Négy éven belül megjelennek az utakon a vezető nélküli autók. A prototípusok már köztünk járnak: a Google, az Apple és legelső sorban is a Tesla már megalkotta a maga autonóm autóját. A forradalom már kitört, a kérdés, hogy tényleg ez a harc lesz-e a végső.
1926. december 8-án, szerdán a Milwaukee Sentinel 4. oldalán – egy házasságtörésről szóló részletes tudósítás és a bűnügyi hírek mellett – néhány soros közlemény jelent meg egy „fantom autóról”, amely aznap megjelenik a város utcáin. A cikk szerint a „mesteri elme”, amely a vezető nélküli autót irányítja rádióhullámok segítségével, a fantom mögött haladó járműben ül majd. A lap figyelmezteti a környéken lakókat, hogy mely utcákat kerüljék el, ha nem akarnak összeakadni ezzel a különös automobillal. Szóval így kezdődött.
Nem hagyta nyugodni
A magától közlekedő autó ötlete nem hagyta nyugodni a mérnököket. A ’60-as években a Stanford Egyetem kutatói fejlesztettek ki egy kis önjáró izét, ami utast nem szállított ugyan, de önállóan indult és megállt, és ha akadályt észlelt, azt kikerülte. Valódi aszfaltra először 1977-ben merészkedett egy japán építésű masina. Kutatói körökben nagy feltűnést keltett: ötven métert haladt, csaknem 35 kilométeres sebességgel. Ernst Dickmann, a müncheni egyetem kutatója építette az első valódi autonóm autót, a ’80-as évek elején.
A Mercedes kisbuszt több egymással együttműködő számítógép vezérelte, amelyek képesek voltak a feltételezett sofőr szemmozgását is rekonstruálni (ez az úgynevezett szakkádikus mozgás). Dickmannt sokan a Wright fivérekhez hasonlítják – mondván, az ő munkássága az autóiparban legalább olyan fontos volt, mint az első repülőt megépítő testvérpáré az aviatikában.
Autonóm autó először 1994-ben merészkedett ki a valódi forgalomba. Dickmann járműve Párizsban közlekedett néhány kilométert, miközben összesen 12 autóval került valamilyen „forgalmi” kapcsolatba. A német konstruktőr híres S Mercije 1995-ben összesen 1678 kilométert tett meg Münchenből Dániába, autópályán. Útja során 158 kilométert haladt mindenféle emberi beavatkozás nélkül, miközben 180 kilométeres óránkénti sebességgel kerülgette az autókat. Közben persze a volán mögött mindig ott ült a sofőr, hogy beavatkozzon, ha szükséges.
Új világot teremt
Az autonóm autók fejlődése azt a tételt igazolja, hogy ma az autóipar nem elsősorban a mechanikáról, hanem a számítástechnikáról szól. Minél több komputerizált kütyüt pakolnak egy autóba, az annál értékesebb. A Tesla 700 lóerős D modelljében például nem az a legnagyobb truváj, hogy 3,2 másodperc alatt gyorsul 100-ra, és még csak nem is az, hogy egyetlen feltöltéssel 450 kilométert képes megtenni, hanem az, hogy adott időben megjelenik az ajtónk előtt, bekapcsolt rádióval és fűtéssel, beállított ülésekkel, és kinyitja az ajtót. Mindezt persze csak otthon, a kertben, mert közúton még nem közlekedhet önállóan.
A robotautók elterjedése nemcsak technikai és számítástechnikai, hanem számos jogi, biztonsági és etikai kérdést is felvet. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: ki felel majd az önjáró autók által elkövetett esetleges szabálysértésekért? Ki fizet, ha a gép mégis galibát okoz: az üzemben tartó vagy a gyártó? Hogyan oldják meg az autonóm és vezetővel közlekedő autók együttes közlekedését?
Közlekedési szakemberek és jövőkutatók próbálják modellezni azt a nagyon is közeli állapotot, amikor hirtelen elárasztják az utakat a vezető nélküli járművek. Vannak, akik állítják: növekedni fog a gépjármű- és a személygépkocsi- használat, egész egyszerűen azért, mert könnyebb lesz használni őket. Chris Urmson, a Google fejlesztési vezetője például nemrég közölte: a most 12 éves fiának már nem lesz szüksége jogosítványra. Mások úgy okoskodnak, hogy az autonóm autók megjelenésével éppenséggel nem nő majd az autók száma, hiszen az emberek nem tulajdonolni akarják majd az autókat, hanem inkább megosztani.
