Éld át a szenvedélyt! Ez a 2016-os riói olimpia mottója. Egyelőre azonban úgy néz ki, hogy a brazil tengerparti városba utazók azzal is megelégednének, ha minden gond nélkül megélhetnék az olimpiát. Bár akadnak olyan hangok is, melyek szerint néhányan annak is örülhetnek majd, hogy túlélték a nyári játékokat. Sok helyütt még tart az építkezés, pedig két és fél hónap múlva kezdődnek a játékok.
„Brazíliában egyre rosszabb a helyzet. Mindenkinek, aki Brazíliába akar utazni vagy a riói olimpiára, azt tanácsolom, hogy maradjon otthon. Itt veszélyben lesz az élete. Nem is szólva a rosszul működő kórházakról és a politikai bizonytalanságról.”
Kemény kijelentés, különösen úgy, hogy mindezt egy brazil írta. Olyan, aki ráadásul sportoló, s nem mellesleg világhírű. A neve: Rivaldo. A brazilok visszavonult világbajnok labdarúgóját jól ismerik Barcelonában, Milánóban, Athénben is, és tudják róla, nem a levegőbe beszél. Szegény családból származik, a bádogvárosok, a favellák árnyékából küzdötte fel magát. Pontosan és jól ismeri a brazil gazdaság és közbiztonság helyzetét, a helyiek mentalitását.
Aggodalma nem indokolatlan, és a problémák nem is ma kezdődtek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2009-ben, koppenhágai közgyűlésén döntött úgy, hogy az olimpiák történetében először egy dél-amerikai ország, Brazília híres tengerparti városa, Rio de Janeiro rendezze a 2016-os nyári olimpiai játékokat. Chicagót, Tokiót és Madridot utasította maga mögé, miközben mindenki tisztában volt azzal, hogy a brazil gazdaság nem feltétlenül van abban az állapotban, amelyre biztonsággal lehetne szervezni egy olimpiát. A brazilok költségvetési ajánlata (28,8 milliárd reál) némi bizakodásra adott okot, még úgy is, hogy a befektetés megtérülésére már akkor sem látszott sok esély látszott – utoljára 1984-ben, Los Angelesben rendeztek nyereséges olimpiát –, ám más részről riasztónak is tűnhetett: a görög gazdaságot is megroppantó 2004-es athéni olimpia ugyanis éppen tízszer annyiba került, mint amennyivel a görögök pályáztak, 1,6 milliárd dollár helyett 16 milliárdba.
S lám, a brazilok 2015-ben jelezték is, hogy már 36,7 milliárd reálnál tartanak (3648 milliárd forint).
A dél-amerikai ország ugyanakkor joggal bízhatott abban, hogy az olimpiai felkészülés élénkíti majd a gazdaságot, különösen az építői és szolgáltató iparra gyakorol jótékony hatást, számos munkahelyet teremt.
Öt év múlva azonban kiderült, komoly gondok vannak. Még úgy is, hogy Brazília a 2014-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogával mintegy éles helyzetben próbálhatta ki gazdasági teljesítőképességét.
Az építmények és a helyszínek állapotának ellenőrzése után 2014-ben még az is felmerült, hogy talán el kellene venni Riótól az olimpia rendezésének jogát. A közegészségügy helyzetét pedig egyenesen riasztónak találták nem csak a szakemberek, de azok a sportolók is, akik különféle versenyeken próbálgatták a leendő helyszínek pályáit. A vitorlásversenyeket lebonyolító Guanabara-öböl például inkább hasonlított szemétlerakóra, semmint első osztályú pályára. Arról nem is szólva, a város szennyvizének jelentős része szinte éppen oda folyik, ahol a versenyeket rendeznék. Vagyis, ha valaki vízre akarna szállni, annak alighanem külön oltásokra lesz szüksége, ha nem akar betegen hazatérni. A város, élén Eduardo Paes polgármesterrel azonnal nekiállt a nagytakarításnak, de a brigádoknak minden nap szembe kell nézniük az újból és újból termelődő szeméttel. Azt ígérik, minden helyszínt a megfelelő minőségben és állapotban adnak át.
És akkor még csak kevesen gondoltak arra, hogy egy olyan apró lény, mint a Zika-vírus szinte képes lesz minden tervet felborítani. A szervezők abban bíznak, hogy a kórt terjesztő szúnyogok nem nagyon repkednek majd a téli környezetben (Rio de Janeiro a déli féltekén található, ott akkor van tél, amikor nálunk nyár), lám a 2014-es labdarúgó- világbajnokságot sem csípték szét – de úgy tűnik, a vírustól való félelem legalább akkor gondot jelent, mint az előkészületek állapota miatti aggodalom.
Az egyik legnagyobb veszélyre azonban éppen Rivaldo hívta fel a figyelmet. A közbiztonság rendezése sok esetben szó szerint élet-halál kérdése. Az Amnesty International emberjogi szervezet adatai szerint áprilisban tizenegy embert öltek meg a szegénynegyed lakói és a rendőrök közötti lövöldözésben, de a brit Guardian internetes portálja ennél is riasztóbb adatot közölt: 2015-ben 1500 embert öltek meg Rio de Janeiróban. Talán ezért sem véletlen az, hogy két hónapja le is mondott posztjáról az olimpia biztonsági főnöke. Adilson Moreira távozása nem tűnik jó ómennek – igaz, búcsújához főként politikai okok vezettek.
85 000
biztonsági ember, őr és fegyveres vigyáz majd a sportolókra és turistákra a riói olimpián. A szervezők félmillió sportolót és turistát várnak a sportrendezvényekre. A biztonsági intézkedésekre 54 milliárd forintnak megfelelő összeget költenek.
Korrupciós vádak is érik a riói szervezőket, mondván, bizonyos cégek túlságosan sok munkát és feladatot kapnak az olimpia előkészületében. Brazília jelentős recesszióval küzd, így sok vállalkozásnak kifejezetten jókor jött az olimpiai beruházás.
Rio de Janeiro közel hatvan olyan fejlesztésbe fogott az építményektől kezdve a víztisztításig, amelynek felét az olimpia után is használja. Az olimpiai falu biztosan elkészül, a metrót továbbfejleszthetik, ám a repülőtérre nem jut akkora figyelem, mint azt a pályázatkor remélték.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
