Gazdasági válság és külpolitikai elszigeteltség – a Jobbik esetleges hatalomra kerülésének azonnali következményei.
- A szélsőjobboldali pártot a Fidesz emelheti be a kormányba.
- Ha most vasárnap lennének a választások, a Jobbik valószínűleg még több egyéni mandátumot nyerne.
Csak jobbról nézve igaz az a mondás, hogy az ajkai-tapolcai választókerület speciális, állítja a Policy Agenda. Az elemző cég azt nem vitatja, hogy kevés az olyan körzet, ahol egy erős bástya (nevezetesen Tapolca) lényegében elegendő a Jobbik győzelméhez. Ám a baloldal számára a tapolcai helyzet csöppet sem különleges. Ahogy azt a Policy Agenda korábban bemutatta, a háromosztatú Magyarországon (főváros; megyei jogú városok és 20 ezer lakosnál többet számláló települések; 20 ezres lélekszámú alatti kisvárosok és falvak) a baloldal a kistelepüléseken van komoly válságban. És ez a „vergődés” nem átmeneti, hiszen egy évvel az országgyűlési választások után hiába mélyrepül a Fidesz– KDNP, a baloldal szinte tapodtat sem jutott előrébb a kisvárosokban.
A veszprémi 3. választókerület választóinak 65 százaléka a kistelepülések Magyarországán él. Ilyen összetételű körzetből, ahol 60 százalék feletti a falvakban lakók aránya, még 56 akad az országban. Ha a kistelepülések népének körében nem tud látványosan javítani a baloldal, akkor esélye sem lesz a váltópártiságra. Még akkor sem, ha a nagyvárosokban képes lenne hozni a kiemelkedő ajkai eredményt.
A tapolcai időközi voksolásból nem lehet pontosan következtetni arra, milyen eredmény születne, ha netán jövő vasárnap előrehozott országgyűlési választást tartanának.
A választási térkép alapján valószínűleg a Fidesz–KDNP nyerné a legtöbb egyéni mandátumot, és a Jobbik mintegy 5-8 helyen győzne. A baloldal – és csak akkor, ha a formációk együtt indulnának – a Budapesten kívüli választókerületekben 19-23 helyen győzhetne. Amennyiben a jelenlegi 20 százalék körüli támogatottságot a 20 ezer fő alatti településeken 22-23 százalékra tudná feltornázni, akkor 23-26 mandátumra lenne esélye (és ez várhatóan a Fidesz–KDNP-től vinné el). Persze a Fidesz erodálódása a kistelepüléseken egyben azt is jelentené, hogy a Jobbik 15 egyéni mandátumot hozhatna el falvak dominálta választókerületek közül.
Ha a fent említett helyzet előáll, azaz párhuzamosan erősödik a baloldal és a Jobbik, akkor iszapbirkózássá változtathatja a parlamenti választásokat a Fidesz választási törvénye. A jogszabályt eredetileg arra találták ki, hogy egy harmatos-közepes választási győzelmet brutális parlamenti mandátumkülönbséggé konvertáljon, ám azzal nem számolt a hatalom, hogy mi lesz, ha három, többé-kevésbé azonos erejű formáció birkózik majd. Épp ezért érdemes megvizsgálni, hogyan manőverezheti magát kormányzás közelbe a Jobbik, és hipotetikusan az sem érdektelen, mit tesz a szélsőséges párt, ha 2018-ban valamiképp rámarkolhat a kormányrúdra.
A Jobbik – elvben – három forgatókönyv alapján kerülhet hatalomra, véli a Policy Agenda.
Az első: a legtöbb mandátumot a Fidesz nyeri, de önállóan képtelen kormányt alakítani. Választhatja persze a kisebbségi kormányzást, de az sok-sok kompromisszumot jelent. Ennek a verziónak van a legnagyobb esélye. Csak hát nem Vona Gábor lenne a miniszterelnök, a Fidesz karanténba zárná a Jobbikot, és elvenné a képviselőit. Azaz adna a Jobbiknak tárcákat, de megfojtaná azok működését.
A második lehetőség: a Jobbik nyeri meg a választásokat, de nem tud kormányt alakítani. Elvben összebútorozhatna a Fidesszel, ám a mai kormánypárt vélhetően soha nem lenne másodhegedűs egy szélsőjobboldali kabinetben. (Az majdnem kizárt, hogy a Jobbik bármelyik balpárttal frigyre lépjen.)
A harmadik opció: a Jobbik önállóan alakít kormányt. A Policy Agenda szerint ehhez azonban vissza kellene nyesni a radikális jelleget, és nyitni kellene a jobboldal mérsékeltebb szavazói felé (a Jobbik pont ezt teszi). Ezzel párhuzamosan pedig be kellene engednie a politikai centrumba azokat, akik képviselni tudják a „finomított” értékeket. Csakhogy ez a párt klikkesedéséhez vezetne.
