Ha tömören akarnánk összefoglalni mindazt, amit a kormány Várba költözéséről és a Nemzeti Hauszmann Tervnek nevezett rekonstrukciós programról ma tudni lehet, igen rövid cikk születne. Kevesen akarják és keveseknek lesz jó.
Azok kedvéért, akik nincsenek tisztában az előzményekkel: a harmadik Orbán-kormány első ülése után, 2014. június 6-án jelentette be az akkori kormányszóvivő, hogy a miniszterelnök és hivatala a Budai Várba, a karmelita kolostor épületébe költözik, legkésőbb 2016. március 15-ig – vagyis kicsivel több mint egy hét múlva.
Ugyanitt hirdették ki, hogy több tárca székhelye vidéki városokba kerülhet. L. Simon László kormánybiztos tavaly jelentette be a teljes várrekonstrukciós program, a Nemzeti Hauszmann Terv indítását, majd az is kiderült, hogy a Miniszterelnökséggel együtt 2017-ig legalább két minisztérium (NGM, BM) is beköltözik a Várnegyedbe.
A fenti mutatványok összköltsége pedig 22 és 200 milliárd forint közé tehető, attól függően, hogy ki és mikor mondja. Mára nagyjából kiderült, hogy nem mennek a minisztériumok vidékre; a miniszterelnök nem vonul kolostorba 2016. március 15-ig, és mindennek az összköltsége 22 és 200 milliárd forint közé tehető.
A miniszterelnök új birodalma
Bár senki sem mondta ki, de szinte biztos, hogy Orbán Viktor és hivatala idén nem költözik be a karmelita kolostorba. Ugyanakkor 1 milliárd forintot különített el a kormány az ott elhelyezendő műtárgyak beszerzésére – derül ki a Magyar Közlönyből. Az épület átalakítására – egyes források szerint – már eddig is legalább 20 milliárd forintot költöttek, de még nem látni a végét. Információik szerint mostanában fejeződik be a régészeti feltárás, és – jó esetben – jövő ilyenkor költözhet be a kormányfő az épületbe. A Nemzeti Táncszínház egykori épülete (eddig 300 millióba került a Táncszínház kiköltöztetése és ideiglenes működése más játszóhelyeken) valószínűleg nem lesz elegendő a miniszterelnöki stáb számára, ezért a vele szemben lévő Püspökkert helyén felépítendő épületszárnyba is a hivatal költözik. (A Főőrségi laktanya és a lovarda felújítása is a terv része.)
„Az egész terv egyik legnagyobb vesztesége a Táncszínház épülete” – mondja a Vasárnapi Híreknek Kelecsényi Kristóf művészettörténész, az Építészfórum című internetes lap munkatársa. Ez az épület ugyanis azóta, hogy II. József elvette a Karmelita Rendtől, jóformán folyamatosan színházként működött. „Egy olyan kormányzati koncepció, amelynek az egyik legfőbb érve a történeti folyamatosság biztosítása, hogyan szakíthat meg egy ilyen hosszú kulturális folyamatosságot?” – teszi fel a kérdést Kelecsényi, hozzátéve, hogy az épület befogadóképességével „nem lehet játszani”, miközben szinte biztos, hogy nem lesz elegendő hely a hivatal összes dolgozója számára.
Fel, le
Nemcsak az egyes épületek, hanem magának a Budai Várnak a befogadóképességével is gondok lehetnek. Két minisztérium és a Miniszterelnökség felköltözésével előzetes becslések szerint naponta legalább háromezren ingáznának a Vár és a város között, legalább kétszer. Az általunk megkérdezett közlekedésszervezési szakértő, aki megbízás alapján jelenleg a Budavári Önkormányzatnak is dolgozik, ezért kérte, hogy a nevét ne írjuk le, elmondta: három fontos problémát kellene megoldaniuk. A dolgozók fel- és lejutásához bővíteni kellene a várbuszok kapacitását, miközben a méretüket – a szűk utcák és terek miatt – nemigen lehet változtatni. Felmerült még a sikló felújítása és járatainak sűrítése is, de egyelőre ez sem tűnik megnyugtató megoldásnak. „Azon is gondolkodunk, hogy a sikló a nap bizonyos szakaiban csak a Várban dolgozókat szállíthatná, a turistáké maradna a nap többi része” – mondja a szakember. A másik probléma a turistabuszok parkoltatása, amit valószínűleg új parkolóhelyek kialakításával lehetne csak megoldani. „Szóba jöhet még a Vár alatti, MÁV-hoz tartozó területek hasznosítása is.”
