volt. Az új ingatlanok ugyan most 100-200 ezer forinttal többe kerülnek négyzetméterenként, mint a használtak, ez egyfajta vérfrissítést jelent. Néhány év múlva ezek is használt lakásként jelennek meg a piacon, csak éppen sokkal korszerűbb elosztással, jobb energiahatékonysággal és felszereltséggel. 

A használt ingatlanok piacán már kevés a jó lakás, legalábbis abban az árkategóriában, amit az emberek még szívesen kifizetnek. Ez a lélektani határ Budapesten 30 millió forint (az ingatlan.com-on kereső vevők háromnegyede nem szeretne ennél többet költeni). A megyei jogú városokban ez az összeg átlagosan 16,5 millió, a többi városban 15,5 millió, a kistelepüléseken, községekben pedig 9,5 millió forint. 

A szakma azért is bízott a hosszabbításban, mert a munkaerőhiány miatt rengeteg projekt csúszásban van, ez pedig sok furcsa helyzetet szülhet másfél év múlva. „Egyik napról a másikra fog 27 százalékra nőni az áfakulcs. Márpedig a beruházók csak akkor tudják kiszámlázni a lakásokat, ha azokra megvan a használatbavételi engedély, vagyis befejeződött az építkezés. Így bruttó 20 százalékkal is többe kerülhetnek majd ezek az ingatlanok, ami egy 30 milliós lakás esetében 5-6 millió forint drágulást jelent. Ezt csak akkor lehetne kivédeni, ha a vevők előlegként kifizetnék a lakás árának nagy részét. Ez nagy kockázattal jár, előfordulhat, hogy egy félkész ingatlant fizet ki szinte teljesen, így gyakorlatilag elveszti az alkupozícióját, ha minőségi vagy más kifogásai lennének” – vázolja a kilátásokat Balogh László, aki szerint rengeteg vitás helyzet állhat elő másfél év múlva. Emellett biztosan lesz visszaesés az építési kedvben is, aminek következtében a jelenleg csúcsra járatott építőipar nagy része „feladat” nélkül maradhat. Most viszont mindenki sietősen szeretné befejezni az építkezéseket, ami megnöveli a minőségi hibák esélyét a jelenlegi munkaerő-hiányos helyzetben. 

Emellett a forint árfolyamának változása is hatással lehet a lakásárakra, bár közvetlenül csak kis mértékben. Elképzelhető, hogy a külföldről importált építőipari alapanyagok ára nőni fog, az elmúlt évek állandó tendenciája, hogy az anyagok és a munkaerő ára is folyamatosan növekszik, így az új ingatlanok is drágulnak. Ha a forint tartósan gyenge marad, tovább növekedhet a külföldiek érdeklődése a magyarországi ingatlanok iránt. Jelenleg az adásvételek 6-7 százalékát bonyolítják külföldiek az országban, évente 10-12 ezer ingatlant vesznek hazánkban, túlnyomórészt Budapesten vagy olyan vidéki nagyvárosokban, ahol sokan dolgoznak közülük. Ilyen például Kecskemét és Győr, és a jövőben az atomerőmű-építés következtében Paks is csatlakozhat ebbe a sorba. Balogh László szerint a szomszédos országokból egyre több a vevő, ez leginkább a nyugat-magyarországi határvidéken érzékelhető, ahol az osztrákok előszeretettel vásárolnak, jóval alacsonyabb áron, mint hazájukban. Sok a külföldi vásárló a Balatonnál, és a főváros belső és budai kerületeiben is. De már hasonló tendencia figyelhető meg az északi határvidéken is, ugyanis az erős euró kedvez a Szlovákiában élő vásárlóknak, sőt a Románia nyugati határa közelében élőknek is jobban megéri egy kelet-magyarországi ingatlant vásárolni, és akár naponta ingázni. 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!