Akkor is megvédenek, ha nincs mitől.
- Ma már a szövetségeseink is ellenségek.
- Végső soron Brüsszel ellen harcolunk – mondja Krekó Péter, a Political Capital elemzője.
– A TEK a múlt héten két rajtaütésben hat „terroristát” vett őrizetbe, akik közül négyet – háborús relikviákat gyűjtő, robbanószereket is tároló fiatalokat – elengedett. Két hatvan körüli férfiról viszont továbbra is állítják, hogy kormánytagot, valószínűleg a miniszterelnököt akart kivégezni. Valójában vannak Magyarországon olyan erőszakos csoportok, amelyekről feltételezhető, hogy állami vezetők életére törnek?
– Valóban vannak olyan szélsőséges csoportok Magyarországon, amelyek képesek és motiváltak erőszakos cselekmények elkövetésére. Emlékezzünk csak a romagyilkosságokra vagy a Magyarok Nyilai nevű szervezetre, amely Molotov-koktélokkal hajtott végre akciókat. Vagy ott volt például az ismeretlen, aki 2007-ben rálőtt a Teve utcai rendőrpalotára. Minden időben lehetnek extrém módon gondolkodó és extrém tettek végrehajtására képes szervezetek. Ha valakinél fegyverek vannak, és valamilyen formában megfogalmazódik benne, hogy azokat politikusok vagy civilek ellen lehet fordítani, arra minden titkosszolgálatnak oda kell figyelnie.
– Itt szélsőségesen gondolkodó magyar emberekről van szó. Vajon ez milyen módon illeszthető bele a kormánynak abba a kommunikációs stratégiájába, amely a migrációt a terrorizmussal azonosítja?
– Logikailag sehogy, pszichológiailag könnyedén. Különösen, ha a stratégia az, hogy a terrorfenyegetettség mindenképpen magasnak tűnjön, még akkor is, ha nem az. Idegen szóval úgy nevezzük, hogy „securitization”, ami nagyjából azt jelenti, hogy a politika minden kérdést biztonsági kérdésként kezel. Más szóval: akkor is megvédünk, ha valójában nincs is mitől. Ha pedig van tényleges fenyegetés, azt a politika könnyen felhasználja a maga javára. Az ilyen típusú retorikából általában az következik, hogy megvédjük a többséget a mindenkori veszélyektől. És hogy mi a veszély, azt is mi határozzuk meg. Ez bevett eljárás demokráciákban is, gondoljunk csak a szeptember 11. utáni amerikai törvényekre, a Patriot Actre, ami jelentősen megnyirbálta a polgári jogokat, cserébe biztonságot ígért. George W. Bush a terrorizmus és az iraki rezsim között is kapcsolatot feltételezett, és tömegpusztító fegyverekkel riogatott (utólag kiderült, alaptalanul). Akkor ért fel népszerűsége csúcsára, amikor „megnyerte” az iraki háborút, és egy repülőgép-anyahajó fedélzetén győzelmi beszédet mondott.
– A polgári szabadságjogokra igen érzékeny Franciaországban a párizsi terrortámadások után Hollande elnök is „bekeményített”, és megerősödött, pedig korábban nem volt túl népszerű. És a magyar kormányfő is csak profitálni látszik abból, hogy „megvédte” az országot. Ezek szerint ez működik.
– A magyar kormány a valós veszély lehetőségét nagyítja fel a végletekig és ebből szerez szavazókat. Nem kétséges, hogy ha százezrével jönnek át Európába emberek, akkor van köztük potenciális vagy múltbeli terrorista. De a menekülthullám és a terrorizmus között nincs olyasfajta oksági összefüggés, amiről a kormány beszél. Bár az is valószínű forgatókönyv, hogy a megalázott és kisemmizett, reményvesztett embereket ideát is megtalálják és esetleg megkörnyékezik a terrorista csoportok. Ez valós veszély. De Magyarország kontextusában arról beszélni, hogy a menekültkérdés miatt van terrorveszély, nonszensz. Magyarországon a bevándorlók száma csökken, a menekültek körül senki sem akar itt maradni. A TEK által most azonosított esetek is a hazai extremista jobboldalhoz köthetőek, a muszlimokhoz semmi közük.
