Óvatosan, arcvesztés nélkül próbál kihátrálni az észak-koreai vezetés az eldurvuló, atomháborúval fenyegető válságából. Csakhogy Kim Dzsongunnál sohasem lehet tudni. A CIA igazgatója, Mike Pompeo figyelmeztetett: Amerika „stratégiai türelme” véget ért. Küszöbön a második koreai háború?
Lélegzet-visszafojtva figyeli a világ a Sárga-tenger minden csobbanását: nagyon veszélyes dolgok készülődnek a Koreaifélszigeten.
Kim Dzsongun atomcsapással fenyeget, Donald Trump pedig azt üzente, hogy az amerikai fegyvereket már csőre töltötték, célra tartották.
Észak-Korea gazdasága a kilencvenes években összeomlott, korábbi piacait – lényegében a KGST-t – elveszítette, de valamiből meg kellett élnie az országnak. Ekkor találták ki a homályos atomfenyegetés módszerét. Az észak-koreai vezetés bejelentette, hogy nukleáris fegyvereket fejleszt, időnként belelőttek egy rakétát a tengerbe, és olyankor – az enyhülés kedvéért – kaptak egy nagyobb nemzetközi élelmiszersegélyt.
Nem volt kizárt, hogy van valamiféle atomfegyverük, bár nem is túl valószínű, de elég abszurd lett volna használni: ha egyszer elsütik, nincs nekik több.
A Remetekirályság (így hívták Koreát a korai újkorban) időről időre megzsarolta a világot, olyankor kapott annyi élelmet, hogy fenntarthassa az egyébként haldokló diktatúrát, ők úgy tettek, mintha veszélyesek volnának, a világ úgy tett, mintha elhinné nekik – kialakult egy status quo.
Most kutyaszorítóban vannak. Trump elnök elhitte, hogy Észak-Korea atomhatalom, és eszerint bánik velük: ellencsapással fenyeget. Pedig az nem olyan egyszerű. A Sivatagi Vihar hadműveletet (Irak, 1991) öt hónapig készítették elő, fel kellett vonulnia a flottának, és az nem a gyorsaságáról híres. Vannak ugyan amerikai csapatok Dél-Koreában, de nem elegen, és a felszereltségük sem megfelelő egy sikeres hadjárathoz. Ha lesz is invázió, biztosan nem fél éven belül.
Az amerikaiaknak keserű tapasztalataik vannak Koreáról: 1950-től 1953-ig már harcoltak a félszigeten. Nem szeretnék megismételni az 1950-es fiaskót, amikor annyira visszavonultak, hogy Dél-Korea területe a puszani hídfőállásra csökkent a félsziget délkeleti csücskében, onnan hódították vissza az országot, fel, egész a Jalu-folyóig. MacArthur tábornok az északiak hátában szállt partra Incshonnál, és 11 nap alatt elért Szöulba. Az északiak harapófogóba kerültek: a panmindzsoni béketárgyalások idején már az ő államuk területe sorvadt egy vékony sávnyira.
Ha megint lesz partraszállás, az szintén Incshonnál várható, ami Szöultól 28 kilométerre fekszik nyugatra, csak sajnos az északi határ is alig negyven kilométerre van a dél-koreai fővárostól. Bőven az elavult, de erős észak-koreai tüzérség hatósugarában. Tehát ha megjelenik egy amerikai expedíciós hadtest Incshonnál, Phenjanban kiadják a tűzparancsot, és nem rakétatámadás éri a tízmilliós Szöult, hanem tüzérségi bombázás, ami ellen nincs orvosság, nem tudja semlegesíteni semmiféle rakétaelhárító rendszer. Észszerű volna az északi tüzérség megsemmisítése megelőző légicsapásokkal, csak ez esetben Amerika válna agresszorrá.
Egyszóval, róka fogta csuka helyzetbe manőverezte magát Trump és Kim. Kérdés, mit szólna a komoly amerikai flottatevékenységhez a térség másik két nagyhatalma, az Észak-Koreával szomszédos Kína és Oroszország. Az a legkevesebb, hogy barátságtalanul összevonnák a szemöldöküket.
Ők ütközőzónának tekintik Észak-Koreát, amely saját területüket választja el az amerikai befolyási övezettől.
A válságnak nincs jó megoldása. A háborúnak olyan világpolitikai és gazdasági hatásai lennének, amibe az egész bolygó belerokkanna – képzeljünk el egy gazdasági blokádot az esetlegesen beavatkozó Kína ellen. A legbölcsebb az lenne, ha Kim Dzsongun meghátrálna, és az Egyesült Államok ezt hagyná. A félsziget százmillió lakosa roppant hálás lenne, de a phenjani vezetőtől távol áll a józan mérlegelés, másrészt foglalkoztatnia kell a hadseregét, különben ellene fordulnak az elégedetlen tábornokok és éhező katonák.
Ha Északnak valóban vannak nukleáris fegyverei, és ezeket be is veti, radioaktív sivataggá változik a félsziget déli része, de az északi területeket is elpusztítja a sugárszennyeződés.
