Több tucat önkormányzat számlájára tehet inkasszót az állam, azért, mert nem fizet – nem a helyhatóság, hanem az állam.
Az ellentmondás csak látszólagos: a szemétszállításban (amiről a cikkben szó lesz) négy szereplő van. A legfontosabb maga a szolgáltatást végző cég, ami lehet magánkézben is, de általában önkormányzati tulajdon. Így a második aktor a helyhatóság.
A szemétszállító cégek munkáját (és bevételeit) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá rendelt Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. fogja össze – ez a vállalat a harmadik szereplő. A negyedik pedig az agrártárca, amelyik negyedévente beszedi az úgynevezett hulladéklerakási díjat.
Csakhogy ez egy új szisztéma, ugyanis az eddig helyi/regionális alapon működő szemétszállítás helyett a kormány egy központosított rendszert kalapált össze. Ennek lényege, hogy továbbra is a hulladékgazdálkodó, szállító cégek szolgáltatnak, ám az ügyfelekkel az NHKV szerződik. Azaz a központi cég számláz, gyűjti be a „szemétdíjat”, illetve osztja vissza a pénzt a helyben dolgozó vállalkozásoknak. Ugyanakkor a „gigaszemetes” a mai napig nem képes számlázni, és a helyzet – belső hírek szerint – októberig nem is változik. Azaz az NHKV áprilisi megalakulása óta a szolgáltatók kénytelenek előfinanszírozni, összesen hat hónapot. (Ahol az önkormányzat a tulajdonos, ott értelemszerűen a helyhatóság próbálja kipótolni a kieső pénzt, abban a reményben, hogy előbb utóbb a kormány szemétközpontja kiegyenlíti a számlát.
Ám miközben az NHVK nem fizet, az agrártárca levelet írt a szolgáltatók tulajdonosainak, hogy legfőbb ideje becsengetni a hulladékelhelyezési járulékot. Ami a nagyvárosok esetében több mint egymilliárd forint – például egyedül Szeged 81 milliót lenne kénytelen leszurkolni e címen. A kérdés nem az, hogy az önkormányzatok akarnak- e, hanem az, hogy tudnak-e fizetni. És a legtöbb esetben nem a válasz. Ebben az esetben az agrártárca inkasszót tesz az adott települések számlájára, és erővel veszi el az összeget. Hogy világos legyen: az egyik minisztérium hibája, tehetetlensége miatt a szolgáltató cégek tulajdonosai sokmilliárdos bevételtől estek el, amiből simán kicsengethetnék a most követelt összegeket. Ám az állam okozta baj nem érdekli az államot, így egy másik tárca egyszerűen elveszi az önkormányzatoktól a pénzt. Az nem szempont, hogy ezzel számos települési feladatot veszélybe sodor, legyen az közvilágítás, idősek ellátása és így tovább.
Az már csak hab a tortán, hogyha az NHVK októberben sem képes számolni, akkor az agrártárca a következő negyedéves járulékot is inkasszóval szedi be.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
