Nyávogás és megkérdőjelezgetés

„Aki jól dolgozott, úgyis talál munkát, aki pedig rosszul, az nem érdemel végkielégítést” – mondta Cséfalvay Zoltán (Fidesz), a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára a 98 százalékos különadó kapcsán. De nem csak a kormányoldal, hanem az MSZP és az LMP is kitett magáért a 2010. január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtó különadó ügyében: miután Gyurcsány Ferenc a blogjában hívta fel a figyelmet egyebek között a határidők szűkösségére, az eljárás ellen erőteljesen tiltakozó két ellenzéki párt is megszavazta a házszabálytól való eltérést. Ha rendes menetben tárgyalta volna a parlament a javaslatot, akkor a május 20-i adóbevallási határidőre nem lépett volna életbe a jogszabály, és ezzel az MSZP és az LMP megakadályozhatta volna a törvény elfogadását – írta a Napi Online. Orbán Viktor miniszterelnök azért elég óvatosan fogalmazott az alkotmányosságot illetően: „Meglátjuk, minden puding próbája az evés”.

Mintegy 1,7 milliárd forintba kerülnek azok a levelek, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök nevében küldtek ki az állampolgároknak – összesítette a hvg.hu. A nemzeti konzultáció szakmai­lag kevéssé megalapozott, ámde legalább olyan kevéssé érthető kérdéseivel szemben az ellenzéki pártok, egyetemek, szakszervezetek és érdekképviseletek ingyen is készek (lettek volna) konzultálni, legyen szó alkotmányozásról, nyugdíjról vagy szociális ügyekről. Az egyenruhásokkal például tárgyalt is Pintér Sándor belügyminiszter a múlt heti tüntetés után. Meg is egyezett velük, hogy a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése ügyében munkacsopor­tok alakulnak, a minisztérium és a szakszervezetek képviselőinek részvételével. Majd a Fidesz benyújtotta alkotmánymódosító indítványát, amely lehetővé teszi, hogy az öregségi korhatár elérése előtt nyugdíjba vonultak nyugdíját csökkentsék vagy elvegyék.

Visszatérve az egyenruhásokra: miközben ők a korengedményes nyugdíj elvételén felháborodva tüntetnek a Parlamentnél, a Belügyminisztériumban energiát – és főleg pénzt – nem kímélve dolgoznak azon, hogy a rendőröknek új egyenruhákat tervezhessenek. A Blikk cikkéből kiderült: összesen majdnem 5 millió forintot költöttek a célra március végétől, január óta pedig két magánszemély csaknem 9 millió forintért koordinálja és ellenőrzi az egyenruha-ellátást. A külsős kifizetéseket firtató körkérdésből az is kiderült, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál sok esetben egyáltalán nem lehet megmondani, pontosan mire fizetik ki a közpénzeket. „Részfeladat megvalósítása” címen például négy kifizetés is szerepel, összesen 128 millió forintért. A Blikk összesítése szerint öt hónap alatt 8,3 milliárd (!) forintra kötöttek szerződést külsősökkel a tárcák. Hely hiányában nem idézzük Szijjártó Péter volt fideszes szóvivőnek a tárgyban 2009-ben tett nyilatkozatait.

Makovecz Imre építész a Heteknek adott interjút annak kapcsán, hogy az új alaptörvény jóvoltából Makovecz nyíltan jobboldali művészeket tömörítő civil szervezetén keresztül intézi majd a kultúra állami támogatását, évi 100 millióból, a 2,3 milliárdért felújított Vigadóból. „A Magyar Művészeti Akadémia használatba vétele nem egy baráti kapcsolat következménye, hanem szükség van rá, ahogyan Hoffmann Rózsákra is szükségünk van, akik keményen és kitartóan dolgoznak. (…) Ahhoz pedig, hogy Orbán Viktorral milyen viszonyban vagyok, senkinek semmi köze. És az egyesületünk körül zajló folyamatnak sincsen semmi köze ahhoz, hogy én terveztem Felcsúton a labdarúgó- akadémiát. Azért kért fel, mert rájött, hogy soha egyetlen reprezentatív megbízást nem adott se nekem, se az én társaságomnak, amely nem egy kicsi csapat”. Idézhetnénk még tőle némi szalonzsidózást Heller Ágnesék kapcsán, de nem feszítenénk túl a húrt, mert Makovecz „a nyávogást és a megkérdőjelezgetést, mint tipikusan értelmiségi szemétláda magatartást” visszautasítja.

Több mint 7 milliárd forintos bírságot szabott ki a versenyhivatal versenykorlátozó piaci magatartás miatt négy vasútépítő cégre. Egy ötödik vállalkozás is részt vett a kartellezésben, ám az a jogsértés feltárásában nyújtott elévülhetetlen érdemeiért cserébe mentességet kapott: a kft.-t Szijjártó Péter kormányfői szóvivő édesapja vezeti – írta a Népszava. Egy harmadik Orbán-közeli ember szakmai sikere a hét egyik vezető hírévé nőtte ki magát – majd a kormányszóvivői iroda cáfolt: a sajtóban elterjedt hírekkel ellentétben a fogászati turizmus fejlesztésére átcsoportosított 1 milliárd forint kormányzati támogatást nem az Orbán család fogorvosa kapta, hanem a turisztikai célelőirányzat a „hazai fogászati turizmus szektor fellendítése” céljából. A „rendkívüli kormányzati intézkedések” céljára fenntartott általános költségvetési tartalékot hat nappal azután csapolták meg, hogy az alig egyéves múltra visszatekintő Magyar Fogászati Turizmus Programiroda Zrt. konferenciáján ezt megígérte az egészségügy iránt eddig kevés érdeklődést mutató miniszterelnök.

A zrt. egyik alapítója és a felügyelőbizottsági elnöke Bátorfi Béla, aki a HVG szerint Orbánék fogorvosa, és a külföldiek ellátására szakosodott iparág egyik vezető szereplője. A pénzről döntő kormányrendelet megjelenésének másnapján Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter menesztette a tárca turisztikai helyettes államtitkárát. Horváth Endre a lapnak nem kommentálta azt a szakmában terjedő hírt, miszerint azért kellett távoznia, mert helytelenítette a soron kívüli eljárást. A fogászati turizmus népszerűsítésére az egyik blogoló szlogent is javasolt: „Jöjjön Magyar­or­szágra! Mintha a fogát húznák!”.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!