– Azt viszont az átlag magyar szavazó nem tudhatja biztosan, hogy valójában ki áll a menekülthullám mögött. Miért ne állhatna éppenséggel Soros György vagy a baloldal?
– Egyes feltételezések szerint a menekültek célba juttatása az ISIS-nek nagy biznisz: először elüldözik az embereket az otthonaikból, majd kihasználják és jó pénzért átsegítik őket Európába. Sarkosan fogalmazva a menekülthullámból ketten biztosan profitálnak: a valódi terroristák anyagilag és a biztonságérzetünkre játszó kormányok és politikai erők politikailag.
– Akkor mégis miért lehet sikeres ez a kommunikációs stratégia?
– A magyar kormány mindent egybemos: a terrorizmust, a szélsőjobbot és a bevándorlást, és e köré kerít egy elképesztő összeesküvés-elméletet, amelyet Nyugat-Európában a szélsőjobboldali politikai erők vallanak magukénak. Ebben idáig a baloldal, a liberálisok és Soros György kaptak fő szerepet – hogy ez pontosan mit jelent, azt a szentgotthárdi fideszes polgármester „fordította le” magyarra, amikor a menekültválság mögé a zsidókat és Izraelt vizionálta. A legijesztőbb az, hogy az ellenségeink köre mostanra jelentősen bővült: a baloldalon és a liberálisokon kívül már egész Európa és az Egyesült Államok is ellenünk van. Vagyis a legszorosabb szövetségeseink. Maga Szijjártó Péter külügyminiszter mondta ezt a minap, az Egyesült Államok célja az, hogy minél több menekült érkezzen Európába, mert az gyöngíti a kontinenst. Ez a retorika arról szól, hogy az egész nemzetközi közösséget két részre kell osztani: barátokra és ellenségekre. Az ellenségek egyre többen vannak, a barátok egyre kevesebben, és azok is inkább keleten. Az ilyen típusú retorikából általában az következik, hogy megvédjük a többséget a mindenkori veszélyektől. És hogy mi a veszély, azt is mi határozzuk meg.
– Mi, magyarok fogékonyabbak vagyunk a különböző összeesküvés-elméletekre, mint más országok polgárai?
– 2009-ben például a magyar felnőtt lakosság fele értett azzal egyet, hogy a válságot alapvetően az okozza, a nagyhatalmak gyarmatosítani akarják Magyarországot. Ami az időbeli dinamikát illeti: amikor az emberek rosszabbul érzik magukat, vagy a társadalmi közérzet rosszabb, általában olyankor fogékonyabbak az összeesküvés-elméletek gyártására. De a nemzetközi kutatásainkból az is látszott, hogy a francia és a szlovák lakosság is hasonlóan fogékony az összeesküvés-elméletekre – még ha nem is ugyanazokra, mint a magyarok.
– Van jellemzően bal- és jobboldali összeesküvés-elmélet?
– Mindkét oldalon vannak összeesküvés-elméletek. A vörösiszap-katasztrófa idején végeztünk méréseket: a baloldali érzelmű válaszadók egy része szerint Orbán Viktor maga idézte elő a katasztrófát annak érdekében, hogy utána felléphessen a nemzet megmentőjeként. A jobboldalon pedig olyan vélekedések voltak, hogy a katasztrófa a baloldal érdeke volt, hogy az önkormányzati választások előtt elterelje a figyelmet a saját problémáiról. Vagyis mindkét oldalon van erre hajlam, különösen a politikai táborok szélein elhelyezkedő emberek részéről.
