Minden második gyerek nélkülöz Magyarországon – már a középréteg körében is. Az UNICEF magyar jelentéséből kiderül: a családtámogatások, a szociál- és foglalkoztatáspolitika nem segíti a lecsúszás megakadályozását, az oktatáspolitika pedig tovább erősíti ezt a folyamatot.
Az, hogy a gyerekek 25 százaléka él elszegényedett családban, már az év végén kiderült az Eurostat adataiból, de az, hogy a középosztályban is minden második közülük nélkülöz, még a gyermekvédelmi szakembereket és a kutatókat is meglepte. Az UNICEF jelentésében hivatkozott TÁRKI-adatokból egyértelműen kiderül: a korábbi 18 helyett ma már a gyermekes családok 28 százalékának gondot okoz a lakás megfelelő fűtése, 38 százalékának a rezsiköltség befizetése, és a családok 88 százalékának megoldhatatlan gondot jelent egy váratlan kiadás. A családok 77 százaléka nem engedhet meg magának egy hét nyaralást, és 45 százalékuk még kétnaponta sem tud húst tenni az asztalra. Eközben folyamatosan nő a gyerekek elszigetelődése, 42 százalékuk nem tudja rendszeresen meghívni magához a barátait, leginkább azért, mert az otthonukat szegényesnek ítélik, és ezért szégyellik, vagy mert nem tudják biztosítani a vendéglátáshoz az ennivalót.
„Már nem a 100 ezer mélyszegénységben élőről van »csak« szó, hanem arról a 700 ezer többiről, akinek nem étel- vagy ruhaadományra van szüksége, mégis komoly hátrányokkal lép a felnőtt élethez vezető útra. Ahogy a családtámogatásokra is hiába költünk a nyugat-európai országokhoz hasonló szinten, ha azt rosszul tesszük” – mondja dr. Gyurkó Szilvia, az UNICEF Magyarországi Bizottságának igazgatója, aki szerint csupán „fájdalomcsillapítás” folyik. „Ha segítjük a gyerekek tanulását, az megnyithatja számukra a felemelkedés lehetőségét. Ha ez nincs, az eleve bezárja őket abba a világba, ahova születtek” – vázolja a szakember.
A lehangoló képet erősítik egyébként a TÁRKI 2012-es vizsgálatainak előzetes adatai is. Gábos András, az intézet kutatója azt mondja: ugyan a készpénzes támogatások tartják még egyáltalán kezelhető szinten a szegénységet, de az utóbbi időszak változásai pont a rosszabb helyzetben élőket érintették rosszul. Számottevően nőtt a teljes magyar népesség, különösen pedig a gyermekek, a gyermeket nevelő családokban élők és a fiatalok szegénységi kockázata és anyagi nélkülözése. A TÁRKI előzetes becslései szerint Magyarországon 2012- ben a teljes népesség 17 százalékát tekinthetjük szegénynek. A szegénység kockázata ma meghaladja az 1990-es évek közepén eddig megfigyelt legmagasabb értéket is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!