A szerencsés titokban tarthatja kilétét, legfeljebb két-három bennfentes tudhatja, ki ő. Régebben még nem rejtőzködtek a nyertesek, mostanság azonban tényleg jobb az óvatosság: a pszichológus is arra figyelmeztet, könnyen beüthet a győzelmi trauma és a szerencsét követő szerencsétlenség. Miként történt az az eddigi legnagyobb összeg nyertesével is.

Nagy vitákat váltott ki 2005-ben az eddigi legnagyobb öttalálatos nyertesének tulajdonított kötet, amely Lottón nyertem – A magyar lottómilliárdos igaz története címmel látott napvilágot az Athenaeum 2000 Kiadó gondozásában. Miután a szerző mindvégig ragaszkodott az inkognitóhoz, csak mint István szerepelt, nem lehetett biztosan tudni, ő vetette-e papírra a sorokat vagy pedig ügyesen összehozott fikció a mű. Mindenesetre több tény arra utal: igaz lehet, hogy a szupernyeremény valódi birtokosa az író.

A nyertes-író, egy vidéki városban élő gépészmérnök részletesen beszámolt a főnyereménnyel járó „tébolyról”, arról, hogy a pénz bizony nem teszi boldoggá az embert. „A tévé elé rogytam és zúgni kezdett a fejem, sírtam, hörögtem, nevettem és jajveszékeltem. Ez leírhatatlan érzés, ijesztően súlyos és fullasztó” – vallott a pillanatról, amikor megtudta: megütötte a főnyereményt. Azután beszámolt arról: feleségével együtt szinte azonnal „habzsolóvá” váltak, 6-8 fürdőszobás villát akartak venni, hat autóra méretezett garázzsal. Azután megkívánta egy ügyvéd budai villanegyedben lévő házát. Ajánlatot tett a házra, de az nem volt eladó. Nem adta fel. Helikoptert bérelt, hogy a levegőből térképezze fel a villát, ám mivel túl alacsonyan szálltak, a helikopter lezuhant a kertbe. A hazatérő ügyvédet döbbenetes kép fogadta: egy roncs a kertjében, a medence partján pedig két ismeretlen, a pilóta és a nyertes búslakodik. A nyertesnek ott és azonnal negyvenmilliójába került, hogy az ügyvéd nem hívta ki a rendőrséget.

A nagy terv tehát nem sikerült, jött a bénultság: még hónapok múltán is bérelt lakásban éltek nejével és megvolt a 8 éves Opeljük. Igaz, amellé már egy 200 ezer eurót érő autócsoda, a Ferrari is bekerült a garázsba, azzal száguldozva ro­­hant fának hősünk.

A baleset utáni vérvizsgálat derítette ki: leukémiás. Két évvel azután, hogy elvitte a magyar lottótörténet legnagyobb nyereményét, s néhány órával a barátja Porschéjén való utolsó vad száguldást követően, kínok közt, szenvedve hunyt el.

A szerző a Lottón nyertem írói honoráriumát egy rákalapítvány javára ajánlotta fel.

