Nagyon sok mindent kell a diákok elé tenni, megmutatni, hogy lássák: ez is van, az is létezik - mondta el munkatársunknak Prievara Tibor középiskolai angoltanár, aki nincs elragadtatva attól, ahogyan a gimnazista korú gyerekek az internetet használják.
",,,akármennyi időt töltenek is az internet előtt, az ismereteik, spektrumuk nemhogy szélesedne, hanem szűkül. Nagyon kevés az a gimnazista korú diák, aki sokféle dolgot olvas. Régen, mondjuk, egy napilapnál végig kellett lapozni az újságot, hogy eljussunk ahhoz a cikkhez, ami minket érdekelt, de ma már ez nincs így. Ha valakit az Arsenal focicsapata érdekel, el tud tölteni naponta 2-3 órát az interneten azzal, hogy csak erről olvas, és semmi másról. Amikor azt mondom egy diáknak, hogy írj arról, ami érdekel, gyakran nem tud semmit mondani, mert nagyon szűk a témák köre, amivel találkozik. Előfordul, hogy féléveken keresztül egymáshoz nagyon hasonló számítógépes játékokról írnak."
Prievara Tibor
a fővárosi Madách Imre Gimnázium angoltanára.
Az AKG-ban tanító kollégájával, Nádori Gergellyel írja a Tanárblog című oldalt, amelyen a legkorszerűbb pedagógiai módszereket, a 21. századi iskola kihívásait vizsgálják. Ősszel jelent meg könyve A 21. századi tanár – egy pedagógiai szemléletváltás személyes története címmel.
"Volt egy kutatás, amely a diákok motiváltságát vizsgálta minden félévben. Ez azt mutatta ki, hogy a gyerekek motivációja az első osztály első félévében esik a legnagyobbat a tizenkét közoktatásban töltött év alatt. Vagyis iskolakezdéskor tele vannak kíváncsisággal és tanulásvággyal, és fél év elég ahhoz, hogy ezt kiirtsuk belőlük. Én próbálom elérni, hogy legyen valamilyen kapcsolat az iskola és az iskolán kívüli világ között; megpróbálom nem zavarni a tanulásban őket a tanítással. Ha lehet, nem avatkozom bele a folyamatba. Korábban azt gondoltam, akkor vagyok jó tanár, ha minden folyamatnál végig ott vagyok és ellenőrzöm, hogy mit csinálnak. Fontosnak tartom, hogy a diák maga legyen képes szabályozni előmenetelét, fejlődését, és megvalósuljon egyfajta önszabályozó, autonóm tanulás, amelynek során nem kézhez kapja a tudást, hanem maga építi fel a tudását a megkapott információk alapján, mert később erre lesz szüksége. Az is elengedhetetlen lenne, hogy a diákok értelmesen, kreatívan használják az infokommunikációs technológiákat, és képesek legyenek a kollaborációra, az olyan közös munkára, ahol együtt vállalják a felelősséget a végeredményért. Az én rendszerem nem az abszolút tudás értékét méri, hanem a hozzáadott értéket. Nem tanulmányi verseny van, hanem tanulási verseny."
Prievara Tibor és munkatársunk, Szabó Kata beszélgetése a január 2-án megjelent a friss VH-ban olvasható.
A Vasárnapi Hírek már szombaton megjelent, és a nyitva tartó árusoknál vasárnap is megvásárolható. Előfizetőinknek már szombaton házhoz visszük!
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!