Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért csoport (Milla) a következő száz év minden március 15-re és október 23-ra a Szabad Sajtó útját igénybe óhajtja venni, s ezt a rendőrségen be is jelentették. Erre csak két esetben mondhat nemet a rendőrség: ha a forgalmat úgy akadályozzák, hogy nincs terelőútvonal, illetve ha a népképviseleti szervek munkáját gátolják, de egyik sem áll fenn – nyilatkozta lapunknak Juhász Péter Milla-szóvivő.
A Milla egyébként mindenképpen tart tüntetést idén március 15-én is a Szabad Sajtó útján. Juhász elmondta: a jövő hét elején elküldik keresetüket a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának, ugyanis szerintük a gyülekezési jogot sérti a kormány azzal, hogy minden tüntetésre alkalmas közterületet lefoglalt. Kezdeményezésüket akkor függesztik fel, ha a kormány vagy a főváros tárgyal velük.
Felröppent a hír, hogy a kormány két évre jelentett be területfoglalási igényt a nemzeti ünnepek idejére a főváros kiemelt közterületeire, de később ezt cáfolták. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egy hétre közterület foglalási engedélyt kért és kapott a Nemzeti Múzeum környékére és a Kossuth térre, e mellett lefoglalták – többek között – a Ferenciek terét, a Március 15-e teret, az Erzsébet hidat, a Képviselői irodaház környékét, a Várba vezető utat, az I. kerületi Horváth kertet, valamint a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája környékét is. A fővárosi önkormányzat pedig az Andrássy utat, a Deák teret, a Hősök terét, a Clark Ádám és a Blaha Lujza teret „tudhatja magáénak”. Ez azt jelenti, hogy a Millának a tavaly már bevált, Szabad sajtó útja helyett más helyszínt kellene keresnie a szólásszabadság-tüntetéshez. A Főpolgármesteri Hivatal és a fővárosi vezetés is azt közölte: nem óhajtják a civilek tüntetését megakadályozni, hajlandóak tárgyalni, s szerintük számos terület áll rendelkezésre az általuk lefoglaltakon kívül is.
Körbenéztünk, melyek lehetnek ezek. Az ideális helyszín aszfaltozott, kellően nagy és jól megközelíthető; hab a tortán, ha van szimbolikus tartalma is. A helykitöltéshez négyzetméterenként átlagosan három emberrel szokás számolni. Szempont, hogy jól látszódjon a színpad, ha van, és maguk a résztvevők is, ezért például a szűk utcák nem igazán alkalmasak.
Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Társaság ügyvezetője szerint vannak presztízscsökkentő tényezők is, amelyek befolyásolhatják egy tüntetés sikerét, például egy nagyon „lepukkant”, vagy kevésbé ismert helyszín kevesebb embert vonz.
Ha nem tudnak alternatív útvonalat biztosítani, akkor a forgalom túlzott zavarására és a közlekedés biztonságának érdekére hivatkozva szokták megtagadni a területfoglalási kérelmet. Például a Soroksári út, a Boráros tér környéke, a Szent István tér, a Széchenyi tér (volt Roosevelt), a Szabadság tér, a Gellért tér és a Széll Kálmán tér (volt Moszkva), valamint a Városligetnél a Királydomb és a Bem tér is szabad. Az első kettő messze esik a központtól, a bazilika környékére szakrális jellege miatt nem szokták tüntetést szervezni, a többi felsorolt tér pedig szűkös. Egyesek szerint a Királydomb és a Bem tér is alkalmas lehet, bár előbbi teljesen, utóbbi részben zöld terület. A rakpart túl keskeny, ezért nem biztonságos, a Margitsziget, a Szent István-park, a Tabán, a Normafa vagy a Hajógyári-sziget pedig a védendő növényzet miatt nem megfelelő.
A Magyar Szolidaritás Mozgalom március 10-én tart tömegtüntetést a Kossuth téren. Eredetileg kilenc helyszínre jelentkeztek, de csak kettőre kaptak engedélyt, a Kossuth és a Clark Ádám térre. A hétvégi fővárosi tüntetések miatt készültséget rendeltek el a Készenléti Rendőrség, a Terrorelhárítási Központ és a Köztársasági Őrezred állományánál, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