Ha hagyományos fegyverekkel támadná meg Délt, akkor is veszít – ötvenéves fegyverzettel és kétfedelű AN–2-esekkel nem lehet komoly hadjáratot nyerni. Megeshet az is, hogy valaki téved, rosszkor nyom meg egy gombot, egy határincidens elmérgesedik, egy repülőgép eltéved – és elszabadul a pokol. Ez megint csak Észak vereségével járna, de félő, hogy Dél pusztulásával is: ha a hadseregek megindulnak, mindent elpusztítanak, ami az útjukba kerül.
Szóba jöhet még egy kínai vagy orosz intervenció (a kínai valószínűbb). Az egymást féltékenyen leső nagyhatalmak egyike sem engedné meg a másiknak, hogy növelje befolyását – hacsak nem titokban teszi, mint az első koreai háború idején, amikor a szovjet és kínai MIG–15-ösök pilótái civilben vezették a gépeiket, hogy ha lelövik őket, még a holttestük se árulja el, kik voltak ott.
A leghumánusabb megoldás a béke megvásárlása volna pénzzel és élelmiszerekkel, de erre egy nagyhatalom sem hajlandó, hiszen ezzel beismerné, hogy zsarolható. Jó megoldás híján abban bízhatunk, hogy a legkevésbé rosszat választják majd az érdekeltek.
Egyelőre lélegzet-visszafojtva figyeljük a Sárga-tenger minden csobbanását.
KIM CSAK BLÖFFÖL.
Észak-Korea teljesen esélytelen az Egyesült Államokkal szemben, Guam fenyegetése blöff egy orosz katonai szakértő szerint.
Leonyid Ivasov nyugalmazott vezérezredes azt mondta a Russia Today tévécsatornának, hogy ha háborúba lesz, a szuperhatalom eltörli a föld színéről Észak-Koreát. Az amerikai haderőnek akkora a technológiai fölénye, hogy abszolút egyenlőtlen lenne a harc, az észak-koreai légvédelem esélytelen B–1-es stratégiai nehézbombázókkal szemben. Kim Dzsongun agresszív retorikájával csak a tekintélyét igyekszik megőrizni. A moszkvai Geopolitikai Ügyek Akadémiáját vezető Ivasov sürgette Oroszországot és Kínát, hogy támogassa a Phenjan elleni újabb szankciókat, mert ezzel szerinte a diplomáciai megoldást segítenék elő, és csökkentenék a háború kockázatát.
Az észak-koreai válság 9 lehetséges forgatókönyve
1. Amerikai megelőző csapás. Sikerül harcképtelenné tenni az észak-koreai hadsereget, Kim Dzsongun megbukik. Kockázat: Marad bevethető fegyver. Kim Dél-Koreán, Japánon és amerikai támaszpontokon áll bosszút. Totális háború tör ki, nukleáris, vegyi és/vagy biológiai fegyvert vetnek be. Több százezer vagy millió civil áldozat.
2. Korlátozott elrettentés. Az Egyesült Államok egyetlen látványos katonai akcióval próbálja észhez téríteni Phenjant. Kockázat: Kim reakciója kiszámíthatatlan. Totális háború tör ki.
3. Kim likvidálása. Az amerikai és a dél-koreai szolgálat elteszi láb alól a diktátort. Kockázat: Ha a merénylet nem sikerül, Kim iszonyatos megtorló háborút indít. Ha sikerül, ki lép a helyére, és mit tesz?
4. Észak-Korea kezdi. Nem valószínű, mert a rendszer valódi célja a túlélés, a fegyvereket zsarolásra használják. Kockázat: Donald Trump meggondolatlan fenyegetőzése mégis kiprovokálja Kim katonai akcióját.
5. Még szigorúbb szankciók. Ez csak Kína segítségével sikerülhet, de Pekingben nem akarják az észak-koreai rendszer összeomlását. Kockázat: Súlyos amerikai–kínai konfliktus. Semmi biztosíték arra, hogy a szankciók térdre kényszerítik Kimet.
6. Vissza a tárgyalóasztalhoz. Erre Kim nem mutat hajlandóságot, és az USA is csak akkor, ha Phenjan felfüggeszti atom- és rakétakísérleteit. Kockázat: De facto elismerik, hogy Észak-Korea atomhatalom, komoly tényező a világban.
7. Kölcsönös visszakozás. Orosz–kínai javaslatra Észak-Korea felhagy a kísérletekkel, cserébe Dél-Korea is beszünteti védekező hadgyakorlatait. Kockázat: Szöulban nem népszerű az ötlet, mert nem hisznek Kim ígéreteiben.
8. Szavak háborúja. A felek tovább fenyegetik egymást, de nem kezdeményeznek katonai akciót. Kockázat: Megmarad a feszültség. Észak- Korea továbbfejleszti fegyvereit. Véletlen háború tör ki.
9. Titkos diplomácia. A színfalak mögött megpróbálják enyhíteni a feszültséget. Forródrótot létesítenek Washington és Phenjan között, hogy csökkentsék a véletlen háború rizikóját. Kockázat: Nincs, meg kellene próbálni – talán már tárgyalnak is.
B. G.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!