Csak egy hír szoríthatta le időlegesen a Magyarország drámai gazdasági és politikai helyzetével kapcsolatos írásokat a nemzetközi sajtóban: Schmitt Pál plágiumbotránya. Az államfő doktori értekezéséről szerdán a hvg.hu írta meg: felveti a plágium gyanúját, hogy a disszertáció négyötöde szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató 1987-es tanulmányának szövegével.
Schmitt 1992-ben a testnevelési egyetemen Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése címmel adta be 215 oldalas értekezését, és summa cum laude minősítéssel megkapta a doktori címet. A legtöbben az AFP hírügynökség írását vették át, amely szerint az államfői hivatal tagadta a doktori plagizálásról szóló vádakat, mondván: Schmitt és Nyikolaj Georgijev baráti kapcsolatot ápoltak és egy forrásból írták meg disszertációjukat, továbbá megemlítik, hogy az államfő „szoros szövetségese” Orbán Viktor miniszterelnöknek. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy 2011-ben Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter lemondani kényszerült, mivel jogi disszertációjának kétharmada fel nem tüntetett forrásokat tartalmazott. A The Times című vezető brit konzervatív napilap tudósítója, Adam LeBor szombati írása szerint a köztársasági elnök plágiumügye emlékeztet Guttenberg botrányára.
Annak ellenére, hogy a sajtónak nyilatkozott az azóta elhunyt bolgár tudós lánya, aki képtelenségnek nevezte az államfői hivatal „cáfolatát”, és hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke elképzelhetetlennek minősítette, hogy egy tudományos munkában ne legyenek sem vég-, sem lábjegyzetek, továbbá kiderült, hogy olyan emberek értékelték jelesre és engedték át Schmitt írását, akik tagjai voltak egy szervezetnek, amely az akkor Schmitt által vezetett Magyar Olimpiai Bizottság alá tartozott, a Semmelweis Egyetem dékánja szerint „nincs okunk feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság” annak idején.
A Köztársasági Elnöki Hivatal a maga részéről befejezettnek tekinti a kommunikációt: a cáfolatnak nem nevezhető, ellentmondásos szövegű „visszautasítás” kiadása óta hallgatnak, és érdekes, hogy sem helyreigazítást nem kértek, sem perrel nem fenyegettek. Schmitt Pál is inkább azt a taktikát választotta, hogy hallgatással próbálja kivárni a botrány elültét.
Orbán Viktornak „nincs dolga az üggyel”, szóvivője, Szijjártó Péter „bulvárkacsának” minősítette a bizonyítékokkal bőségesen alátámasztott plágiumvádat, Giró-Szász András kormányszóvivő – aki nem szeretne prejudikálni – határozottan állította, a kormánynak ebben az ügyben nincs teendője, mert a kabinet semmilyen formában nem véleményezheti a köztársasági elnökkel kapcsolatos dolgokat, ellenben támogatnia kell az államfőt, mert a köztársasági elnök egy intézmény.
A kormány tagjai és a kormánypárti képviselők pedig inkább hisznek az államfő hivatalának, mint a saját szemüknek: „köztársasági elnök úr állítja, hogy nem plagizált, én megbízom a szavaiban” - mondta például Martonyi János külügyminiszter.
A lemondás igénye „természetesen” nem fogalmazódott meg sem az államfőben, sem az őt személyesen jelölő Orbán Viktorban, hiába az ellenzék, közéleti szereplők és jobboldali értelmiségi körök (Mandiner, Jobbklikk) felszólítása. Jogi úton pedig nem lehet kikényszeríteni a távozást, hiába követett el bűncselekményt Schmitt: az egyrészt már elévült, másrészt az új alaptörvény szerint hivatalban lévő köztársasági elnökkel szemben büntetőeljárás nem indítható. Polgári jogi pert csak a szerző vagy jogutódja indíthat, az elnök közjogi felelősségének megállapítására vonatkozó eljárást pedig csak az alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben törvényt sértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető államfővel szemben kezdeményezhető. Így az ügynek az elnök megbízatására nézve nincs közjogi következménye.
Anomáliák a képviselõk önéletrajzában
A diplomák körüli trükközések nem új keletűek, még a második Orbán-kormány alatt sem. 2010 őszén lettünk figyelmesek arra az anomáliára, hogy egyes képviselők ugyan idegen nyelveket nem beszélnek, mégis külföldi diplomával rendelkeznek. Kiderült, hogy a jól hangzó amerikai vagy francia papírok mögött magyar tanfolyamok állnak. A legkirívóbb eset Szabó Zsolt fideszes honatyáé volt, akinek önéletrajzában a mai napig ott díszeleg a parlament hivatalos internetes oldalán: 2002-ben PhD-fokozatot szerzett a Newport Universityn. Szabó azonban sosem tanult Amerikában, sőt, a Newport nem is igazi egyetem. Diplomájának használata számos államban, így az USA-ban is törvényellenes.
Valójában a fideszes képviselő az Econovum Akadémián szerezte felnőttképzésben a képesítését, ahol ekvivalencia alapján a newporti diplomát is szerezte. Az Econovum nem felsőoktatási intézmény, hanem a Felnőttképzési Akkreditációs Testület (FAT) által akkreditált felnőttképzési hely, így diplomát, PhD fokozatot pedig végképp nem adhat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
