Ilyen nagy a baj? Ne vegye készpénznek a jelentést - az is lehet, hogy sokkal nagyobb

Kövér a magyar. Kimondva sem hangzik jól, látványra még kevésbé tetszetős. A helyzet azonban az, hogy a magyar társadalom lendületes tempóban halad az elhízás felé. Míg a 1980-as évek végén a lakosság mintegy fele volt túlsúlyos – ennek 16 százaléka elhízott –, az ezredfordulóra drámaian változott a kép: a magyarok 2/3-a túlsúlyos lett, közülük 20 százalék kifejezetten elhízott. Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) 2009–2014 közötti adatai alapján az ország 2/3-a továbbra is felesleges kilókat cipel magán, ám az elhízás súlyossági foka növekedett: a magyarok 32 százaléka elhízott. A veszély mértékét mutatja, hogy 200 ezer magyar vészesen elhízott – összehasonlításul: ennyien laknak Debrecenben.

Bár illik kritikával kezelni az elhízásról szóló OECD-jelentést, mert az az egyes országoknál hol méréseken alapul, másoknál kérdőíves, bemondásos alapon, így nagy lehet a mérési hibahatár, a tendencia mégis aggasztó. Erre figyelmeztet dr. Halmy Lászlóné Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke. Listavezetők a mérésen alapuló adatokkal rendelkező európai országok, Magyarországot követi Nagy-Britannia, Írország, Luxemburg. Szlovákia lakóira – a mérések szerint – már inkább az átlagos elhízás jellemző az EU középmezőnyében. Halmy Eszter Magyarország esetében ugyanakkor említ egy 2013-as felmérést is (250 háziorvos körzetében végezték, több mint 40 ezer fős minta), amely szerint valóban veszélyeztetett helyzetben vagyunk: az elhízási arány 31,5-32 százalékos a nők és férfiak körében. A legveszélyeztetettebbek a 18–34 év közötti fiatal férfiak, bár a nők sem sokkal maradnak el mögöttük.

A szakemberek szerint számos ok vezethet az elhízáshoz, ám az OECD jelentésének fontos megállapítása az, hogy egy társadalomban különösen a pénzügyi és gazdasági paraméterek befolyásolják az egyén komfortérzetét.

A munkanélküliség például növeli az elhízás veszélyét, a társadalmi stressz az elhízás erőteljes kiváltó oka lehet. Köztudott, hogy a mozgásszegény életmód, az előnytelen mennyiségű és összetételű ételek fogyasztása, a kontrollálatlan nassolás vagy az alváshiány túlsúlyhoz vezethet, de a stressz önmagában is többletevésre csábít. Halmy Eszter felidéz egy tavalyi, az Egészségügyi Világszerzetet (WHO) által végzett felmérést is. Eszerint a túlsúly és az elhízás együttes előfordulását tekintve Európában csak az első tízben vagyunk mi, magyarok. Az elhízás növekvő trendjében a sorrend: Írország, Nagy-Britannia, Görögország, Spanyolország, Ausztria és Csehország.

A WHO jóslata ugyanakkor sokkoló: ha az európai ember nem változtat az életmódján, 2030-ra lakosainak 90 százaléka túlsúlyos lesz. S bár egyes kutatók felvetik, hogy ez csak az evolúciós folyamat eredménye, Halmy Eszter szerint az elhízást semmiképpen nem tekinthetjük fejlődésnek.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!