Szaktudásom a hűség - Téved, aki azt hiszi, hogy a Lázár János által bejelentett közigazgatási létszámleépítés egyetlen célja a bürokráciacsökkentés.
Az események hátterében annak a gondolatnak a kiterjesztése áll, ami miatt a kormány életre hívta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet: olyan tisztviselői karra van szüksége az Orbán-kormánynak, amely teljes mértékben lojális hozzá. Ezt támasztja alá az is, hogy december közepén összeült az Államreform Bizottság, amely megtárgyalta az állami tisztviselői karról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási hivatalainak megerősítéséről szóló koncepciót – ami közvetlen összefüggésben áll a Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter által készített bürokráciacsökkentő előterjesztéssel. (A Vasárnapi Hírek birtokában van az a jelentés, amit a Miniszterelnökség készített mindezzel kapcsolatban a kormánynak.)
Emlékeztetőül: a kormány még egy tavalyi év végi határozatában többek között „sürgeti” az állami tisztviselői karról szóló új szabályozás elkészítését, „amely megteremti azt a lehetőséget, hogy a tisztviselő munkájával egész életen át a hazáját, polgártársait szolgálja”. A Lázár János által, 73 intézményt érintő csomag valójában ennek a határozatnak a teljesítése, hiszen a jogszabály azt írta, hogy mielőtt az állami tisztviselői karra vonatkozó új szabályozást bevezetnék, szükséges „a fővárosi és megyei kormányhivatalok létszámainak racionalizálása” és az „üres álláshelyek” megszüntetése.
A jelentés érdekessége, hogy az Államreform Bizottság igen aktívan vesz részt a köztisztviselői karról szóló törvény kidolgozásában. A grémiumot Patyi András vezeti, aki nem mellékesen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora. Ennek fényében különösen érdekes kitétel, hogy az állami tisztviselői karhoz tartozás egyik feltétele az NKE-n szerzett diploma vagy képesítés.
Érdemes megemlíteni, hogy tavaly nyáron óriási felháborodás robbant ki egy szintén Lázár János miniszterhez köthető törvényjavaslat kapcsán, amely kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre helyezte volna az államtudományi képzést. A jogi karok dékánjai közösen léptek föl ez ellen. Az NKE akkor közleményben jelezte: nem az „okleveles jogász” diplomát kiadó és az ehhez szükséges jogászképzést biztosító állam- és jogtudományi karok helyett kíván államtudományi képzést megalapozni, hanem ezek mellett teremti meg a közszolgálati életpályára alkalmas, az államtudományokban a legszélesebb körben jártas szakemberek képzésének lehetőségét. Akkor úgy tűnt, ez a dolog lekerül a napirendről, a jelentés fényében azonban látszik, hogy a kormány csak jegelte az elképzelést, amit most stikában akar megvalósítani. az állami vállalatok 91 ezer ember tevékenykedik ügyészségi, bírósági alkalmazottként, illetve rendvédelmi dolgozóként.
Átrendezheti a politikai sakktáblát a bürokráciacsökkentés – még akkor is, ha elmarad. Ugyanis semmi nem garantálja, hogy Lázár végül valóra is válthatja elképzeléseit, ha alulmarad a lobbiharcban Szijjártó Péterrel, Rogán Antallal és Balog Zoltánnal szemben. Ebben a csatában a miniszterelnökre sem számíthat – sőt a semlegességére sem. Ugyanis a Fideszben terjedő információk szerint Orbán örömmel venné, ha kialakulna egy egységes front a Miniszterelnökség vezetője ellen. Így ugyanis úgy meneszthetné Lázárt, mintha közfelkiáltásra tenné – azaz a kirúgott miniszter nem lenne képes párton belül politikai tőkét kovácsolni mártíromságából. Emlékeztetőül: a kormányfő és főminiszterének viszonya szeptemberre romlott meg látványosan, ezt követően Orbán – a Miniszterelnökség vezetőjének ellensúlyaként – miniszterelnöki kabinetfőnökké nevezte ki Rogán Antalt. 
Drága, drága állam
Csúcsra járatta a kormány az utóbbi években az állami szektorban a foglalkoztatottak számát. A csúcsvezetők szintjén rekordot állított fel: jelenleg több mint 200 államtitkár, helyettes államtitkár és miniszteri biztos dolgozik. A minisztériumok állománya pedig 1200 fővel nagyobb, mint a Bajnai-kormány idején. Ráadásul nem csak sokkal többen nyüzsögnek az állami szektorban, sokkal többe is kerülnek az adófizetőknek. Míg a költségvetési szerveknél 2009-ben 667 milliárd forintot költöttek 247 ezer ember foglalkoztatására, 2014-ben már 1473 milliárd ment el mintegy 534 ezer emberre. Mindeközben Orbán tavaly az állami szférában 2011- en bevezetett havi bruttó 2 millió forint fizetési plafont is eltörölte. Így 2015-ben jelentősen megemelkedtek a fizetések ebben a szférában: „a vezetői bérplafont a pénzügyi szektorban 5 millióra, az energiaszolgáltatóknál és a kiemelt stratégiai jelentőségű cégeknél 4 millióra, míg a többieknél 3 millióra emelték” egy szeptemberi kormányrendelettel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
