Sokan meglepődtek, amikor pár napja közzétette a világsajtó: a svéd kormány az ország minden háztartásába eljuttatott egy brosúrát, ami arról szól, mi a teendő szükséghelyzetben. Eredeti címe „Om krisen eller kriget kommer”, vagyis „Ha válság vagy háború jön”. De hát béke van, nem? Valójában forró béke van, amit nevezhetünk új hidegháborúnak is.
A brosúra szétosztása pedig nem a kardcsörtetés vagy a közhangulat hiszterizálása – ez más országokban előfordulhatna, de a hidegfejű, nyugodt svédekkel nem lehet megtenni – hanem bizony nagyon is reális óvintézkedés. Ugyanis tényleg jöhet válság, jöhet háború. De ki támadná meg Svédországot?
A kérdés naiv: ha belegondolunk, hogy az orosz légierőnek köszönhetően mindennapos a svéd légtér megsértése, és a fjordok vizében lassan gyakoribb vendég az orosz atom-tengeralattjáró, mint a heringraj, természetes, hogy egy esetleges támadást nem a népi Kína irányából vár Skandinávia (mert nem egyedül Svédországot érinti az orosz katonai fenyegetés). Nem mellesleg: a világpolitikai helyzet Moszkva számára egyre kedvezőtlenebbül alakul, a Közel-Keletet kivéve mindenhol veszít befolyásából az orosz állam, és az ottani helyzet sem dőlt el, nem is fog egyhamar. Ha és amennyiben Putyin egy lokális vagy globális háborúban szeretné visszaszerezni hanyatló tekintélyét és befolyását, erre két helyszín volna alkalmas geopolitikai szempontból: Korea térsége és Skandinávia. A koreai helyzet rendezésébe azonban más nagyhatalmak is beléptek, sőt tulajdonképpen magukhoz is ragadták a félsziget sorsának intézését, így az ideális hadszíntér egy háború megindításához a magas Észak.
Felsorolni is sok lenne, hány provokáció történt az utóbbi években. Vegyük csak az öt évvel ezelőtti esetet. 2013. március 29-én – tehát nem manapság kezdődtek a berepülések! – néhány orosz repülőgép célzottan Stockholm és keletsvédországi célok ellen hajtott végre gyakorló repülést. A szóban forgó kötelék két Tu–22M3 Backfire hadászati bombázóból és az azokat kísérő négy (mások szerint csak kettő) darab Szu– 27-esből állt. Az orosz gépek Szentpétervár felől érkeztek éjfél után, majd szimulált támadást hajtottak végre két jelentős, Svédország déli részén található katonai támaszpont ellen, pedig általában ilyen gyakorlórepüléseket Kalinyingrád felé szoktak végrehajtani az oroszok.
Noha akkor még nem történt légtérsértés – azóta az is mindennapos –, viszont maga a gyakorlat ténye gondolkodóba ejtette a svéd kormányt és a hadsereg vezérkarát. És mivel ezek a provokációk csak súlyosbodnak, Svédország, ha lassan is, de feladta hagyományosan teljes semlegességét, 2014-ben beengedték a NATO csapatait, nemrég bevezették a sorköteles katonai szolgálatot (habár igen kis mértékben újoncoznak), és különleges védelmi intézkedéseket is hoztak. Okos emberek, és pontosan tudják, hogy a jövő háborúját nem a szálfegyveres gyalogság fogja megnyerni, sőt elképzelhető, hogy minden a digitális harctéren dől el. Szervezett harc folyik az orosz eredetű álhírek ellen, országos oktatókampány indult, hogy a középiskolai diákokat felvilágosítsák az orosz propagandáról, ennek keretében a 4,8 millió háztartásba eljuttatott füzetke azt is tartalmazza, hogyan lehet felismerni a dezinformációt.
Norvégia is felkészül: létrehozták a Nemzeti Gárdát, egy speciális területvédelmi erőt, a különleges erők egy tisztjével az élén, ami nem része a hadseregnek, és a behatolók ellen védi az országot. Finnország átszervezte a hadseregét, nagyobb egységeket alakított ki, hogy jobban tudják kezelni az esetleges nagyszámú áldozatot, ha megtámadják őket. Egyszóval egyre forróbb a helyzet északon. De mi a teendő, „ha válság, vagy háború jön”? Lássuk a füzet rövid kivonatát.
■ Fel kell készülni arra, hogy nem lesz fűtés, élelem, ivóvíz, üzemanyag, leállnak a bankautomaták és az internet, megszűnhet a tömegközlekedés és a gyógyszerellátás. Ajánlatos készleteket felhalmozni vészhelyzet esetére.
■ Bármilyen információt, hírt kapunk, tegyük fel az alapvető kérdéseket: tényekről van szó benne? Mi lehet a hír terjesztésének célja? Ki terjeszti? Hiteles a forrás? Ellenőrizhető a hír igazságtartalma? Egyáltalán: friss ez a hír? Kutassunk, keressünk, ellenőrizzünk, ne higgyünk a pletykáknak és ne terjesszük őket.
■ Ismerjük fel a hatóságok szirénajeleit. A légiriadóról kizárólag a Svéd Rádió P4-es csatornája tájékoztat.
■ Végezzünk elsősegély-tanfolyamot.
■ Vegyünk részt a civil és önkéntes szervezetek tevékenységében, melyek felmérhetetlenül sok segítséget nyújthatnak baj esetén.
Hideglelős élmény békeidőben ezt olvasni, de sajnos Svédország tudja, hogy meg kell védenie magát. És azt is tudja, kikkel szemben. Mi pávatánc útján próbálkozunk egyelőre.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!