– Mintha ez a hajlam lenne már a fősodor…
– Az, hogy ez váljon a politika központi tartalmává – valóban egészen új jelenség. Olyan még nem volt, hogy egy kormány az egész taktikáját az ostrommentalitásra és az ezt alátámasztó összeesküvés-elméletekre építse. És ehhez nincs másra szükség, mint a magyar emberek néhány alapélményére építeni. Ilyen az elnyomottság érzése (tatárok, törökök, Habsburgok, oroszok és most Brüsszel), a szuverenitásunk sárba tiprása, amiért mindig szabadságharcolni kell. Valódi bravúr a kormánytól, hogy egy ma még alapvetően Európa-barát országban hatékony Brüsszel-ellenes propagandát tud folytatni. Ennek – szerintem – egyetlen célja van, lerombolni az Európai Unió imázsát. Gyanítom, léteznek olyan vészforgatókönyvek egyes Fidesz-stratégák fejében, amelyek arról szólnak, hogy 2020 után, ha még ők lesznek hatalmon, és ha már amúgy is kevesebb pénzt kapunk Brüsszelből, kivezessék az országot ebből a számukra kényelmetlen szabályokat támasztó, és a kormány akaratának sokszor ellentartó szövetségből.
AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST KÉSZÍTETTE
KÖVESDI PÉTER ÉS NAGY B. GYÖRGY
Az összeesküvés-elméletet és a kvázi gyűlöletpropagandát emelte a kormányzati közbeszéd rangjára Orbán Viktor. A miniszterelnök pár hete már előállt egy konspirációs teóriával, amiben azt feszegette, kinek áll érdekében a menekültek befogadása. Akkor arra jutott, hogy Európa azért nem akadályozza meg a bevándorlást, mert a betelepülők úgyis baloldali szavazók lesznek. Aztán emelte a tétet, és nevén nevezte a bűnbakot, a baloldalt. Szerinte ezerszám importálják a migránsokat, mert: „Tudatos baloldali szellemi konstrukció megvalósítása előtt állunk, ami a nemzetállamokat zárójelbe akarja tenni. Fel kell tenni a kérdést, hogy ezzel ki bízta meg az európai vezetőket. Hogy ki bízta meg őket azzal, hogy más kultúrájú emberek ilyen tömegét szállítsa be Európába.” Ezt a vonalat követve Orbán aztán arcot is adott a „bűnbakoknak”, akik immár nem mások, mint Európa vezetői, akik összeesküdtek az embercsempészekkel és az üzletemberek által fizetett jogvédők csapatával, hogy 400-500 ezer menekültet fogadhassanak be Törökországból – mindezt titokban. És persze ezeket a migránsokat majd jól szétosztják a tagállamok között. Az orbáni logika arra alapozza utóbbi állításait, hogy Angela Merkel kezdeményezésére külön tanácskozást tartanak azon országok képviselői, amelyek hajlandóak egy menekültkontingens átvételére Ankarától. Csakhogy ez nem titkos akció – a tanácskozásról kimerítően írt a világsajtó. Ám a tények nem zavarják Orbánt, nem csoda, hogy hazugsággal „nyitotta” újabb menekültellenes kampányát. A kormány mondása szerint „Szegednyi bevándorlót telepítenének Magyarországra” – csakhogy ez az állítás a Helsinki Bizottság szerint öt sebből vérzik. Egy: nincsenek kötelező betelepítésről szóló kvóták. Kettő: soha senki nem akart 160 ezer embert Magyarországra telepíteni. Öt év alatt az egész unió területén osztanának szét ennyi embert azok közül, akik Olaszországba és Görögországba érkeznek. Három: ma csak néhány száz menedékkérő van az országban, többen őrizetben, akiknek menedékjogi védelemre nincs már esélye. Négy: a jelenlegi elképzelés szerint 1294 ember jönne Magyarországra, akik után fejenként 1,9 millió forintot kapna a kormány – személyenként 300 ezerrel többet, mint amennyibe éves ellátásuk kerül. Ám ezekről a tényekről senki nem beszél, sőt: a „Védjük meg az országot” kampány keretében a kormánytagok kirajzottak, és már-már uszítanak. Kovács Zoltán kormányszóvivő például egyszerre játszotta ki a migráns- és a cigánykártyát, amikor egy lakossági fórumon arról beszélt: inkább a cigányokkal kellene foglalkozniuk azoknak, akik most a menekülteket segítik.
