Róluk, de nem nekik - egyhetes fesztivállá nőtte ki magát a Budapest Pride

– A tavalyi Nem tetszik a rendszer-videoklip és Milla-tüntetés óta Dorottya eltűnt a nyilvánosság elől…

Karsay Dorottya: Nem tűntem el, ugyanúgy aktivista vagyok, mint az utóbbi nyolc évben, napközben egy fogyatékos személyek jogaival foglalkozó nemzetközi szervezetnél dolgozom. Mostanában a Budapest Pride köti le az energiám nagy részét. Január óta egyébként nem Millázom, de kívülről drukkolok nekik. De a rendszer továbbra sem tetszik.

– Mikor tetszene?

K. D.: Még erősebb civil aktivitás és civil jelenlét kellene, bár egyre színesebb a paletta, de ez még nem elég. Amikor horogkeresztek jelennek meg házakon és szobrokon, gyűlöletbeszéd hangozhat el a parlamentben, akkor még nagyobb aktivitásra van szükség. Jó lenne, ha az állami vezetők is kiállnának a gyűlöletkeltő megnyilvánulások ellen, közös érdekünk, hogy ne bélyegezzenek meg senkit származása, vallása, szexualitása vagy nemi identitása miatt.

– Kinek szól leginkább a Budapest Pride sok programja?

Hanzli Péter: A LMBT közösség tagjai részéről ez egy kiállás és önmaguk felvállalása is. Ez a hét róluk szól, de nem csak nekik. Mindenkit várunk, aki meg szeretné ismerni ezt, a lakosság mintegy 5 százalékát kitevő kisebbséget.

– Miért ülne be egy „nem érintett” polgár mondjuk egy LMBT témájú filmre?

K. D.: Huszonöt, általában az elmúlt egy-két évben készült film látható majd a Kino és az Odeon-Lloyd mozikban, amelyek között számos igen nagy sikerrel szerepelt a cannes-i és a Sundance filmfesztiválon és a Berlinálén is. Ezek szórakoztató és tanulságos filmek. Már csak ezért is érdemes megnézni ezeket. Mint sok más alkotás, a szerelemről, az élet nagy kérdéseiről szólnak ezek a filmek is, kiegészítve a kiközösítés és a bujkálás nehézségeivel. Nagyon kevés ilyen témájú alkotás megy a mozikban, pedig a zsigeri gyűlölet oka pont az, hogy nem ismerik az emberek ezt a csoportot. A megismerés csökkenti az előítéleteket.

H. P.: Vasárnap 18 órától az Odeon moziban Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke és a lengyel Anna Grodzka, Európa első és egyetlen transzszexualitását vállaló parlamenti képviselője mond beszédet. Erdős Virág szavalni fog, Kulka János énekelni, a házigazda pedig Csákányi Eszter lesz.

K. D.: Az idén megint majdnem betiltott Budapest Pride Felvonulás előtt pikniket is tartunk. Jövő szombaton, a Városligetben 25 civil szervezetből álló civil falu is lesz, koncertek, szónoklatok és nagy jókedv. Majd végigmegyünk az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky úton egészen az Alkotmány utcáig. Több ezer, jogtudatos, vidám embert várunk. Tavaly úgy háromezren vonultunk, idén, reméljük, még többen leszünk.

– Van hír ellentüntetőkről?

H. P.: Bízunk a rendőrségben, s azt reméljük, nem lesz semmilyen atrocitás. A pozsonyi csatára emlékezők egy csoportja is kapott engedélyt abban az időben a Hősök terére, rajtunk nem fog múlni, hogy mindkét rendezvény problémamentesen megférjen egymás mellett. A 2007-es és a 2008-as felvonulások voltak a legdurvábbak, nagyon megviseltek mindenkit. 2010-ben szégyen volt, hogy visszafordítottak minket az Oktogonnál az ellentüntetők miatt, a tavalyi viszont már nagyon jól sikerült és azt reméljük, ez a trend folytatódik.

– Romlik vagy javul az LMBT emberek helyzete hazánkban?

K. D.: Általában a kelet-európai országokban rosszabb a helyzet, elutasítóbbak az emberek, mint nyugaton. Az Alaptörvény mindenképpen visszalépés, az azonos neműek közötti házasság nem engedélyezése és a családjogi törvény egyes passzusai is diszkriminálóak, a szélsőséges csoportok és a Jobbik ténykedése, javaslatai pedig nagyon negatívan hatnak a közhangulatra és emberi jogi szempontból felháborítóak. A magyarországi kisebbségeket, például romákat, zsidókat az utóbbi hónapokban egyre több atrocitás éri. Azt gondolom, hogy az összefogás a gyűlölet ellen és a kiállás az egyenlőség mellett most mindannyiunk közös ügye és feladata.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!