Budapesten van olyan környék, ahol több (luxus)autó várakozik mozgássérültkártyával, mint parkolójeggyel. Miskolcon két éve megszűntek a rokkantigazolványokkal elkövetett parkolási visszaélések. Ha van megoldás, miért nem alkalmazzák?
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának adatai szerint jelenleg 265 ezer mozgássérült-parkolókártyát használnak az országban. Arról még becslés sincsen, hogy ebből mennyivel élnek vissza. Rögtönzött ellenőrzést végeztünk egy átlagos csütörtök délután Budapesten a Bajcsy-Zsilinszky út–Andrássy út–Teréz körút háromszögben. 168 parkoló autóból 74 szélvédőjén volt parkolójegy, 15 gépjárművön „áruszállítás” felirat díszelgett, 79 kocsin (kétharmada luxuskategóriájú autó, nem egy külföldi rendszámmal) mozgássérültkártya volt. A környéken (ahol sok színház, kávézó, étterem található és este 8-ig óránként 400 forint a parkolás) nincs sem rehabilitációs intézet, sem más olyan intézmény, ami megmagyarázhatná a rokkantak tömeges jelenlétét. A Magyar Parkolási Szövetség és a Mozgás korlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) már 2008-ban javaslatokat fogalmazott meg a mozgásukban korlátozottak számára kiadott várakozási engedélyek szabályozásával kapcsolatban, de semmi sem változott. A MEOSZ javasolta, hogy a hétpontos minősítési rendszert, amely alapján kiállítják a parkolási igazolványokat, ne a háziorvosok, hanem az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet bírálja el. „A háziorvossal sajátos viszonya van a betegnek, ha viszont egy orvosi bizottság állapítaná meg a jogosultságot, kisebb lenne a valószínűsége, hogy olyan is igazolványhoz jut, aki nem rászorult” – mondta a Vasárnapi Híreknek a szervezet főtitkára. Szakály József szerint külön kellene ellenőrizni, hogy ki vezeti az autóját, és kit szállítanak. A Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. ügyvezető igazgatója szerint az sem jó, hogy a kártyával bármikor, bárhol, bármeddig lehet állni. Rusznák Imre helyesnek tartja azt a fővárosi rendeletet, hogy 50 férőhelyenként 1 rokkant hely legyen felfestve; ez az igazi rászorulóknak elég lenne. Azoknál az intézményeknél, ahol több mozgássérült fordul meg, egymás mellett több helyet is felfestenek – tette hozzá az ügyvezető igazgató. Jogbizonytalanságot okoz, hogy a rendelet hiába teszi egyértelművé, hogy a kártyának jól látható helyen kell lennie, a bírói gyakorlat szerint az utólagos bemutatás is elfogadható. Két éve Miskolcon akciócsoportot hoztak létre a jogosulatlan parkolókártya-használat visszaszorítása érdekében. „2008 nyarán 20 ellenőrzésből 19 esetben visszaélésre derült fény. Mára ez az arány megfordult” – nyilatkozta lapunknak a Borsod-Abaúj-Zemp lén Megyei Rendőr-főkapi tány ság sajtószóvivője. Egyedné Novodonszki Éva közölte: azokat, akik csalnak a mozgássérültigazolványokkal, azokat rabosítják (ujjlenyomatvétel után bekerülnek a bűnügyi nyilvántartásba). A nyomozás metodikája teljesen kidolgozott, de erről a szóvivő nem akart részleteket elárulni. A Budapesti Rendőr-főkapitányság az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK) irányította lapunkat. Ott azt a tájékoztatást kaptuk, hogy „a rendőrség nagy hangsúlyt fektet a kérdéses kártyák használatának ellenőrzésére, a megyei rendőr-főkapitányságok rendszeresen tartanak akciókat a hamisított, vagy más nevére szóló mozgáskorlátozott-kártyával parkoló sofőrök ellen”, és ismertették a rabosítási eljárás szabályait. „A rokkantkártya-razziák eredménye számos szabálysértési és büntetőeljárás. A rendőrség a jövőben továbbra is szigorúan fellép az ilyen típusú jogsértésekkel szemben” – zárult az ORFK válasza. Hiába kerestük a kormány illetékeseit azzal kapcsolatban, hogy van-e kormányzati szándék, a rokkantsági parkolási engedélyek kiadásának szigorítására: több mint egy hete nem kaptunk választ kérdéseinkre.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
