Szociszorító

Molnár Gyulát emeli pajzsra a legtöbb előrejelzés – szombaton ül össze az MSZP kongresszusa, hogy első embert, választmányi elnököt és egyéb tisztségviselőket válasszon. A volt újbudai polgármester a jelek szerint kötelékben repül, legalábbis megválasztása esetén kész együttműködni a választmányi elnöknek aspiráló Hiller Istvánnal. Aki az MSZP második legnépszerűbb politikusa (az Országgyűlés alelnökének kedveltségi indexe 64 százalék). És a jelölések számából, úgy tűnik, hogy a párt őt látná szívesebben az „MSZP parlamentjének” becézett szervezet élén (egyébként a testület dönt a választási felkészülésről, az egyéni jelöltekről, a listákról). Persze az, hogy kit hányan, illetve milyen szervezetek jelöltek különböző tisztségekre, fontos, de nem kizárólagosan. Ugyanis a kongresszusi küldötteket (mintegy 360-at) kell megnyerni. Így Hiller nem mehet biztosra, hiszen a választmányi elnökségért Botka Lászlóval kell megmérkőznie, aki a 85 százalékos kedveltségével az MSZP legnépszerűbb politikusa. Ráadásul a szegedi polgármester is csomagban gondolkozik: egy kettős interjúban egyértelművé tette, hogy az ő elnökjelöltje a jelenleg is regnáló Tóbiás József. Akinek környezete egyértelműen hiszi, hogy nyerhet.

Az MSZP-ben sem a párt-, sem a választmányi elnök személye nem csereszabatos, ugyanis az dönti el, hogy miképp viszonyul majd az MSZP a 2018-as választásokhoz, illetve a baloldali formációkkal való együttműködéshez.

Azt mindenki alapvetésként kezeli, hogyha Tóbiás újrázik, akkor a szocialisták komolyan vett távolságot tartanak majd a Demokratikus Koalíciótól, az Együttől és a PM-től egyaránt. Annak ellenére, hogy egyértelmű, csakis valamilyen összefogással lehet nyerni. Ám ilyesmibe Tóbiás csak akkor menne bele, ha az MSZP diktál – ez a „programpontja” egyébként rendkívül népszerű.

Molnár Gyula inkább összefogáspárti, persze ezt ő is egy jó pozíciókat elérni képes erős MSZP-vel szeretné csinálni. Azt egyelőre senki nem kérdezte meg tőle, hogy mit szól egyik leghívebb támogatója, Lendvai Ildikó által felvetett téziséhez, miszerint minden balos formáció olvadjon fel egy nagy választási pártban. Molnár sikerrel érzett rá arra, hogy a tagság változást kíván, de nem akar kongresszus utáni egymásnak feszüléseket, így az elnök-jelölt a béketeremtésről beszél.
Annál kevésbé a radikális változást képviselő Harangozó Tamás, a harmadik, érdemi támogatottsággal bíró elnökjelölt. Ő nem pepecselne baloldali egyezkedésekkel, illetve deklaráltan nem fontosak neki a posztalkuk (többek között ezért nem jelöltette magát más tisztségre, ha nem lesz elnök, nem akar más funkcióba „lecsorogni”). Programjáról annyit tudni, hogy elszántan készül az Orbán utáni időszakra, amikor is visszavenné az oligarcháktól a vagyonukat, és a rászorulókat támogatná belőle.
(Szanyi Tibor is az elnöki rajthoz áll, ám neki adják a legkevesebb esélyt az elnökségre.)

Mindenesetre az biztos (jelen állás szerint), hogy az MSZP a most megválasztott gárdával fut rá a 2018-as választásokra. Azaz a szombati kongresszuson felkent vezérkarból már sejteni lehet, mi lesz a választási program, kik lesznek a listán, és kik férnek be nagy valószínűséggel a majdani frakcióba.

Az azért némi pártkeserűségre adhat okot, hogy rengetegen pályáztak sima elnökségi tagnak.

„Most olyanok is alkalmasnak tételezik magukat az országos vezetőségbe, akik korábban a megyei vezetésbe sem mertek volna aspirálni” – legyint egyik forrásunk.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!