Az, hogy egy árverésen néha meglehetősen furcsa ereklyék is borsos áron kerülnek kalapács alá, talán nem lep meg senkit. Na, de hogy valaki több mint 100 millió forintnyi összeget áldozzon egy kerekes székre? És még csak nem is ez a legfurább vétel az aukciótörténelemben…
Csodálkozásunk egy fokkal alábbhagyhat, ha hozzátesszük, kié is volt az a bizonyos – amúgy motorizált – kerekes szék. Az idén márciusban 76 évesen elhunyt brit elméleti fizikus, Stephen Hawking használta még az 1980-as években, mielőtt állapota tovább romlott, és még modernebb segédeszközre lett szüksége. Az elsősorban az 1988-ban kiadott Az idő rövid története című könyv óta világszerte népszerű tudósnál 22 éves korában diagnosztizálták a gyógyíthatatlan amiotrófiás laterálszklerózist, amely 5 év alatt végleg tolókocsiba kényszerítette, élete utolsó évtizedében pedig már csak beszédszintetizátor segítségével tudott kommunikálni. A testét megbénító kór az elméjét épen hagyta, így – a többi közt az univerzum keletkezésével vagy épp a fekete lyukakkal foglalkozó – munkáival elérte, hogy a világ (egyik) legokosabb embereként tartsák számon. Hagyatéka egy részét most bocsátotta árverésre a híres londoni Christie’s aukciósház, az említett kerekes szék esetén pedig 296,5 ezer fonton, azaz átszámítva nagyjából 107 millió forinton állt meg a licit. Az összeg a szervezőket is meglepte, hisz a kikiáltási ár „csak” 10 ezer font volt. És lehet ugyan, hogy a vevő kissé bogaras, de legalább jó célra ment a vagyona: a bevétel nagy részét ugyanis a Stephen Hawking Alapítvány és a Mozgató Neuron Betegségek Egyesület kapja.
A boldogság drága titka
Akadt egy darab, amely még a fentinél is drágábban kelt el ezen az aukción, méghozzá Hawking 1965-ös doktori értekezése, amely A táguló univerzumok tulajdonságai címet viseli: ezért 585 ezer fontot (211 millió forintot) tettek le az asztalra.
Messze nem ez a legnagyobb összeg azonban, amelyet egy tudós papírra vetett gondolataiért fizettek. Ha most arra kérnénk az olvasót, tippelje meg, vajon melyik akadémikus irománya érhetett még ennél is többet, sokan bizonyára sikerrel járnának. Igen, Albert Einsteinről van szó. Ha most azt is ki kellene találni, mi állhatott a papírokon, a legtöbben alighanem már sötétben tapogatóznának. Nem egy nagyívű tudományos értekezésről van ugyanis szó, olyannyira nem, hogy a feljegyzés mindössze 2 mondatból áll, és egy nem kevésbé bonyolult téma, a boldogság titkát tartalmazza. A „művet” a német születésű fizikus egy 1922-es japán előadókörútján nyomta egy küldönc kezébe, majd hozzátette, egy napon sokkal többet ér majd, mint ha szimpla borravalót adna neki. Nos, (ebben is) igaza lett, 2017-ben 1,56 millió dollárt (440 millió forintot) adtak a „fecniért” egy jeruzsálemi árverésen. Most jöhetnénk azzal, hogy milyen igazságtalan az élet, hogy Einstein megannyi korszakos munkája helyett az utókor számára az a legértékesebb, mikor csak odafirkantott valamit egy sajtpapírra, de valahol megnyugtató is, hogy miközben bonyolult jelenségek hátterét kutatva oldalakat írt tele képletekkel, addig úgy vélte, a boldogság kulcsa két mondatban is összegezhető. De nem akarunk senkit tovább csigázni, íme tehát a 2 gondolat: „a nyugodt, szerény élet több örömet hoz, mint az állandó izgalommal járó siker hajszolása”, valamint „ahol akarat van, ott út is van”. Hát, ha a történelem talán legnagyobb koponyája mondja, biztos így is van. De ha ettől most mégsem világosodott meg senki, legalább örülhetünk, hogy nekünk nem került másfél millió dollárba.
