Ultimátumot adott Boris Tadić volt szerb elnöknek három kisebb párt: ha Tadić pártja a Demokrata Párt (DS) nem nevezi meg miniszterelnök-jelöltjét, koalíciót alkotnak és maguknak követelik a kormányfői posztot. A három formációnak – közöttük a 44 képviselői hellyel harmadikként végzett Szerbiai Szocialista Pártnak – együttesen 80 mandátuma lesz a 240 fős parlamentben, ami jóval több, mint a választásokon győztes Szerb Haladó Párt (SNS) 73 vagy az eddig hatalmon lévő demokraták 67 képviselője. Ám kormányzóképességük még így is erősen kétséges.
Szerbiában három hete tartottak parlamenti választásokat, múlt vasárnap pedig az új köztársasági elnökről döntöttek. Az eredmények mindenkit megleptek, mert a közvélemény-kutatások azt jósolták, hogy a szavazatok 58 százalékával harmadik elnöki ciklusára is mandátumot kap majd Tadić. Ehelyett a háborús és emberiesség elleni bűnök miatt hágai börtönbüntetését töltő Vojislav Šešelj egykori legfőbb szövetségesét, Tomislav Nikolićot választották meg Szerbia elnökévé 49,5 százalékkal.
Nikolić és támogatói 2008-ban váltak ki a Šešelj-féle Szerb Radikális Pártból, azóta jelentős változáson estek át. Négy éve Nikolić még egy orosz–belorusz–szerb szuperállam tervét támogatta, amely az EU és az USA ellenpólusa lett volna, azóta viszont hitet tett az ország EU-csatlakozása mellett, pártja nyugaton szalon-, Szerbiában pedig kormányképessé vált. Ezért a mostani választásokon, azt leszámítva, hogy Koszovó és Szerbia egységéért Nikolićék kicsit határozottabban állnak ki, nem volt különbség a haladók és a korrupciós ügyek miatt népszerűtlenné vált demokraták között. Azt, hogy Šešelj egykori bizalmasa nemzetközileg mennyire elfogadottá vált, jól mutatja, hogy az Európai Unió már az eredmények hivatalos kihirdetése előtt gratulált győzelméhez, és jelezték neki, beiktatása után Brüsszelben és Washingtonban is szívesen látják.
Stefano Sannino, az EU bővítési főigazgatója pedig kijelentette, az Európai Bizottság hajlandó együttműködni vele, hangsúlyozva, hogy „Szerbia kulcsfontosságú tényező a régióban, és azt szeretnénk, ha az Európai Unió tagja lenne”.
Emellett azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy az elnöki pozíció Szerbiában inkább szimbolikus hatalmat jelent, a politikát érdemben nem tudja befolyásolni – hívta fel a figyelmet a Magyar Külügyi Intézet Szerbia az elnökválasztás után című előadásán Szilágyi Imre, az intézet főmunkatársa és Juhász József, az ELTE Kelet-Európa Története Tanszékének docense. Az államfőnek egy funkciója lényeges csak jelen pillanatban: neki kell az új miniszterelnököt felkérnie a kormányalakításra. A tárgyalásokban fontos szerepe lehet a kisebb – például etnikai – pártoknak is. Az öt mandátumot szerzett Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) viszont kereken kijelentette, hogy míg eddigi partnerével, a demokratákkal koalícióra lépne, a „haladókkal” nem hajlandó erre.
A DS kézenfekvő jelöltje maga a leköszönő elnök lenne, mert ő pártja legnépszerűbb politikusa, viszont Tadić egyelőre mereven elzárkózott a lehetőségtől, már csak azért is, mert a kohabitációt, vagyis azt, hogy a kormánytagokat és az elnököt különböző párt adja, el sem tudja képzelni. Emellett vannak közöttük olyanok is, akik szerint a párt jobban tenné, ha ellenzékben várná meg, míg a gazdasági válság lecseng, és a megszorításokért nem őket okolná a társadalom. A demokraták tehát hezitálnak, pedig a Nikolićnak tett gesztusok dacára Szerbiának az lenne a legjobb, ha a mérsékeltebb demokraták kerülnének kormányra – állítják a magyar Balkán-szakértők.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