V. G. P.

Hajléktalanból milliomos

Németi Attila 53 éves üzletember bár filmrendezőnek készült, de mivel nem vették fel, pszichológiát tanult, majd 1984-ben elhagyta Magyarországot, mert „a kommunistákkal nem fért össze”. Los Angelesbe ment egy fillér és ismerős nélkül. Kilenc hónapig hajléktalan volt, az utcán élt. Előbb az volt a célja, hogy tető kerüljön a feje fölé, aztán az, hogy munkája, majd hogy pénze is legyen. Sikerült: több mint 100 millió dolláros vagyonnal rendelkezik. Az utcán élve sem tétlenkedett: sokat beszélgetett emberekkel, hogy megtanuljon angolul, esténként ingyenes nyelvtanfolyamra járt, majd jelentkezett egy krupiéképzésre, amelynek árát utólag kellett visszafizetnie. Ekkor már volt pénze lakást bérelni. Mehetett volna Las Vegasba kaszinózni, de inkább elvállalt egy úszóoktatói állást. Évekkel később már tudott venni egy házat, amelynek garázsában két barátjával egy kis céget hozott létre. Üvegszálas technológiával készítettek adóvevőket, amellyel az internet sávszélességét és gyorsaságát lehetett növelni. A cég kikerült a tőzsdére. Németi azóta is Los Angelesben él feleségével, nem kérkedik és nem szórja a pénzt. Könyvet írt az önmegvalósítás titkairól, amelyet 65 országban ki is adtak. Azt mondja, a lottónyertesek nagy része azért veszíti el a nyereményét, mert nem tisztelik és nem tudják kezelni a pénzt. „Nekünk kell a pénzt irányítani, nem pedig fordítva” – ennyi a titok.

Szerencsétlen szerencsések

A 80-as években egyszerre két olyan lottómilliomost ápoltak a debreceni pszichiátrián, akiknek a nyerést megelőzően kutyabajuk sem volt. Mert bizony, egy főnyereménynek súlyos lelki következményei is lehetnek.

– A legjobb közvélemény-kutató sem találna olyan embert, aki visszautasítaná a lottó ötöst. Pedig a főnyeremény hatalmas örömének gyakran sírás, depresszió, paranoia vagy akár súlyosabb mentális állapot, testi-lelki betegség is lehet a vége – mondta lapunknak Forgács Attila klinikai pszichológus, a Corvinus Egyetem Pszichológiai Központjának vezetője. Ez nem a jól ismert magyar pesszimista fanyalgás: már lottó ötöst nyerni is rossz. Csak afféle figyelmeztetés a szakembertől: bármennyire is vágyunk rá, nem veszélytelen a hirtelen jött gazdagság. Ugyanis a korábbi egyensúlyállapotát veszíti el az, aki felkészületlenül nyer milliókat. Eltűnnek a megszokások, megváltoznak a korábbi kapcsolatok, az otthont felváltja a palota, és e gyökeres változások mellékhatása az elidegenedés és a talajvesztés. A nyertes kikerül a szociális miliőjéből, de nem nyer bebocsátást a gazdagok világába, hiszen nem rendelkezik a született gazdagok szerepkészleteivel. Marad – miként Forgács Attila fogalmazott – a légüres társas tér. A régi kapcsolatai átalakulnak, sosem lehet biztos már abban, hogy nem a pénzéért keresik barátságát.

És valójában el is lepik a „paraziták”. Ennek következménye a bizalmatlanság, a gyanakvás vagy akár a paranoia, ami hosszú távon megmérgezi a régi kapcsolatokat, kikezdi az egészséget. Az is veszélyeket rejt, ha a hozzátartozókat részesíti a nyereményből; kevesellhetik a jussot vagy beindul a játszma: ki kapott többet? A folyamat feltépi a régen elnyomott sebeket, pokollá válnak a korábban harmonikusnak hitt családi-baráti kapcsolatok.

Persze kárpótolhat a hirtelen jött vagyon, csakhogy ez a boldogság időleges. A boldogságnak van egy személyes alapszintje, amitől csak átmenetileg téríthetnek el ilyen-olyan külső hatások, nyeremények és veszteségek. Az eufó­riát követően a kedélyállapot visszaesik a megszokott szintjére vagy éppen az alá – állítja a pszichológus. Ez a lelki folyamat hasonlatos ahhoz, amiről egyetemisták például gyakran beszámolnak: a sikeres vizsga feletti nagy boldogságot ürességérzet váltja föl. Vagy ilyen az úgynevezett baby blues: a szülés eufóriáját megdöbbentő gyakorisággal követi a – különféle súlyosságú – depresszió. – A lottózó reményt vesz, és ha nyer, a sok pénzzel rengeteget veszíthet is. Kiürül az élete, ha nem talál új célokat. Ráadásul előbb-utóbb ott a szembesülés: az igazán fontos dolgok pénzért nem vehetők meg – állítja a szakember, aki megértő mosollyal nyugtázza az újságíró sóhaját: azért én mégiscsak szívesen tapasztalnám meg a „főnyeremény poklát”.