Casanova nyomában
Könnyen lehet egyébként, hogy a fenti papírka is már csak néhány napig lesz a legdrágább Einsteinhez kötődő tárgy, december 4-én ugyanis New Yorkban ismét elárverezik azt a kézzel írott levelét, amelyben Istenről és a vallásról alkotott nézeteit fejtette ki. Az Isten-levélként emlegetett dokumentum, amelyet Einstein egy évvel a halála előtt, 1954-ben írt, tíz éve 400 ezer dollárért cserélt gazdát, de az új tulajdonosa azóta a hírek szerint 3 milliós ajánlatot is kapott rá, így könnyen lehet, hogy ezúttal még ennél is följebb kúszik az ár.
Mélyen vallásos milliárdosoknak nem ajánlatos a részvétel, a híres fizikus soraiból ugyanis meglehetős szkepticizmus olvasható ki Isten létét és a Bibliát illetően.
Ha a licitháború nagyon eldurvul, Einstein levelének még arra is lehet esélye, hogy minden idők legdrágábban elárverezett kézzel írt szövege legyen. Ezt a címet jelenleg az ismert 18. századi olasz kalandor, Giacomo Casanova emlékiratainak tulajdonítják, amelyért néhány éve 4,4 millió dollárt (1,24 milliárd forintot) szurkoltak le. A 4000(!) oldalas, meglehetősen jó korrajznak számító műben a szerző nagyjából 120 nevet említ, köztük számos férjes asszonyt, sőt apácát is, akik így örülhetnek, hogy a kötet teljes körű megjelenésére csak mintegy 200 évvel a benne szereplők halála után került sor.
Bármit el lehet adni
Az, hogy Casanova árfolyama – jelenleg – még magasabb, mint Einsteiné, elvezet minket napjaink aukciós világának egyik nagy tanulságához: a tudomány vagy épp a történelem nagy alakjai is keresettek, de igazán a „celebek” azok, akik mindent visznek. Pontosabban, akiknek mindenüket viszik. De szó szerint mindenüket. Az utóbbi években olyan abszurd árverésekről érkeztek hírek, mint az, ahol 5300 dollárt (1,5 millió forintot) adtak Scarlett Johansson használt zsebkendőjéért, amelybe a színésznő egy televíziós show-ban fújta az orrát. Ez az ár még akciósnak számít Britney Spears kiköpött rágógumijához képest, amely 14 ezer dollárt (4 millió forintot) is megért az énekesnő egy – talán nem túlzás – őrült rajongójának. Más kérdés, hogy ezek legalább kézzel fogható dolgok (már akinek van hozzá gusztusa), miközben valaki azért a dunsztos üvegnyi levegőért is 530 dollárt (150 ezer forintot) adott, amelyet az eladó Brad Pitt-tel és Angelina Jolie-val egy szobában tartózkodva „gyűjtött be”.
És hogy ne maradjunk magyar vonatkozás nélkül, említsük meg II. Erzsébet brit királynő alsóneműjét is. Nem, „olyan” magyar vonatkozásról nem tudunk beszámolni, pusztán arról van szó, hogy a királynő még 1968-ban a magánrepülőgépén felejtette a bugyogóját, ahonnan a pilóta közvetítésével a magyar származású báró Joseph de Bicske Dobronyihoz került. Az ő 2010-es halála után a ruhadarab egy online árverésen kötött ki, és kelt el 18 ezer dollárért (5 millió forintért). Őfelsége ezzel a fasorban sincs a toplistán, Michael Jackson egy alsónadrágjáért például 1 millió dollárt is megadtak. Reméljük, ez nem számít felségsértésnek, de úgy fest, ha aukciókról van szó, a pop királya több mint hússzor annyit ér, mint a britek királynője.
A Christie's aukciós ház munkatársa Hawking 1988-ból származó kerekes székével Fotó: Daniel LEAL-OLIVAS / AFP
Vitán felül áll, hogy sokan szerettek volna betekintést nyerni Marilyn Monroe ruhája mögé, de a nagy többség ezt aligha úgy értette, mint egy 2013- as árverés győztese, aki 45 ezer dollárt (13 millió forintot) áldozott a néhai szexikon mellkasi röntgenfelvételére. Ennél valamivel olcsóbban, 40 ezer dollárért talált gazdára egy másik irigyelt testrészről, Einstein koponyájáról készült röntgen. A vevő bizonyára azt hitte, így megfejtheti a híres agy titkát – amely a kutatások szerint egyébként nem a méretében, hanem a barázdáltságában rejlett.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