Ez pedig hatékonyabbá teszi a tömegközlekedést is.
Szakemberek figyelmeztetnek arra, hogy az önvezető autók megjelenése a városok terjeszkedésével fog járni, hiszen megszűnnek a távolságok. Rengeteg pénzt emészt fel ugyanakkor az, hogy a teljes úthálózatot alkalmassá tegyék az autonóm autók közlekedésére (érzékelők és GPS-jeladók beépítése, telepítése).
A fő kérdés persze mindig – így ez esetben is – az, hogy mindez megéri-e. A BMW fejlesztői például azzal az érvvel maradtak ki (legalábbis eddig) a buliból, hogy „vásárlóik önképébe nem illeszkedik bele az önjáró autó. Aki BMW-t vesz, szereti uralni a járművét”. Ennek némileg ellentmond, hogy épp a napokban hozták hírbe az Apple-t a bajor autógyárral.
Egyébként a legütősebb érv manapság az önjáró autók ellen a terrorizmus. Az autonóm autók ellenzői szerint egy sofőr nélküli autóval sokkal könnyebb célba juttatni fegyvert vagy robbanószert. Mondjuk az ilyenfajta érvelés eddig sem lassította a technika fejlődését, hiszen az autóval sokkal könnyebb egyébként is háborúzni, mint a lovas kocsival.
Erkölcsi dilemmák
A világ legjobb műszaki egyetemének számító massachusettsi MIT kutatói szerint a számos probléma közül, amelyet az autonóm autók széles körű elterjedése előtt meg kell oldani, az egyik legfontosabb az, hogy kit áldozzon fel az autó extrém helyzetben? Ha például egy kutya rohan át előttünk, kit üssünk el: az út szélén ácsorgó kisfiút vagy a terhes nőt a babakocsival? És – ha úgy adódik – kinek az élete ér többet az autó számára: a tulajdonosé vagy a gyalogosé? Mondjuk valószínűleg kevesen vásárolnának olyan autót, amely üzembiztosan feláldozná utasát egy kényes közlekedési szituációban.
MAGYAR KAPCSOLAT
Dickmann autójában egy magyar találmány, az úgynevezett Kálmán-szűrő is dolgozott. Ez nem más, mint egy algoritmus, amely mozgó, változó rendszerek állapotáról ad optimális becslést. Így jóval pontosabb információt kapunk a vizsgált tárgyról, mint ha csak egy mérést végeznének el. A Kálmán-szűrőt azóta repülőgépek, robotrepülők és űrhajók irányításánál is használják. Az algoritmust Kálmán Rudolf magyar származású, Amerikában élő villamosmérnök fejlesztette ki az 1960-as években.
NÉHÁNY ÉRV AZ ÖNVEZETŐ AUTÓK MELLETT ÉS ELLEN
PRÓ:
Kevesebb baleset, rövidebb követési távolságok, kiszámíthatóbb utazási idők, kevesebb üzemanyag- fogyasztás, növekvő maximális sebesség, kényelmesebb utazás, összességében kevesebb autó, kevesebb rendőri intézkedés.
KONTRA:
Megoldatlan a felelősség kérdése (különleges közlekedési szituációk kezelése, elavult GPS-adatok stb.); kusza jogi szabályozás; az emberek szeretik kézben tartani az irányítást; növekvő digitális zaj; több millió sofőr elbocsátása.
A világ két legismertebb autonóm autója csak a filmvásznon létezett.
Az egyik a Dudu névre hallgató VW bogár volt, a róla szóló 1971-es német sorozatban (ebből készült az amerikai herbie-s változat, amely a magyar mozikban a Kicsi kocsi… címen futott). Dudu és Herbie nem beszélt, viszont gondolkodott és cselekedett, ahogy neki tetszett.
Az első beszélő, érző, gondolkodó autó KITT, a fekete Pontiac Trans Am volt a Knight Riderben. 1982-ben, amikor a sorozat indult, Ernst Dickmann már megépítette a világ első valódi önjáró autóját, vagyis KITT akár létezhetett is volna.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!