Ezekben a napokban tartja izgalomban a világot a tudományos életet és a hétköznapi embereket leginkább összekötő eseménysorozat, a Nobel-díjak átadása. A kitüntetettek személyét és tevékenységét még akkor is hatalmas érdeklődés övezi, ha a legtöbb ember képtelen felfogni a felfedezések valódi értékét. Hacsak el nem magyarázzák egy lyukas fánkkal.
Az elmúlt héten kezdődött a Nobel-díjak kiosztása a tudományos kategóriákban, azokban, amelyeket a legnehezebben ért meg a közönséges halandó. Láthatóan a díjakat osztó bizottság is küzd, hogyan értesse meg az egyes díjazott kutatások jelentőségét a közvéleménnyel, nem véletlen, hogy a fizikai Nobel bejelentése után lyukas fánkokkal és perecekkel próbálták szemléltetni, mit is jelent valójában David Thouless, Duncan Haldane és Michael Kosterlitz (amerikai egyetemeken kutató brit tudósok), „a topológiai fázisátmenetek és az anyag topológiai fázisok területén végzett úttörő munkája”.
A topológia a matematika egy ága, amely az alakzatok folytonos (szakítás és lyukasztás nélküli) deformációk, például nyújtások és csavarások után is megmaradó tulajdonságait vizsgálja. A méltatás szerint a kutatók egy korábban nem ismert világra nyitottak kaput, amikor rámutattak: az anyagok egészen fura, korábban nem ismert állapotokat is felvehetnek. A három tudós eredményeinek a kvantumfizika és a szupravezetés gyakorlati alkalmazhatóságában van nagy jelentősége, akár a jövő kvantumszámítógépeinek alapját is adhatják a kutatások.
A működő kvantumszámítógépeket pedig már nagyon várják a tudományos világban. Ezek ugyanis villámgyorsan lesznek képesek megoldani olyan komplex feladatokat, számításokat, amelyek a hagyományos számítógépek számára felfoghatatlanul sok időbe kerülnének. Ezzel meggyorsítanák a mesterséges intelligencia kutatását, a Big Data-elemzéseket, és ha minden jól megy, még energiahatékonyak is lesznek.
Az orvosi díjat a japán Oszumi Josinori kapta, aki az autofágia, vagyis a sejtek önemésztésével, természetes pusztulásával kapcsolatos kutatásaival érdemelte ki az elismerést. A tudós és csapata még 1993-ban különítette el az autofágiáért felelős 15 gént több ezer élesztőmintán. A kutatás tulajdonképpen az első nagy léptékű genetikai vizsgálat volt a világon. Eredményeik bebizonyították, hogy a sejtek természetes pusztulásának fontos szerepe van olyan helyzetekben, mint például az éhezés vagy más stresszhatás, az önemésztésből ugyanis a szervezet energiát nyer. Az autofágia azért is fontos, mert egy betegség után a gyógyulási folyamat része, hogy baktériumokkal vagy vírusokkal terhelt sejtek eltűnjenek. Ugyanakkor a természetes sejtpusztulást szabályozó gének mutációja számos problémát okozhat, például a rák vagy más neurológiai betegségek esetében.
A gőz vagy az elektromosság emberi szolgálatba állításához hasonlítják a kémiai Nobel díjazottainak tudományos eredményeit, Jean-Pierre Sauvage francia, Sir J. Fraser Stoddart brit és Bernard L. Feringa holland kutatók az emberi hajszálnál is kisebb gépek megalkotását hozták elérhető közelségbe.
A molekuláris gépezetek a gyógyászatban nyithatnak új kapukat; a nem is oly távoli jövőben a beadott gyógyszereket a nanogépezetek egészen a célig, például a rákos sejtekig vihetik.
A Svéd Nemzeti Bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-emlékdíj idei díjazottjait október 10-én, hétfőn jelentették be: (Oliver Hart és Bengt Holmström lett Nobel-díjas, teljesítményükről itt olvashat - a szerk.)