Vasvári G. Pál

Európában a sorsjátékok első leírásai Flandriából, Brügge városából származnak. Magyarországon a lottót Mária Terézia vezette be 1762-ben, és 1868-ig, a Magyar Királyi Lottóigazgatóság létrejöttéig osztrák kézben volt. Az első lottójátékokat Budán és Pozsonyban tartották, de árukisorsolások már korábban is voltak: osztrák porcelán- és tükörárukat nyertek a szerencsések. A magyar kormány 1895-ben megszüntette a lottót, a II. világháború után a totó jött divatba. 1957. január 17-én jelent meg a pénzügyminiszter 4/1957. számú rendelete, amely az Országos Takarékpénztárt bízta meg a magyar lottó megszervezésével. Egy sima lottószelvény a kezdetekkor 3 forint 30 fillér volt, akkoriban egy kiló kenyér kb. 3 forintba került, ma 225 forint egy sima játék ára.

Nyerő otthonok

A pénznél fontosabbat is lehetett nyerni a lottón az ’50-es évek végétől, amikor Budapesten a legtöbben még társbérletben éltek: öröklakást. Két tucat lottóház épült fel 1973-ig, így több mint 500 lakáshoz juthattak a nyertesek. Méghozzá 3 forint 30 fillérért, ha Fortuna a ke­­gyei­be fogadta őket. A lottóházak az adott korszak sajátos gazdasági-társadalmi átalakulásának lenyomatai. A házak nagy része azonos sémára épült, gyakran kevesebb mint egy év alatt. Tavaly a Placcc fesztivál keretében a Múzeum körúti lottóházat egy képzőművész-grafikus, Laki Eszter és Nagy Szilvia antropológus-kutató „felvirágoztatta”. Azaz egy művészeti projekt keretében bemutatták a lottóházak történetét és a lakókkal együtt színesebbé, zöldebbé varázsolták a gangos házat.

A nyertesek zöme azonban hamar túladott az új lakáson, jó pénzért és/vagy mert nem akart Pestre költözni. A II. kerületi Frankel Leó úti lottóházban élők szerint ott már egy lakás sem az eredeti nyertesé. A Keleti pályaudvarhoz közeli, Baross téri lottóházban jórészt fiatalok, másod-, harmadkézből vásárlók, s a hajdani nyertesek leszármazottainak vagy a vevőknek távolabbi rokonai, albérlői élnek. Van lakás, amelyik orvosi rendelő lett. De szót váltottunk a belvárosi, Múzeum körúti lottóház egyik lakásának eredeti tulajdonosával. A lottón nyert öröklakást 1960. január 22-én vehették át Kósáék. Pontosabban Kósa Lászlóné apósáék…

– A férjem egész családja Nemesnépen élt. A Zalai Hírlapból tudták meg, hogy egy két szoba hallos öröklakást nyertek. Ahogyan az apósom mesélte, nyugtatóul, mert nagyon izgatott lett, felhajtott rögvest két hosszúlépést. Molnár volt, tán még többet is… – eleveníti fel a múltat mosolyogva Kósa Lászlóné, Éva. – Az anyósom szívbetegsége miatt viszont semmiképp sem akart a nagy hírrel megrázkódtatást okozni. Kivárta, míg főzni kezdi Hermina néni az ebédet, s csak akkor, szinte mellékesen említette, hogy nyertek a heti lottón. Nem csoda, hogy a paradicsomos káposzta rántása odakozmált, még a lábast is ki kellett dobni… A legtöbb nyertes rövid úton pénzzé tette a lakást, akkoriban sorba álltak és készpénzben, jól fizettek érte a tehetős vevők, akikkel kapcsolatban csak annyi volt a feltétel: legyenek budapesti állandó lakosok. A fiuk – a későbbi férjem – az lett. Akkor érettségizett Szombathelyen, s felköltözött a fővárosba, ő kapta meg a lakást, azzal: csak 3 forint 30 fillért adhatnak neki… Azután Pesten tanult tovább, megismerkedtünk, ott is házasodtunk össze. A nagyon kevesek közé tartozunk, akik nem adtunk túl a lakáson, a tanévben innen jártak iskolába a fiaink is. Mindmáig kétlaki életet élünk: Nemesnép és Bu­­dapest is az otthonunk.

