Az állam a segélyekhez való hozzáférés megnehezítésével arra kényszeríti az embereket, hogy problémáikat oldják meg saját maguk – derül ki a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepcióból. Ennél sokkal többet nem is tudni, mert a tervnek december óta már a tizedik változata készült el, és sem a szociális intézmények, sem a segélyre szorulók, sem a szakemberek nem tudják, pontosan mire számítsanak.
Még mindig sok a homályos pont, pedig már olvasható a december óta készülő Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció (NSZK) tizedik változata, a konzultáció jelenleg is folyik. Parázs viták folynak, az érintettek (a rászorulók, szociális szférában dolgozók, intézmények) azonban el sem tudják képzelni, mit hoz számukra a jövő. Azt már most is tudni lehet, hogy mind az intézményrendszer, mind a segélyezés módja, mind pedig a szociális szakmai képzés szintjén jelentős változások lesznek. A csaknem nyolcvanoldalas tervezet egy olyan rendszert vázol fel, amelyben akár értékes gondolatokra is bukkanhatnánk, ha tudnánk, mit rejt a koncepció egésze – mondta lapunknak Krémer Balázs szociológus. A probléma a szakértő szerint a koncepció kidolgozatlanságában keresendő, ugyanis sok olyan pontja van, amely egyelőre túl általános, szabadon értelmezhető, vagy éppenséggel teljesen lyukas.
A szociális ellátásokban támogatásokban részesülők, így a segélyezettek (vagyis a szegények, munkanélküliek, fogyatékkal élők, időskorúak) jövője kapcsán csupán egyvalami biztos: sokkal nagyobb szerepe lesz az öngondoskodásnak, illetve a családon belüli segítségnyújtásnak, mert az ellátásra szánt összegek bizonyosan kisebbek és ritkábbak lesznek. Azaz az állam arra ösztönzi az embereket, hogy problémáikat oldják meg saját maguk, miközben a segélyezés menetét is szigorúbb szabályokkal igyekszik nehezíteni. Minden más támogatás a garantált minimumjövedelemre épülő lesz, ennek összege a tervezet szerint 12 ezer forint. Az aktív korú, de munkanélküli személyeknek a koncepció szerint emellett jár még körülbelül 15 ezer forintnyi juttatás, aminek feltételeként mindent meg kell tenniük azért, hogy munkát találjanak. Azonban itt sem tisztázott, hogy mit takar a „mindent” – nyilatkozta lapunknak a szakértő.
A Szociális Szakmai Szövetség állásfoglalása szerint a legfontosabb probléma az összegekkel van. Bár az alkotók szerint a juttatások elegendőek arra, hogy fenntartsák az emberi méltósághoz szükséges létformát, nem veszik figyelembe azt, hogy az EU-ban a minimum-életszínvonal nem csupán az étkezés-ruházkodás-lakhatás minimumára elég, hanem elegendő arra is, hogy a segélyezett részt vegyen az őt körülvevő közösség életében.
A koncepció kidolgozói szerint a rendszer munkára ösztönöz és átlátható. Ezzel csupán néhány gond van. Az első ilyen az, hogy az utólagos közlekedési támogatás sokaktól még az esélyt is elveszi, hogy állást kereshessen, hiszen előre ebből az összegből nem képes finanszírozni az utazásait. Nincs kidolgozva a javaslat azon pontja sem, mi lesz a családban élő gyerekekkel, hiszen az utánuk járó támogatás a szülők élethelyzetéhez kötött. Szintén nem világos, hogy a jelenleg létező rendszeres gyermekvédelmi kedvezmények (intézményi étkeztetés, tankönyvellátás) megmaradnak-e, és ha igen, milyen feltételekhez lesznek kötve. Krémer Balázs szerint a munkakeresleti problémák teljes körű figyelmen kívül hagyása nem csak a segélyezettekkel, a tartós munkanélküliekkel, hanem például a rokkantnyugdíjasokkal kapcsolatos elképzelések hitelességét is erősen megkérdőjelezi.
Nem csak az nem világos, hogy mit csinálnak, hanem az sem, hogy miből: az NSZK elején az áll, hogy „a szociálpolitikai célok megvalósítására lényegében nem áll több pénz rendelkezésre”. A finanszírozásról szóló részben azonban már az olvasható: „a koncepcióban vázolt rendszer működtetése a mainál több közfinanszírozást igényel”. Ehhez képest Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter nemrég azt nyilatkozta: a gazdasági válság hatására Magyarországon kevesebb pénz jut majd szociális juttatásokra, a kiadások lefaragását pedig elkerülhetetlennek nevezte, Nyitrai Imre szociális államtitkár pedig azt mondta: „jövőre sem lesz kevesebb pénz a szociális kiadásokra, mint amennyit az idén költöttünk”. Most akkor kinek lehet hinni?
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
