Makk Károly Szerelem című filmje 1971-ben Cannes-ban a zsűri különdíját nyerte el. Akkor a rendező nem volt ott a díjkiosztón. Most, 45 évvel később ismét vetítik a filmet a fesztiválon – ezúttal a 90 éves rendező jelenlétében. Ennek alkalmából egy rendkívüli „történelemóra” keretében idéztük fel Makk Károllyal a világhírű alkotást, amelyben az egyetlen „balhé” Törőcsik Mari parókája miatt esett.
– Velem alszol az éjjel?
– Igen.
– Egész éjjel?
– Igen. Minden éjjel, amíg csak élünk.
Ez a párbeszéd fogta meg leginkább Makk Károlyt a Szerelem című Déry Tibor-novellában. „Úgy éreztem, érzelmileg hiteles lehet ez a pár mondat egy filmben, amennyiben a színészekből a maximális tehetséget ki lehet hozni. Ezért eltettem magamban, tudtam, hogy ez jó lesz egy film végének, kell majd hozzá egy eleje és egy közepe.” A Szerelem című, 1970-es film két Déry Tibor-novellán alapul: a Szerelmen és a Két asszonyon. Az előbbi az 1950-es évek koncepciós pereit idézi, utóbbi pedig Déry saját, 1957–60 közötti börtönélményeiről és szabadulásáról szól. A Szerelmet Makk Károly 1956 nyarán olvasta az Irodalmi Újságban. A novellában azt találta érdekesnek, hogy amikor a férfi kilép a börtönkapun, nagyot lélegzik, és az egész világ színes és harsány lesz. A film egy szürkébb, bizonytalanabb világba viszi a főhőst, aki hazaérve megtorpan a valóságtól. Ebből a szomorú helyzetből bontakozik ki a film végére a már idézett, „operettbe illő párbeszéd” a férj és a feleség között.
Leesett a tantusz
Makk Károlyt 1956 októberében a vágóstúdióból vitte el a produkciós sofőr a Sztálin-szoborhoz, aminek ledöntését végignézte, de Nagy Imre beszédét már nem érte el. „Déry Tibornak, a Petőfi Kör egyik legjelentősebb figurájának, nagy szerepe volt az 1956- os eseményekben, Örkénnyel, Zelkkel, Fekete Sándorral, Göncz Árpáddal együtt. Déryt börtönbe zárták, bent írta meg a G. A. úr Xbent és még két jelentős könyvét” – így emlékszik a „történelemre” a rendező. Ezután írta meg a Két asszony című novellát, amelyre Makk Károly a leendő film elejeként és közepeként tekintett, a vége pedig a Szerelem lesz. „Nekem ez így volt evidens, megtaláltam, amit kerestem.” Sok beszélgetés és rengeteg vita következett Makk és Déry között. „Te egy naiv filmrendező vagy, mondta egy vitánk során Déry. Aztán pár hónappal később, karácsonykor felhívott és közölte, hogy megírta a forgatókönyvet.” Ezután hosszú várakozás következett, politikai okokból nem kaptak a filmre engedélyt: Déry személye és maga a történet volt az akadály. Újabb négy évbe telt, mire elkezdhették a forgatást. „Elővettem a két Déry-novellát, és szinte forgatókönyv nélkül, egyszerűen nekiálltunk. Felhasználtam az eredeti Déry-dialógusokat és az operatőrrel megállapodtunk, hogy a főszereplőnek – az idős dámának – a feleséggel való történetét kiegészítjük az öreg hölgy emlékeivel, vágyaival, álmaival.” Kicsit több mint 4 millió forintból készítették a filmet, Budapesten forgatták nagy részét, az „álomképeket” egy arborétumban, 46 nap alatt. Az, hogy Törőcsik Mari és Darvas Iván játssza a feleséget és a férjet, egyértelmű volt. Az idős dámának Makk először egy német színésznőt akart, Bertold Brecht özvegyét, akit egy képeslapon látott. Kiutazott hozzá Berlinbe, de egy öreg „boszorkány” várta egy füstös, sötét irodában. Elmenekült. „Hazafelé jövet leesett a tantusz: az Amerikában élő Darvas Lilit ismerem, a Madách Színházban mutattak be neki” – meséli Makk Károly, aki problémamentes forgatásra emlékszik. „Azt nem értettük, hogy a fenébe megy az egész ilyen természetesen.” Néhány esetet azóta is emlegetnek: Törőcsik Marinak rövid frizurája volt, ám a filmben hosszú hajat kellett viselnie. A rendező ráerőltetett egy parókát. Ezt Törőcsik Mari azóta is Makk Károly szemére veti. Kellett egy gyűrű is Törőcsik ujjára, ám ez egy nap otthon maradt, így Darvas Lili odaadta a sajátját, amelyet férjétől, Molnár Ferenctől kapott. Amikor a film nagyjából kész lett és a Dialóg Stúdió vezetője, Újhelyi Szilárd izgatottan megnézte, a vetítés végén szó nélkül felállt és elment. Nyomasztó két hét jött. Majd üzent a rendezőnek, hogy fejezze be. Utólag derült ki, hogy ezalatt a két hét alatt a vezető elvtársak feleségei megnézték a filmet, s azt mondták férjeiknek: „Meg vagytok ti hülyülve? Ezt mi ugyanígy végigcsináltuk, itthon vártunk rátok.” Kis túlzással, Aczél György és Újhelyi Szilárd feleségén múlott a film sorsa…
Hogy mitől lett világhírű és a mai napig meghatározó alkotás? Makk válasza ennyi: „Sokáig készültem erre a filmre, volt egy történetünk, amit szerettünk, voltak zseniális színészeink, egy zseniális operatőr, tettük a dolgunkat.” Felfigyelt a filmre az International Herald Tribune európai tudósítója, alapos és elragadtatott kritikát írt, majd interjút készített a rendezővel, úgyhogy „az addig csak toporgó film” elindult. S mivel az interjúban Makk Károly nem árulta el a film körüli, évekig húzódó engedélyezési macerát, Aczél elvtárs felhívta a rendezőt, megköszönte a diszkréciót, és további filmek készítésére biztatta.