Persze játszom most is, igaz, csak megszokásból. Megadom az esélyt magamnak minden héten. Évti­zedek óta ugyanazokkal a számokkal lottózom, de csak egyszer volt egy hárma­­som. Mennyi most a főnyeremény? Több mint három és fél milliárd? Isten őrizzen, hogy megnyerjük! Túl vagyunk már a hetvenedik évünkön. Egészséges vagyok, de lehet, hogy azonnal szívinfarktust kapnék. Egy élet munkája van mögöttünk, két fiút neveltünk fel, mindkettő diplomás, két unokánk is van, 10 és 14 éves fiúk. Azért tudnám mire költsem azt a rengeteg pénzt. Adnék belőle az unokáknak, a fiainknak, a család minden tagjának. Legalább a felét a beteg gyerekek alapítványai között osztanám szét, de juttatnék belőle a szívem csücskének, a magyar futballsportnak is. És legalább a negyede a férjem szülőfalujáé lenne, Nemesnépé, ahol a szülei is éltek, és ahol ő húsz évig volt sikeres polgármester.

Gareth és Catherine Bull tavaly év végén lett milliárdos, a manchesteri házaspár mintegy negyvenegymillió fontot, azaz tizenkétmilliárd-háromszázmillió forintot nyert, igényeik mégsem túlzóak: szolid lakásfelújítást terveznek és egy saját páholyt a Manchester United stadionjában.

A halmozódások eredményeként szinte minden évben megdőlnek a csúcsok. 1999 szeptemberében már 1 milliárd forint feletti volt a főnyeremény, 2003. november 29-én pedig az ötös lottó történetének eddigi legnagyobb nyereményét, 5 milliárd 92 millió 890 ezer 758 forintot vihetett haza a szerencsés. Az egymilliós küszöböt 1959-ben lépte át az öttalálatos. A kétmilliósra 1964-ig kellett várni, ötmillió forintos nyereményt 1986-ban fizettek ki először, tízmilliósat 1989-ben. A százmilliót 1992-ben, az ötszázmilliót 1994-ben lépte túl az ötös. 1997 óta pedig már telefonon és inter­neten is lehet játszani.

Elsősorban a mindennapi életben alkalmazható luxuscikkekre költenek a brit lottónyertesek. A legnépszerűbb a luxusfürdőkád, a ruhás­szek­rényszoba, az elektromos kapuajtó, a játékszoba és a kiskutya. A lottónyertesek általában három hónapon belül tenger- vagy folyóparti házba költöznek. A hazai szerencsések a nyereményt luxusautóra, házakra és utazásokra költik, sokan jótékonykodnak is. Vannak, akik előbb befektetési tanácsadóhoz fordulnak. A magyar nyertesek rejtőzködnek, valószínűleg félelemből nem állnak a nyilvánosság elé. Az egyik kivétel egy tavaly bemutatkozó vidéki házaspár, akik 2004 nyarán több mint 250 millió forinttal lettek gazdagabbak. Az addig 84 ezer forintból élő négyfős család házakat, autókat vásárolt, de a pénzt nem szórták el. A kistelepülés lottózóját, ahol a szelvényt feladták, megvásárolták és működtetik, az asszony visszament korábbi munkahelyére, egy szociális otthonba.