A szövegbuborékokban:
„Néhány nagy pénzt mozgató, a nemzetállamok keretein túlgondolkodó, aktivista senki által meg nem választott vezető hagymázas álmát teljesíti majd be a következő időszakban. A migránsáradattal tudatos, baloldalinak mondható szellemi konstrukciót akarnak megvalósítani Európában.”
ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK
„Szervezett migránsáradat indult el Európa felé, amely, ha Soros György tervei valóra válnak, akkor egy-két évtizeden belül Európából Eurábiát csinál. ... a globális pénzhatalom. A Rothschildok és Soros Györgyök.”
FRICZ TAMÁS BÉKEMENETES FŐSZERVEZŐ
AZ ATLATSZO.HU TUDÓSÍTÁSA ALAPJÁN
„Bizonyos üzleti körök és a zsidó állam állhat a párizsi merényletek mögött, mert a keresztény Európát az iszlám ellen akarják hangolni.”
HUSZÁR GÁBOR, SZENTGOTTHÁRD
FIDESZES POLGÁRMESTERE
Bármit be lehet blöffölni
"Nem szabad futni az Erzsébet hídon egyedül egy miniszterelnöknek. Az ország vezetője nem lehet ilyen laza. Nem szabad így szabadon futkározni, nálunk, Nigériában már rég lelőtték volna az ilyet. Ha egy pártot annyian nem szeretnek, mint az övét, akkor a többiek alig várják, hogy lelőhessék” – figyelmeztette még 2006-ban Gyurcsányt Fekete Pákó, hogy jobb lesz, ha vigyáz magára. Persze a szocialista kormányfő soha nem egyedül futott – de az tény, hogy a miniszterelnök „kicsinálása” nem tabutéma a közbeszédben, ha bűncselekmény lenne, tömegével kellene asztaltársaságokat és mulató családokat letartóztatni.
Persze az is igaz, hogy a miniszterelnök testőrsége (lásd: TEK) és a belügyminiszter ritkán beszél az ország első számú vezetőjének kivégzéséről – most mégis ez történt. Az, hogy Pintér Sándor megvédte-e vagy éppen gyengítette-e a sajtó által megrángatott, bombalaborról és dzsihádista összeesküvésről beszélő Hajdú János TEK-vezért, erősen kérdéses. Annyi biztos, hogy a miniszter és „Orbán testőre” erősen rivalizál egymással, így forrásaink szerint Pintér inkább beletolta Hajdút a sztoriba – ha a TEK vezetője bukik, az Pintér szakmai becsületén nem ejt foltot, ugyanis a belső kommunikáció szerint Orbán kérésére állt ki.
Annyi biztos, hogy a TEK azt teszi, amit általában szokott: az erős kezű vezető imidzsét építi, ahogy ezt korábban a közel-keleti, szintén számos kérdést felvető túszszabadítási ügyben tette, vagy akkor, amikor a menekülteket páncélozott járművel fenyegette. De teheti nyugodtan, hiszen védi az államtitok. Hogy egyértelmű legyen: ha például Hajdú János az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottság ülése előtt felmutat egy üres papírlapokkal kitömött mappát, hogy abban található az Orbán-merénylet összes bizonyítéka, senki nem mondhatja el a bizottsági tagok közül, hogy semmi érdemi nincs a dossziéban. Ráadásul ha valaki meg is szegné a hallgatás törvényét, nincs újságíró, aki ezt lehozná, mert az államtitoksértést maximum nyolc év börtönnel büntetik – kivéve, ha ezzel bűncselekményt leplez le a zsurnaliszta.
