Minden a Fidesznek kedvez: az átrajzolt szavazókörök után a zárószavazás előtt álló választási eljárási törvényjavaslat végképp lejtőssé teszi a pályát a kormánypártok számára. És még van másfél év a választásokig, a kampányfinanszírozási jogszabály el sem készült. Mi lesz még itt? Pedig már annak alapján, ami eddig történt, kijelenthető: 2014-ben nem lesz szabad és demokratikus választás Magyarországon.
Mit tett választási győzelméért eddig a kétharmados többség?
1. ÁTRAJZOLTÁK A VÁLASZTÓKÖRZETEKET
Ezzel gyakorlatilag mindenhol jobboldali többségű területeket alakítottak ki. Különösen szembetűnő volt Budapesten, ahol a Dunán átívelő körzetek kialakításával érték el például, hogy középre billentsék a balra „húzó” körzeteket, a vidéki szocialista „bástyákat” (Miskolc, Szeged) pedig feldarabolták. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság- tudományi Intézetének tanulmánya szerint a hatályos törvény betartásával lehetetlen kialakítani az országgyűlési választás körzeteit, mert nincs olyan matematikai algoritmus, amely alapján meghatározták a megyéknek kiosztott körzetek számát és elhelyezkedését. A fő szabály szerint a 106 körzet nem lépheti át a megyehatárokat, és öszszefüggő területet kell hogy alkosson, továbbá egy körzet az országos átlagtól legfeljebb 15 százalékkal térhet el, e fölött csak különleges esetben, 20 százalékos eltérés fölött pedig kizárólag törvénymódosítással hagyható jóvá az aránytalanság. Azonban ha például Tolna megyét a törvényben leírt három körzetre osztjuk, akkor azok az átlagnál 15,3 százalékkal kisebbek, ha kettőre, akkor pedig 27,1 százalékkal nagyobbak lesznek. A kutatók elemzése alapján vagy 130 körüli körzetszámban kellene gondolkodni, vagy lehetővé tenni, hogy a körzetek száma választásról választásra változhasson, illetve megyék helyett regionális alapon kell átszervezni a körzeteket, megengedve a főváros és a megyék határainak átlépését.
2. SZAVAZATI JOGOT ADTAK A KÜLHONI MAGYAROKNAK
Ezek többsége nyilvánvalóan az őket állampolgársághoz juttató kormánypártokat támogatja. Ráadásul ők levélben is voksolhatnak.
3. BEVEZETTÉK AZ ELŐZETES REGISZTRÁCIÓT
A Fidesz vezet ugyan a közvélemény-kutatásokban a biztos szavazó pártválasztók körében, de a teljes népességen belül már elveszítette a többségét – ez a lépés távol tarthatja a bizonytalanokat, akik két választást is megnyertek a szocialistáknak. A kormányzat döntéseivel a középosztálynak és a felső társadalmi rétegeknek kedvez – a választási regisztráció éppen a szegény, iskolázatlan rétegeket zárja majd el a voksolástól. Az adminisztrációval járó macera a fegyelmezettebb szavazók kedvét is elveheti, különösen, ha ellenzéki szimpatizánsok: „vonalkódos” időkben háttérbe szorul az adatvédelem. Egyelőre senki sem garantálja azt sem, hogy a többnyire fideszes többségű önkormányzatoknál vezetett nyilvántartást nem fésülik össze a Kubatov-listával, vagy a Nemzeti Konzultációs adatokkal, hogy megtudják, kit kell még megkeresni, noszogatni a regisztrációra. Ráadásul a választási feliratkozásra nem lehet külön kampányolni: mivel a regisztráció 15 nappal a voksolás előtt lezárul, összesen 35 napja marad a pártoknak a mozgósításra. A törvényben semmi nem utal arra, hogy a kormányzat bármit is tenne annak érdekében, hogy megismertesse a választókat a regisztrációval. A szabályozást az alaptörvényben is rögzítették, így egy esetleges alkotmánybírósági eljárást is ki lehet játszani: ami része az alaptörvénynek, az nem lehet azzal ellentétes.
4. ELVESZNEK KAMPÁNYESZKÖZÖKET
Bár a kormány regisztráció melletti legfőbb érve, hogy ezzel a megoldással csak a tájékozott, felelős állampolgárok mennek el majd szavazni, a törvény jelentősen szűkíti a tájékozódási lehetőségeket. A plakátkampány preferálása kedvez a köztéri hirdetési piacot uraló Fidesz-közeli cégeknek, amelyek tetszés szerint határozhatják meg, hogy ki, mennyiért és pontosan hol hirdethet.
Elektronikus formában hirdetni csak a Szalai Annamária által felügyelt közszolgálati médiában lehet – összesen legfeljebb 10 órán osztozhatnak a pártok. A kampánycsend miatt rendelkezésre álló 48 nap alatt naponta 12,5 perc jut az összes pártra 4 tévé- és 3 rádiócsatornán. A kormányzati hirdetésekre azonban nem vonatkozik semmilyen limit. A kormányoldal a közvetlen politikai kampányt (az aktivisták az utcán vagy otthonukban szólítják meg a választót) preferálja – ez mindig is a Fidesz módszere volt.