Vesztesek és vesztesek
„A Szentháromság tér 6., ahová a Nemzetgazdasági Minisztérium költözik majd, egy tipikus századfordulós középület, amely már a maga korában is heves vitákat váltott ki – mondja Kelecsényi Kristóf. – Tudniillik már akkor is túl nagynak tartották, amelyik kilóg az egy-két szintes házak közül. Egyébként nem volt rossz épület, szép neogót homlokzata és gyönyörű szecessziós belső terei voltak, méltó párja volt a Parlamentnek.”
A ház, amely 1945 előtt már otthont adott a Pénzügyminisztériumnak, azóta számos változáson ment keresztül. Jelenlegi homlokzata az ’50-es években alakult ki, és nemrég fejezték be a felújítását is, amelynél a kivitelezők – értelemszerűen – az utolsó állapotot vették figyelembe. L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár viszont félreérthetetlenül fogalmazott, amikor azt mondta: minden épületet az eredeti formájában kell felújítani. „Ez a korábban lebontott két szint újraépítését, két neogótikus tornyot, egy gyönyörű rizolitot és teljes külső-belső felújítást jelent” – mondja Kelecsényi, aki szerint még egy laikus számára is nyilvánvaló, hogy ez az épület ilyen formában nem készülhet el jövő őszre – ahogy a kormány eredeti terveiben olvasható.
És miközben az átalakítási tervekről alig valaki tud alig valamit, a környező üzletekben, éttermekben egyre gyakrabban tűnnek fel különböző emberek, kezükben mappákkal, összevont szemöldökkel vizsgálva a tartófalakat.
Néhány utcával arrébb, az MTA több intézete készül kiköltözni az Országház utcai épületéből. A belügy költözik majd ide – állítólag szintén jövőre. A kutatókat már értesítették a hurcolkodásról (a IX. kerületben építenek számukra új központot), de ennek menetrendjéről még szinte semmit nem tudnak. Az itt dolgozók arról panaszkodnak, hogy munkarendjüket a várbeli élethez alakították az elmúlt évtizedekben (jelentős közgyűjtemények, kutatóhelyek vannak itt, és néhány lépésre található az egyik legfőbb forrásuknak számító országos levéltár is). Azt sem tudják, hogy a költözés idején hogyan jutnak hozzá a könyvtári könyveikhez. Eközben a belügyminiszter maga sem lelkesedik a költözésért. Állítólag Pintér Sándor egy előzetes épületbejáráson el is mondta a házigazdáknak, hogy a „háta közepére” kívánja az egészet, de a döntéssel nem akar szembemenni.
A minisztériumok költözésének és az egész Hauszmann-tervnek a költségei csak részben ismertek.
A Szentháromság térről kiköltöző intézmények új helyének átalakítása több milliárdba kerül; csak az előkészületekre 1,5 milliárdot irányzott elő a kormány. A lovarda felújítása 2 milliárdba, a főőrségi épületé és a Stöckl-lépcsőé körülbelül 3,5 milliárdba. A Püspökkert helyére tervezett épület költsége kb. 1,4 milliárd forint. A Táncsics-börtön felújítása 400 millió (első körben), a Budapesti Történeti Múzeum kiköltöztetése a Széchenyi teremből (és beköltöztetése a Kiscelli Múzeumba) 317 millió forint. A Miniszterelnöki Hivatal átköltöztetése és a karmelita kolostor felújítása egyes becslések szerint összesen kb. 20 milliárd forintba kerül majd. Az NGM és a BM átköltöztetésének, a két épület felújításának és az új akadémiai kutatóközpont építésének összköltsége jelenleg nem ismert.
Egyes becslések szerint a végösszeg mindenképpen több százmilliárdos lesz.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