Mindenesetre a Jobbik kormányzása a legsúlyosabb forgatókönyv az ország számára. A Jobbik azzal kénytelen szembesülni, hogy a vele szemben támasztott elvárás csak annyi: minden legyen máshogy, mint eddig. Ennek a körvonalazhatatlan igénynek (kinek túl sokat tesz majd, kinek túl keveset) a megvalósítása eleve kudarcra ítélt. Ráadásul kormányon a Jobbik gúzsba kötve táncolna. Az Európai Bizottság szoros felügyelet alá helyezné Magyarországot és sokkal keményebben ellenőrizné az EU-s források elköltését. Ráadásul a Jobbiktól való félelem rontaná az ország finanszírozási esélyeit, az országkockázati felár növekedése miatt nőnének a hitelek kamatai – ezt a kormány a kiadások kurtításával vagy újabb adókkal tudná csak ellensúlyozni.
Az elégedetlenséget a társadalompolitikában igyekezne kompenzálni a Jobbik-kormány. Valóság lehetne az a rasszista mondás, hogy csak azokon az embereken hajlandók segíteni, akik a Jobbik mércéje szerint hasznos tagjai a társadalomnak. Hiszen a párt programja szerint a szociális problémáknak etnikai vetülete van, az ellátási rendszer pedig az állam fegyelmezési eszköze. Az oktatáspolitikában is betörnének az etnikai szempontok, véget vetne a párt a politikai indíttatású iskolai integrációnak és speciális osztályokba és bentlakásos iskolákba száműzné a különböző képességű tanulókat (értsd: cigányokat). Amúgy egy merőben új, „hazánk valódi történelmére” alapozó tantervvel rukkolnának elő.
A rendpártiság jegyében létrehozná a csendőrséget, csakhogy a bűnözés megoldása nem akarat kérdése. Az erőszakszervezetek burjánzani kezdenének, újra felállítanák az önálló határőrséget, kormányőrséget, megerősítenék a tűzoltóságot és polgári védelmet és újraélesztenék a betiltott Magyar Gárdát is.
Ráadásul a kormányzati gépezet újra és újra elakadna: a Jobbik valószínűleg nem lenne képes működőképes kormányt alakítani. Hiányzik a rutinja, nem áll rendelkezésére ezres nagyságrendben (központi kormányzattól a háttérintézményekig) lojális szakemberek tömege. Azaz képtelen lenne uralni a kormányzati területeket – miközben a Fidesz által otthagyott kulcsfontosságú, több évre bebetonozott vezetők csak növelnék a zavarukat.
Az már csak hab lenne a kormányzati tortán, hogy a párt ideológiai gerincét a 2003 óta formálódott, radikális politikai elit alkotta meg. Idetartozik a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg, a kuruc.info és a „gárdák” szellemisége. Az erőcsoportok a választás pillanatáig nyilván visszafoghatóak, utána viszont részt követelnek a kormányzásból. Ez viszont állandó kormányválságot vagy instabilitást jelentene.
Végül, de nem utolsósorban, figyelmeztet a Policy Agenda, a Jobbik külpolitikusai még a Fidesznél is bőszebb elkötelezettjei a keleti nyitásnak. Így megeshet, hogy az EU és a NATO vagy-vagy helyzetbe kényszerítheti az országot. Csakhogy a Kelet számára csak addig érdekes Magyarország, amíg az EU és a NATO része. Ha onnan kiakolbólítják, keleti szövetségesei is ejtik.
A tapolcai szavazatok alakulása településtípusonként
- Községek (a szavazatok 34,7%-a)
A Jobbik 17%-kal javított egy évvel ezelőtti eredményéhez képest (24,8%-ról 42%-ra). A baloldal 1,1%-nyi, a Fidesz 13,9%-nyi voksot vesztett.
- 20 ezer fő alatti három város (a voksok 31,5%-a) Itt a Jobbik 21,4%-kal kapott többet, mint egy éve. A Fidesz 12,7%-ot, a baloldal 5%-ot rontott. (A jelenség mögött szinte csak Tapolca áll.)
- 20 ezer fő fölötti egyetlen település (a szavazatok 32,7%-a) Ajkán a baloldal 10,2%-kal javította tavalyi eredményét, a Fidesz 4,7%-ot, a Jobbik 2,1%-kal gyengült.
Tapolca esetében a Jobbik szerencséjére egymást erősítette az országos trend (a szélsőséges párt megerősödése), illetve a helyi beágyazottság (a helyhatóságot a Jobbik irányítja). Igaz, arról, hogy mennyire szolgálhatnak ugródeszkául (az országos pozíciók eléréséhez) az önkormányzati pozíciók, arról megoszlanak a vélemények.
Vető Balázs választási elemző szerint az önkormányzati képviselők és tisztségviselők tevékenysége csak közvetetten befolyásolja az adott párt általános népszerűségét. Helyben a személyes kapcsolatok, a helyi problémák számítanak, nem az országos pozíciók. Ahol már múlt tavasszal megelőzte vagy megközelítette a Jobbik a baloldali összefogás jelöltjeit, ott most lenne esély jobbikos győzelemre, mandátumra. Erre leginkább Északkelet-Magyarországon, Bács-Kiskun megyében és a Viharsarokban (Délkelet-Magyarországon) van esély. Ezen települések, körzetek közös jellemzője a kilátástalanság. László Róbert, a Political Capital elemzője sem vállalkozik konkrét felsorolásra, annyit mond: ahol hárompólusúvá válik a rendszer, ott arathat a Jobbik. Szerinte talán az egyik miskolci, illetve az egyik gyöngyösi körzet lehet ilyen.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
