Száguldás forgalommal szemben

 Nemrég az Egyesült Államok bevezette a védővámok rendszerét három legnagyobb kereskedelmi partnere, Kanada, Mexikó és az EU ellen. Az importacélra 25, az importalumíniumra 10 százalékos vámot vetettek ki. Ezt „nemzetbiztonsági” okokkal indokolják, és azzal, hogy szeretnék visszavezetni a termelést a saját földrajzi területükre. Az első mélyütést még Kína kapta, januárban: az első védővámot az onnan származó mosógépekre és napelemekre vetették ki, ezt terjesztették ki az acélra és az alumíniumra az ő esetükben is.

Erre a lépésre a mi öreg, ám erős Európai Uniónk egy választ adhatott: ellenvámokat vezetett be. A vámkötelessé tett amerikai áruk igen széles kört ölelnek fel. A termékcsoportok között találhatók gabona-, zöldségfélék, gyümölcsök, alkoholos italok, dohányáruk, illatszerek, szépség- és testápoló készítmények, de kötött ruházati cikkek, használt ruhák, valamit vas-, acél- és alumíniumáruk, hajók, illetve játékok, játékszerek és sporteszközök is. Vagyis majdnem minden.

Az ember azt gondolná, hogy az üzletemberként igen sikeres amerikai elnök legalább a gazdaság terén átgondolt lépéseket hoz, de erről szó sincs. Ellenkezőleg, épp Amerika veszít a legtöbbet a védővámok miatt. Például az Egyesült Államok egyik ikonikus cége, a Harley-Davidson is bejelentette, hogy külföldre helyezi át a termelésének jelentős részét. Erre azért volt szükség, mert az Európai Unió ellenvámjai és különadói miatt majdnem 2200 dollárral lettek drágábbak a Harley motorjai az EU országaiban. Pontosabban a Milwaukee székhelyű vállalat jelentése szerint egyelőre lenyelik az árkülönbséget, és nem terhelik tovább a vásárlókra, ugyanakkor azt tervezik, hogy nemzetközi üzemeikben növelik a termelést a következő 18 hónapban, hogy aztán onnan lássák el az európai piacot.

Ez a hír már Donald Trump ingerküszöbét is átütötte, és kissé meglepett hangvételű Twitter-bejegyzésben intette türelemre a Harley-Davidsont, melyben azt írta, hogy „keményen harcol értük”. Hát, kétségtelen, hogy keményen teszi, az is biztos, hogy ez harc, csak az nem mindegy: értük vagy ellenük?

Tovább kutatva rájövünk, hogy Trump intézkedésének egyik mozgatórugója a német autóipar kiszorítása az Egyesült Államokból, ami azonban érzékenyen érintheti a magyar gazdaságot is – egyébként is kellemetlen kis országunk számára az Egyesült Államokból származó mintegy évi 730 milliárd forint értékű áru hirtelen drágulása, de a német autóipari árak változásával még a termelésünk struktúrája is megváltozhat. Ha ugyanis Amerikában drágábbak lesznek a német és általában az európai autók, akkor csökkenni fog az üzleti forgalom, így nem is olyan nagyon biztos, hogy a német gyáraknak érdemes nálunk fenntartani az összeszerelő és alkatrészgyártó üzemeiket. Ami viszont a mi gazdaságunk számára jelentene hatalmas, talán végzetes csapást. 

Lehet tovább rontani a helyzetet?

Azt mindig lehet. Trump elnök azt tervezi, hogy napokon belül megpróbálja módosítani Kanadával és Mexikóval szemben az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) is. A tárgyalások már zajlanak. 

Hogy az autóipar tárgykörében maradjunk, az Egyesült Államok most egy hatalmas, erős, gyönyörű nyerges vontató, jó nehéz rakománnyal, mely a világgazdaság autópályáján száguld. Csak sajnos forgalommal szemben – és a sofőr nem győz csodálkozni azon, hogy mindenki szembejön.

Az ütközés egyelőre elmaradt, de ha nem áll meg, más vége nem lehet ennek az ámokfutásnak.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!