Korábban már akkor is el lehetett kerülni a kótert, ha az újságíró azért sértett államtitkot, mert a közérdeket jobban szolgálta, ha napvilágot láttak bizonyos adatok, mintha rejtve maradtak volna.
És bizony a Fidesz előszeretettel élt a titkosítás módszerével: emiatt blöffölhette az első Orbán-kormány alatt, hogy Fidesz-vezetőket figyeltek meg, és emiatt ránthatta kémperbe 2010 után a nemzetbiztonság korábbi vezetőjét és a szocialista titokminisztert. Illetve emiatt nem tudni semmit az első Orbán-kormány ideje előtt és alatt történt robbantásokról, amelyeknek komoly szerepe volt a Fidesz népszerűség-növekedésében.
Ráadásul egy miniszterelnöki életveszélyt nem nehéz produkálni: forrásaink szerint évente több száz fenyegetés „fut be” – ebből mintegy másfél tucatnak néznek utána. A hatóságok figyelmét többek között a stílus keltheti fel (például, ha katonai, rendőri argó szavai szerepelnek a szövegben, akkor feltételezhető, hogy fegyverforgatásban jártas emberekről van szó.
Fontosak a kulcsszavak (például szélsőjobboldali szimbólumkifejezések, fegyvernevek, ismert szélsőségesek beceneve stb.). Valamint azt is nézik, ki fektet abba energiát, hogy kellően elfedje fenyegetése eredetét: például ügyel arra, hogy levele egy dél-amerikai szerverről fusson be.
Mindenesetre a komolyabbnak tűnő fenyegetéseket alaposan visszafejtik. De akkor sem probléma ilyesmit felmutatni, ha a merénylet „nem jön házhoz”. Példának okáért a szolgáltatók beszélgetés- és adatforgalmát szűrőprogramokkal pásztázzák, ha egy felhasználó túl sokat fecseg baráti körével a miniszterelnök levadászásáról, pikk-pakk a lehallgatottak listáján találhatja magát. Illetve Antall József kormányzása óta a nemzetbiztonság rutinszerűen monitorozza a szélsőjobb szervezeteket: itt bármikor lehet „kivégzős beszélgetéseket” elcsípni. Innen tudjuk, hogy 1997-ben a hungarista vezető, Ekrem-Kemál György arról beszélgetett, hogy mennyiért lehet lőszert szerezni, és hogy Horn Gyulát rögvest le kell lőni. Ám az akkori bíróság szerint ez kevés egy miniszterelnökgyilkossággyanúhoz, még akkor is, ha Ekrem- Kemálnál volt is vagy 700 töltény.
Az erőszak igazolhatósága különböző
társadalmi csoportokkal szemben
63%
terroristákkal
szemben
57%
bűnözőkkel
szemben
35%
kábítószeresekkel
szemben
29%
cigányokkal
szemben
25%
bankokkal
szemben
16%
zsidókkal
szemben
14%
melegekkel
szemben
A Political Capital mérései szerint a magyarok jelentős százalékától nem idegen a politikai erőszak. A teljes felnőtt népességben 12 százalék találja úgy, hogy a terrorizmus bizonyos politikai célok elérésére megfelelő eszköz. Ez a szám a jobbikos szavazók esetében 22 százalék. A magyarok 29 százaléka mondta azt, hogy az erőszak a romákkal szemben és 16 százalék, hogy a zsidókkal szemben igazolható. (Nagy-Britanniában jóval alacsonyabbak voltak ezek a számok.)
AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST KÉSZÍTETTE
KÖVESDI PÉTER ÉS NAGY B. GYÖRGY
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