5. MEGVÁLTOZTATTÁK AZ AJÁNLÓSZELVÉNY-GYŰJTÉS SZABÁLYAIT
Kopogtatócédulák helyett aláírásokat kell majd gyűjteni: az egyéni jelölteknek a tervezett 200 helyett 500 kell az induláshoz. Ajánlást az is adhat, aki nem regisztrált – akár több jelöltnek is. A jól szervezett Fidesznek így megvan a lehetősége arra, hogy egy, a jelöltjére nézve fenyegetést jelentő ellenzéki politikus gyengítésére tetszőleges számú jelöltnek gyűjtsön aláírást.
6. MÓDOSÍTOTTÁK A LISTAÁLLÍTÁS SZABÁLYAIT
Ezzel ellehetetlenítették az ellenzéki öszszefogást: vagy nem állítanak közös jelölteket és közös listákat, hanem hatalmas önfegyelemmel felosztják a 106 egyéni körzetet, és mindenhol csak egyetlen demokratikus ellenzéki jelölt indul a többiek támogatásával, és mindenkinek külön pártlistája van, vagy mindenhol közös jelöltek vannak és egyetlen közös lista, de a különböző szimpatizánsok átszavazása ez esetben erősen kérdéses.
7. MEGVÁLTOZTATTÁK A SZÁMÍTÁSI MÓDSZEREKET
A töredékszavazatok a győztest kompenzálják az amúgy is torz rendszerben. Egy kétharmados parlamenti többséghez a 2010-es 53 százalékkal szemben már akár 30 százalékos támogatottság is elegendő.
8. VESZÉLYBE KERÜLT A FELÜGYELETI SZERV FÜGGETLENSÉGE
A Nemzeti Választási Bizottságra átkeresztelt testület tagjait a kormánytöbbség választja meg úgy, hogy még a 2022-es(!) választásokat is ők felügyelhetik. Tiszteletdíjukat már előre megemelték: a 38 ezer 650 forintos köztisztviselői illetményalap nyolcszorosa helyett a tízszeresét kapják, míg az elnök tizenháromszoros szorzó helyett tizenötszörössel számolhat. A bizottság akár 4,6 millió forintra is bírságolhatja azt a sajtóterméket, amely vét a kampányszabályok ellen.
9. BEÉPÍTETT AKNÁKAT REJTETTEK EL A TÖRVÉNYEKBEN
Például a szavazólap csak akkor érvényes, ha a bal felső sarokban van a pecsét. A szavazóbizottság tagja így – kis túlzással – bárki szavazatát érvénytelenítheti.
10. CSÖKKENT AZ ÁTLÁTHATÓSÁG
A választási eredmények megállapításával kapcsolatos rendelkezéseket hatályon kívül helyezték, utalás sincs a számítógépes rendszerre, viszont 5 napos közzétételi határidőről szól a javaslat – így tehát a közvélemény előtt akár napokig el lehet titkolni az eredményt. A nemzetközi megfigyelőkre vonatkozóan súlyos korlátozásokat tartalmaz a törvényszöveg (a nemzetközi egyezményekbe ütközően), például a választási iroda vezetője indoklás nélkül bárkit törölhet a megfigyelők közül.
Csúszik egy hetet a választási eljárási törvény zárószavazása, amelyen koherenciazavart kiküszöbölő indítvánnyal veszik ki az egymásnak ellentmondó passzusokat. Sajtóhírek szerint ezek annak voltak köszönhetőek, hogy Lázár János ex-frakcióvezető akarta továbbra is kézben tartani a témát, de egyéb elfoglaltságai miatt (a Miniszterelnökség irányítása) erre nem maradt ideje. Viszont így sem a Fideszben, sem a frakcióban nem folyt vita a készülő törvényről, amit eléggé ötletszerűen módosítgattak (levélben regisztrálás lehetősége, kampánycsend eltörlése), és olyan ellentmondásokkal fogadták el, mint hogy a regisztráció céljából a területileg illetékes jegyző keresse fel a választásra jogosultakat, illetve hogy ne keresse fel. Egy korábban alkotmányellenesnek nyilvánított passzust is beépítettek a törvénybe: „a szavazást megelőző 6. naptól a szavazás befejezéséig a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni”. Az elfogadott módosítással azonos tartalmú szöveget 2007-ben már megsemmisített az Alkotmánybíróság – igaz, az 8 napról szólt, nem 6-ról. Ugyanerre hivatkozva kérte a képviselőket közös nyílt levelében mind az öt közvélemény-kutató cég vezetője, hogy ne szavazzák meg ezt a módosítást. Az elmúlt két évben már számtalanszor volt arra példa, hogy zárószavazás előtt teljesen átírtak törvényjavaslatokat, miközben a jogalkotási szabályok szerint ilyen indítvány tartalmi elemeket nem befolyásolhat; alapvetően így az elírásokat lehetne csak javítani. Emiatt már Áder János köztársasági elnök is küldött vissza törvényt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!