A legjövedelmezőbb üzletágak egyike az emberrablás a Szaharában működő terrorista szervezetek körében. A G8 országoknak megállapodásuk értelmében ugyan tilos váltságdíjat fizetniük a terroristáknak, ám egyes kutatások szerint az elmúlt tíz évben mégis több mint 120 millió euróhoz jutottak nyugatiak elrablásával.
Az Iszlám Maghreb al-Kaida (AQMI) nevű terrorszervezet ölt meg a múlt hét szombaton Maliban két francia újságírót. Az iszlamista csoport közölte, ezzel akarták megbosszulni a franciák „Mali ellen elkövetett bűncselekményeit”, és „az Azavad mozgalom muzulmánjaival szembeni fellépését”. Az elmúlt tíz évben a Szaharában véghezvitt emberrablások azonban azt mutatják, sokkal inkább az üzlethez, mint az ideológiai különbözőséghez, politikai egymásnak feszüléshez van köze az eseteknek. A szaharai régióban egészen különös kapcsolatot alakítottak ki az iszlamista radikálisok, banditák, drogfutárok, embercsempészek csoportjai. 2003 óta több mint kilencven, nyugati – elsősorban európai – országból érkező turistát, önkéntes munkást raboltak el a térségben. A texasi székhelyű Stratfor stratégiai elemző cég számításai szerint csak az Iszlám Maghreb al-Kaida 116 millió dollárt keresett az elmúlt tíz évben az emberrablásokkal. Azt azonban homály fedi, hogy a váltságdíjat kik fizetik meg. Az érintett nyugati országok kormányai többnyire tagadják, hogy állami pénzt fordítanának az elrabolt emberek kiszabadítására. Ez ugyanis teljesen szembe menne a G8-as országok vezetői között idén júniusban kötött megállapodással, amely szerint nem fizethetnek váltságdíjat túszejtő terroristáknak. Az egyezség megkötése éppen az elmúlt egy évben Észak- és Nyugat-Afrikában iszlamista terroristák által véghezvitt túszszedések kapcsán vált halaszthatatlanná. Franciaország kategorikusan visszautasította a Time hetilap múlt héten közzétett információját, mely szerint a kormány 25 millió eurót fizetett az al-Kaidának a még 2010-ben Nigerben elfogott négy francia közelmúltbeli szabadulásáért. Ugyanis a foglyokat katonai beavatkozás nélkül engedték szabadon, és ez sok elemző szerint váltságdíj fizetésére utal. Az is figyelemre méltó, hogy Mahamadou Issoufou nigeri elnök már nem volt annyira határozott, mint a hivatalos Párizs, amikor a kérdésről nyilatkozott. Szerinte egyszerűen örülni kell annak, hogy a szörnyű megpróbáltatásokon keresztülment, családjuktól több hónapon át elszakított emberek kiszabadultak.
A Stratfor szerint Franciaország mellett Spanyolország, Olaszország, Kanada és Ausztria kormánya is fizetett már váltságdíjat állampolgárai kiszabadításáért. A váltságdíjak kifizetését egészen könnyen le lehet tagadni, tekintettel arra, hogy az összegeket általában egy harmadik, közvetítő ország juttatja el a terroristáknak. A váltságdíj azonban ördögi kört indít be: a terrorista szervezetek dzsipekbe, üzemanyagba és fegyverekbe fektetik az összeget, hogy még több emberrablást hajthassanak végre. Az emberrabló terroristák pedig pontosan tudják, mennyire kínos helyzetbe tudják hozni a nyugati kormányok vezetőit egy-egy, a túszul ejtettek kínzásáról készült YouTube-videóval.
A legnagyobb emberrablások Nyugat-Szaharában
DÉLKELET-ALGÉRIA, 2003
A harminckét túszul ejtett európai turistának egy része katonai akció során kiszabadult. A többi túszt előbb Észak-Maliba szállították, majd onnan 2003 augusztusában, 4,6 millió eurós váltságdíj fejében engedték el. A túszdráma során egy ember halt meg.
KELET-ALGÉRIA, AMENAS, 2013
Vérfürdővel ért véget az algériai gáztelepen folytatott túszdráma, ahol több száz algériai és külföldi munkást ejtettek túszul iszlamista fegyveresek. Sok fogvatartott akkor halt meg, amikor a hadsereg támadása megindult.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