BÉKEHARCOS Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat. Az elnök azzal érdemelte ki a kitüntetést, hogy rengeteget tett az 52 éve húzódó véres polgárháború befejezéséért, amelyet a FARC nevű baloldali gerillacsoporttal vívtak. A konfliktus a több mint fél évszázad alatt 220 ezer emberéletet követelt, 7 millióan vesztették el az otthonukat, és folyamatosak voltak az emberrablások is. Santosnak végül négyéves tárgyalássorozat után sikerült aláírnia a békeszerződést Timochenko FARC-vezérrel. A díjnak különös színezetet ad, hogy az egyezményt október 4-én népszavazásnak kellett volna megerősítenie, a kolumbiai polgárok azonban szűk többséggel leszavazták azt. Ennek ellenére a tűzszünet fennmarad, a Nobelt odaítélő bizottság pedig külön kiemelte, hogy a kolumbiaiak nem a békét utasították el, hanem annak egyes pontjait.
A díjazottak átlagéletkora 59 év, a valaha volt legfiatalabb a 2014-ben békedíjat kapott Malala Yousafzai (17), a legidősebb pedig a 2007-es közgazdasági díjazott, Leonid Hurwicz (90)
Ketten visszautasították a díjat: Jean-Paul Sartre 1964-ben azért nem vette át az irodalmi Nobelt, mert élete során semmilyen hivatalos kitüntetést nem fogadott el. Le Duc Tho vietnami politikus Henry Kissingerrel együtt kapta meg a békedíjat a vietnami háború békeszerződésének aláírásáért. Országa helyzetére hivatkozva mégsem fogadta el a díjat.
Négy jelölt politikai nyomás miatt nem fogadhatta el a díjat. Hitler megtiltotta, hogy Richard Kuhn, Adolf Butenandt és Gerhard Domagk elfogadják, bár az ezzel járó diplomát és a díjat később megkapták, a pénzdíjban soha nem részesülhettek. Borisz Pasternak, az 1958- as irodalmi díjazott bár elfogadta, a Szovjetunió hatóságai arra kényszerítették, hogy adja vissza.
Hárman börtönben voltak díjazásukkor. Carl von Ossietzky német békeharcos és újságíró, Aung San Suu Kyi burmai politikus és Liu Xiaobo kínai emberi jogi aktivista éppen azért a tevékenységért ültek a rácsok mögött, amiért a Nobel-békedíjat kapták. A 2015-ig kiosztott 900 Nobel-díjból 26-ot kapott valamilyen szervezet, és mindössze 49 esetben kapta nő az elismerést, közülük 19 az elmúlt másfél évtizedben. Az első Marie Curie volt.
Tétre, helyre, irodalomra
Bár a jelölési procedúra nem nyilvános, és a döntések hátterét 50 évre titkosítja a Svéd Királyi Akadémia, ismét hatalmas a találgatás az irodalmi Nobel-díjas személye körül. A győztesre a nagy nemzetközi fogadóirodáknál tippelni is lehet, bár sok értelme nincsen, az irodalomban nincsenek olyan objektív szempontok, mint például egy lóverseny esetében. Kétségtelen, hogy tavaly az irodák által legesélyesebbnek tartott Szvetlana Alekszijevics nyert, de a három megelőző évben befutónak tartott Murakami Haruki a mai napig nem kapott Nobelt. Ha mégis adunk a fogadóirodák szavára, még akár bizakodhatunk is, a legelismertebb Ladbrokesnál Krasznahorkai László győzelmére 20:1 oddsszal lehet fogadni, Nádas Péterre pedig 25:1-essel. Az irodákat összesítő listán Nádas a 13. helyen áll, Krasznahorkai viszont csak a 49.-en. A magyar írók esélyeit a szakértők szerint Kertész Imre 2002-es díja rontja, más vélemények szerint viszont ilyen szabályszerűség sincs a döntésekben. Az idei díjazott személyéről jövő héten lebbentik le a fátylat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!