Cikkünk "Hová fogy Magyarország?" című összeállításunkban megjelent háttérinformáció. Az összeállítást Diószegi-Horváth Nóra, Nagy B. György és Szabó Kata készítette.
A legérzékenyebb kérdés továbbra is a cigányság helyzetének megoldása (lenne), ám úgy tűnik, rendre elbukik minden megoldási kísérlet – ennek okaként viszont még mindig tartja magát az a felfogás, hogy a romák ingyenélő segélynyelők, akik napszámban gyereket csinálnak – többek között azért, hogy így maximalizálják a besöpörhető szociális támogatásokat. És bizony a romák segélyeinek „hála” ilyen nagy a lyuk a büdzsén.
És ezt az imázst, bizony, a politikai elit is komolyan építette. A legplasztikusabban a Fidesz kegyéből alkotmánybíróvá emelkedő Pokol Béla fogalmazott, aki azt vizionálja, hogy 2050-re 7 millióra fogy a magyar, és ennek a népességnek harmada nem is magyar, hanem cigány lesz. A romák pedig felélik az ország nyugdíjkasszáját. Nos, abban demográfusok, szociológusok, gazdasági szakemberek többé-kevésbé egyetértenek, hogy 1991 és 2021 között duplázódik a cigányság lélekszáma (egy populáció évi 1 százalékos növekedés mellett 70 év alatt nő a kétszeresére).
A 2050-es helyzetet azonban a szakemberek kevésbé „félik túl”, mint Pokol.
Így a matematikai demográfia és a népesség-előreszámítás kutatója, Hablicsek László és Kemény István demográfus például úgy számol, hogy 2050- re a cigány népesség mintegy 1,1-1,2 millióra tehető majd. Ugyanis a gyermekvállalási kedv a romák körében is csökkenhet – jelenleg egy roma asszony átlagosan 3,1 csecsemőnek ad életet (ez az országos átlag kétszerese), 2020-ban viszont előreláthatóan már csak 2,4-nek. Hogy ennek ellenére mégis hasonló ütemben gyarapszik majd a roma társadalom, annak az az oka, hogy körükben is növekszik a várható élettartam, a férfiak 62 év helyett talán 65-tel is kalkulálhatnak, míg a nők 69 esztendős átlaga 72 évesre javul. (2001-ben a roma népesség – hiszen egy alapvetően fiatal közösségről van szó – átlagéletkora 26,1 év volt, a 2020-as várakozás 29,9 év, és 2050-re ez felcsúszhat 31-33 évre.) Mivel közben a társadalom egésze fogy, 2050-re 8-8,5 millió polgárt számolhat már csak az ország.
Így a roma lakosság aránya mintegy 15 százalékra becsülhető. A fiatalság körében – 0 és 15 év között – az arány mintegy 24 százalékos lesz, ugyanis a jelenlegi mintegy átlagosan 1,5 százalékos termékenységi bázis 1-re csökken. (Persze nem egységesen oszlik majd meg a roma lakosság az országban.) Így 2050-ben a mintegy 2,5 millió valós munkavállalóból – ez mintegy egymillióval kevesebb, mint jelenleg – minden hatodik roma lesz.
Arról, hogy mennyire valós veszély az, miszerint a társadalombiztosítási és nyugdíjkasszát a cigány népesség növekedése borítja-e meg igazán, eltérnek a vélemények. Tény: egyre kevesebb a társadalombiztosítási kassza befizetője, és egyre több a „pénzfelvevő”. Ám nyugdíjszakértők szerint, a roma lakosság nem jelent extra kockázatot. Egyrészt csökken a gyerekek száma, másrészt a felnőttek arányaiban markánsan korábban halnak – azaz többségük nem éri el a normál nyugdíjkorhatárt, továbbá mivel a romák zöme nem dolgozik jelenleg sem, így öregségében is csak szegénységi nyugdíjra (a minimálbér felére, mintegy nettó 33 ezer forintra) jogosult.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!