 

Jól indult az év egy hollandiai idősek otthonában, ugyanis tíz lakó több mint 6 milliárd forintnak megfelelő eurót nyert a speciális, irányítószám-lottón. A 78 és 92 év közötti milliomosok fejenként 400 millió és 1,2 milliárd forint közötti összeggel lettek gazdagabbak.

Égig érő lé

Az első hazai öttalálatosért járó summát – 1957. április 14-én, a hatodik sorsolás után – még egy kofferben is elvihette a nyertes, özvegy Ring Sándorné. A XI. kerületi lakos gyermekei és saját életkorával kaparintotta meg a főnyereményt. Misi 23, Marica 26, Sanyi 33, La­­ci 37, ő pedig 66 éves volt. Ekkor jött divatba a családi évszá­mok, születési dátumok megjátszása. A nyeremény, 855 ezer forint az akkor legnagyobb címletű százforintosok kötegeiből összeállított, 8850 bankót tartalmazó pakk volt. Ám a mostani főnyeremény 3 milliárd 545 millió forint. A mai legnagyobb címletű papírpénzből, húsz­­ezresből 177 250 darabot kellene elcsomagolni. A Szerencsejáték Zrt. számításai szerint ezeket a bankókat hosszában egymáshoz illesztve csaknem 28 kilométeres pénzösvényt rakhatnánk. Ha a húszezreseket feltornyoznánk, bő két-három szinttel egy szabvány tízemeletes lakótelepi ház fölé magasodna az oszlop. Lapjával egymás mellé helyezve pedig befedne egy kézilabda-, egy kosárlabda-, egy teniszpályát és még egy uszodát is a főnyeremény. Hogyan lehet ezt „elvinni”?

– Ennyi pénzt természetesen csak elektronikusan érdemes mozgatni, s a nagynyereményeket mindig így is szokták felvenni a játékosok. Az eljárás egyszerű: a jogos nyertesnek ki kell töltenie a nyereményigénylő lapot, majd egy vagy több – rendszerint több –, Magyarországon vezetett bankszámlára történik meg az átutalás – mondta el lapunknak Tulik Ágnes, a Szerencsejáték Zrt. szóvivője.

Többlépcsős rendszerrel garantálják a nagynyereményes játékosok biztonságát és anonimitását. Az értékesítőhelyi online terminál a pontos összeget nem írja ki, csak annyit, hogy az illető nagynyereményt ért el. Az összeg felvételéhez az első lépés az úgynevezett nagynyertes telefonszám hívása. Éppen a nyertes érdekében ez az egyetlen mód, ahogyan felveheti a kapcsolatot a társasággal, s e számon a sorsolás után 90 napig – hétfőtől péntekig 8–18 óra között – jelentkezhet.

A telefon a cég egy vezető munkatársánál csörög. Ő az első telefonbeszélgetés során a játékszelvényen lévő információk segítségével győződik meg arról, hogy a vonal túlsó végén valóban a nyertes van. A következő lépés a személyes találkozó, a kifizetési eljárásra pedig a Szerencsejáték Zrt. által meghatározott helyen és időben kerül sor. A nyereményátadáson a társaság részéről kizárólag az erre kijelölt 2-3 személy vehet részt. A nyertes kilétét így csak nagyon szűk, titoktartásra kötelezett vezetői réteg ismeri a cégnél. S a találkozóról a nyertes semmilyen személyes adata nem kerülhet ki, minden rá vonatkozó információ üzleti titok.

– A nyeremény felvétele után nem tartjuk a kapcsolatot nyerteseinkkel, nem ajánlunk számukra pénzügyi tanácsadót vagy „tippeket” sem, de eddig ezt nem is igényelték – tette hozzá a szóvivő. 

(végépé)

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!