Kondor Vilmos még nem látta a regényéből készített filmet, de úgy gondolja, „akkor lesznek tele a magyar mozik magyar nézőkkel, ha róluk és nekik szóló filmeket készítenek, legyen az vígjáték vagy dráma – úgy, hogy nem nézik őket közben hülyének az alkotók. Amerika fölényét kár lenne vitatni, de számos magyar film, környékbeli ország saját alkotása vagy akár a brit televíziós sorozatok is azt igazolják, hogy az embereket érdekli a saját sorsuk, a saját környezetük, a saját életük. Harminc éve a magyar film még tarolt a mozikban és a tévében, mert érvényes filmeket készítettek, jól megírt és megrendezett filmeket, kiváló színészekkel, olyan témákról, amik érdekelték az embereket.”
Bár régóta nem jár moziba, a legutóbbi idők magyar alkotásai közül a Liza, a rókatündért látta és leginkább a látványvilága miatt maradt meg benne. „Mindig azon filmnézők közé tartoztam, aki a jó és emlékezetes látványért (szinte és majdnem) mindent meg tud bocsátani, bár a Lizánál nem volt mit megbocsátani, lévén a története is lekötött” – árulta el lapunknak, majd hozzátette: „Két nagy kedvencem van, amit bármikor meg tudok nézni. Az egyik a Ripacsok, a másik pedig A nagy generáció. Ott van még mellettük a Meteo (a filmzene miatt is, különös tekintettel Másik Jánosra), A tanítványok és a Kopaszkutya. És éppen a Ripacsok miatt örültem annyira Ragályi Elemérnek a kamera mögött: azt a hangulatot, amit ő tud megfogni és visszaadni, senki sem tudja utánozni. A Ripacsok Pestje az én Pestem, bármennyire is furcsán hangzik.”
Kondor Vilmos kedvenc hard-boiled és noir filmjei
1. Red Rock West (Amikor egy bérgyilkos is több a soknál)
„A sztori olyan, akár egy közeledő gyorsvonat: tudom, hogy el fog gázolni mindent és mindenkit, mégsem akarok félreugrani előle. Ahogy a főszereplő Michael (Nicholas Cage alakításában) ostoba légyként pottyan bele egy leszámolás hálójába, s ahogy kivágja magát, pedig minden az övé lehetne, a pénz, a lány (Lara Flynn Boyle soha nem volt ilyen szép), az egyszerűen példás. Hihetetlen jó helyszín, szinte tapintható hangulat, ebben a filmben benne van minden, amit egy noirtól várok.”
2. After Dark, My Sweet (Sötétség után, kedvesem)
„Jim Thompson regényeinek filmadaptációi közül ez a kedvencem, mert nem ismer kompromisszumot: alig van határ bűnös és ártatlan, féleszű és normális között. Jason Patric az exbokszoló szerepében döbbenetes, Rachel Ward pedig lélegzetelállítóan szép. Hű adaptációja egy nem könnyű regénynek.”
3. The Big Sleep (A hosszú álom)
„Ugyan nem szeretem Chandlert, de ez a film az alfa és az ómega. Nem tudom, Faulkner mennyit tett hozzá a tökéletes forgatókönyvhöz, de akármen?- nyit is, a végeredmény a tökéletes noir. Bogart és Bacall párosára nincsenek szavak, a díszletre, a világításra, a hangulatra is lehetne keresni meg sorolni jelzőket, de fölösleges.”
A Budapest Noir című keménykötésű (hard-boiled) krimivel 2008-ban robbantott nagyot Kondor Vilmos.
Gordon Zsigmond bűnügyi újságíró kalandjait az 1930-as évek Magyarországán annyira jól fogadta az olvasóközönség, hogy további hat kötetben követhettük eseteit egészen 1956-ig. (Az időrendben haladó négy regény mellett az 1919 és 1936 között játszódó történeteket – egy kisregényt és öt novellát – a Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes foglalta egybe, a tavaly megjelent Szélhámos Budapest című regény pedig szintén Gordon fiatal éveire koncentrál.)
Idén november 2-án kerül a mozikba az első regényből Gárdos Éva által rendezett film, melyben Tenki Réka a főszereplő fotográfus szerelmét, Krisztinát kelti életre. A vele készült interjúnk ("A bűnben van valami csábító" - Csejtei Orsolya beszélgetett Tenki Rékával) mellett a jelmeztervező Flesch Andreát
is megkérdeztük, valamint Kondor Vilmos is elárulja lapunknak, melyek a kedvenc filmjei (Munkatársunk, Horner interjúja "Saját élet" címmel olvasható összeállításunkban.).
950 millió
forinttal támogatta a Magyar Nemzeti Filmalap a Budapest Noir mozifilmet. A film rendezője Gárdos Éva, operatőre Ragályi Elemér, a forgatókönyvet Szekér András írta.
„Minden szempontból közel áll hozzám az 1930-as évek Budapestje.
Az izgalmas, piszkos, titkos, rejtőzködő, fülledt világ igen vonzó. Mulatók, sikátorok, sosem tudod, mi történik a következő pillanatban, és szinte senki sem az, aminek látszik” – nyilatkozta a film főhősét, Gordon Zsigmondot alakító Kolovratnik Krisztián lapunknak a filmforgatás 40 napját megelőzően tavaly februárban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