Díjátadó – nyertes nélkül
1971 májusában Darvas Lili, Törőcsik Mari és Makk Károly repült ki a Côte d’Azurre, a 25. Cannes-i Filmfesztiválra. A rendezőt nem a szokásos három napra, hanem egy hétre hívták meg. „Ez már egy jel volt. A fesztivál a leendő világbajnokok helye, a finom eleganciáé, gyönyörűen bántak velünk. Szivárogtak az információk, miközben interjúk, fotózások és partik követték egymást. A vetítés után a zsűri elnöknője akart találkozni velem, holott ilyen nincs, hogy bárki a zsűriből négyszemközt beszélget egy résztvevővel. Egy eldugott kis presszóban találkoztunk. Michèle Morgan francia színésznő gyönyörű, elegáns dáma volt, azt se tudtam, hogy kell viselkedni, viszkit vagy ásványvizet igyak.” Persze a viszki mellett döntött, majd hosszabb kézcsók és tolmács segítségével beszélgettek. Az elnöknő pedig azt mondta a filmről: „a szívem majd' megszakadt, Károly”.
A cannes-i siker a rendező szerint nem olyan egyszerű ám, mint egy rántott hús. „Ez egy tapasztalási folyamat. Bele kellett tanulni, hogyan működik egy sztár” – teszi hozzá nevetve. Mivel a díjkiosztó reggelén még nem volt döntés, Makk Károly elutazott. A párizsi repülőtéren kapta a hírt, hogy egyöntetű szavazattal a zsűri különdíját kapta a Szerelem. Itthon szolid fogadással ünnepelték, a díjat pedig utána küldték. „Évekkel ezelőtt kerestem a lakásban, de nem találtam.”
Makk Károlynak még hat filmjét hívták meg Cannes-ba, utoljára 1986-ban járt ott. Most májusban ismét részt vesz a fesztiválon – a Szerelemmel. „Egy vetítés, semmi hókuszpókusz. Szmokingot sem viszek, a klasszikusoknak már nem kell. Az idő mindent megold.”
Az 1971-es Cannes-i Filmfesztiválon a Szerelem a zsűri különdíját és a katolikus sajtó díját kapta, Törőcsik Marit és Darvas Lilit pedig külön kiemelték.
A Szerelem szerepel az Új Budapesti Tizenkettő filmes listáján és a Guardian brit napilap filmkritikusa által összeállított, a világon eddig készült száz legjobb filmje között is.
Az idei, 69. Cannes-i Filmfesztivál zsűrijének elnöke George Miller ausztrál rendező, forgatókönyvíró, producer. Nemes Jeles László is zsűritag lesz, többek között Donald Sutherland és Mads Mikkelsen társaságában. Idén nem indul magyar film a nagyjátékfilmek versenyében, de két animációs film, Andrasev Nadja A nyalintás nesze és Tóth Luca Superbia című filmje szerepel a fesztiválon. Illetve Makk Károly Szerelem című alkotása, amelyet a Klasszikusok felújítva programban vetítenek. „Belőtte magát a világ közepébe, természetes, hogy megy a zsűribe” – mondta Makk Károly Nemes Jeles László zsűritagságáról.
„Makk kísérteties, hangulatos és gyönyörűen előadott filmje, amelyet Tóth János briliánsan filmezett, pontosan az időtől való félelmet és bizonytalanságot ragadja meg. Ez a film mindenekelőtt egy tanulmány arról, hogyan befolyásolják a történelmi idők a hűséget, a hitet, az illúziót, a szerelmet. Az alkotás kifejezetten Magyarországgal foglalkozik, de abszolút univerzális mondanivalóval rendelkezik” – írta a Guardian egyik kritikusa.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!