A hűség rendszerét építi ki éppen Orbán Viktor – mindjárt kezdődik a köztisztviselők szelektálása.
- Alapjaiban rajzolhatja át a politikai erőtérképet a bürokráciacsökkentés – Lázár csatározik a miniszterelnök bizalmasaival.
- Hosszú időre megbénulhat az oktatás, recseghet az egészségügy, és brutális elbocsátási hullám jöhet.
Kurzust épít az Orbán-kormány a bürokráciacsökkentés spanyolfala mögött, vége a „független szakemberek” korának. A kabinet egy uniformizált, lojális köztisztviselői kart hozna létre, az Állami Tisztviselők körét – a tagok hűségét az „oktatási szelekció” garantálná: csak az emelkedhetne köztisztviselővé, aki diplomáját a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerezte. Vagy ha más intézményben végzett, legalább átesett egy „kiegészítő képzésen” (a részleteket lásd keretes írásunkban).
Az új köztisztviselők új munkahelyeit pedig épp most alakítja át Lázár János, aki 73 – zömmel minisztériumokhoz kapcsolódó – állami intézményt szüntetne meg. Az elsődleges szándék egyértelmű: centralizáció a spórolás és a hatékonyság jegyében. Az eredmény azonban korántsem garantált.
Centralizált osztogatás
Az ország szempontjából a legfontosabb kérdés, miképp hat a közbeszerzésekre a központosítás.
A centralizáció ugyanis eddig csak koncentrálta a mutyit, de nem szorította vissza. „Önmagában az átszervezés még nem jelenti a korrupció csökkenését. Az uniós pénzek elosztása kapcsán azt láttuk, hogy amikor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget megszüntették és a feladatait a Miniszterelnökséghez delegálták, akkor nőtt a korrupciós kockázat. Így az, hogy az eddig nem közvetlenül a kormánytól függő intézmények a minisztériumokba olvadnak, szintén aggodalomra adhat okot”, magyarázza Martin József Péter. És az élet a Transparency International (TI) magyarországi ügyvezetőjét látszik igazolni: Magyarország három hellyel hátrébb csúszott a világ legátfogóbb korrupciós ranglistáján.
Martin szerint egyébként Magyarország a legközpontosítottabb ország az EU-ban, vagyis a kormánynak itt a legnagyobb hatalma – ennek fontos megnyilvánulása a bürokrácia túlburjánzása (lásd keretes írásunkat). Persze, árnyalja a képet az ügyvezető, a vízfej csökkentése előremutató is lehet: a TI-nek ugyan nincs rálátása arra, hogy a 73 intézmény közül melyiket indokolt megszüntetni és melyiket nem, de Martin biztos benne, hogy van köztük felesleges. Az irány jó – erősít rá egy másik szakértő is, aki a második Gyurcsány-kormány alatt létrehozott Államreform Bizottság tagja volt –, túl sok háttérintézmény, hivatal működik, ami hatalmas adminisztratív terheket ró az országra. Releváns példája, hogy minek nyelvi intézetet létrehozni a Miniszterelnökség keretein belül, ha van egy a Tudományos Akadémiának.
Percintézmények közé rejtve
Abban mindenki egyetért, hogy minden visszássága ellenére nem szabad sarabolóval nekiesni az intézményeknek – épp a szisztéma bonyolultsága miatt.
Már az tévedés, magyarázza az ELTE közigazgatási jogi tanszékének vezetője, hogy a 73 „érintett” háttérintézményként jelenik meg a sajtóban.
„Ez roppant pongyola. Vannak hivatali és hatósági szervek, és vannak elemző, kutató, döntés-előkészítő intézmények”, rendszerez Fazekas Marianna. A jelek szerint a kormány „intézményfelhőbe” bújtatta a valóban fontos szervezeteket.
Például megszűnne az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ, holott ez tartja nyilván a diplomákat, illetve szervezi a kötelező egészségügyi továbbképzést (aki ezeken nem vesz részt, annak visszavonják a működési engedélyét) a teljes szektorban. Az Emmibe beolvasztandó Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság pedig „csupán” azért felel, hogy 3 millió ember időben megkapja havi járandóságát. A nélkülözhetetlen munkát végző hivatalok esetében láthatóan az a kormányzati szándék, hogy azok a minisztériumok alá olvadjanak, illetve bizonyos feladataikat a fővárosi és megyei szintű kormányhivatalok vegyék át. Vagyis: a feladat, a munka mennyisége megmarad, még az is lehet, hogy a hivatal fizikailag nem is költözik sehová, mindössze a cégtáblák változnak.
Csonka bérek
Ami viszont valóban szembeötlő változás lehet, az a kiadáscsökkentés. Lázár János nem is titkolta, hogy 20 százalékkal karcsúsítaná a közigazgatás kiadásait. Első lépésként a kormány mintegy 9400 embert bocsátana el a központi és a területi közigazgatásból. Ráadásul a maradók járandósága is csökkenhet: amennyiben a korábban kormánytisztviselőként dolgozó hivatali munkatárs ugyanazt a munkát már „csak” járási köztisztviselőként látja el, sorvad a fizetése.
Ez persze a közigazgatásban dolgozók baja, az viszont már mindenkié, hogy miközben Fazekas Marianna szerint nem csökken számottevően a bürokrácia, a nagy átalakulások közepette az állampolgárok nem fogják tudni, hová fordulhatnak ügyeikkel: egy ilyen óriási intézményi változás minimum fél évre teljesen lebénítja a rendszert.
Politikai tusa
A fentiek persze a szakemberek nyilvános érvei, ám a háttérben ádáz politikai küzdelem zajlik. A „reformring” egyik sarkában Lázár János áll, számára a túlélés vagy a látványos mártírhalál a tét. A szorító másik sarkában többen is szoronkodnak: Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök, Szijjártó Péter külügyér, illetve Balog Zoltán, az emberi erőforrás tárca vezetője készül kiütni a Miniszterelnökség első emberét. Egyrészt az ő tárcáik alkalmazói, kifizetőhelyeit, illetve tényleg stratégiai fontosságú szervezeteit rúgja a legerőteljesebben tökön Lázár. Ráadásul Orbán számára nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy bizalmasait próbálja lenyomni – azaz legalább olyan súllyal esik latba a hatalompolitika (és a miniszterelnök helyzete), mint a szakma. A kormányfő egyelőre engedi versenyezni a feleket, miközben hátralépett egyet a listától, mondván: nem az övé. De a belső konfliktusok mértékét jelzi, hogy a lapunk birtokába került kormányzati jelentés is kitér arra: Rogán tárcája egyeztetni sem volt hajlandó Lázár minisztériumával a megszüntetendő háttérintézményekről.
Kimiskárolták a tudományos műhelyeket
A jelek szerint az oktatás- és egészségügyben senki nem számíthat semmi jóra. Előbbi területen az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet (OFI) beszántaná Lázár, míg az Oktatási Hivatalt (OH), valamint a szakképzésben, felnőttképzésben szerepet játszó Türr István Képző és Kutató Intézetet beolvasztaná az amúgy is gigantikus méretű Emmibe. „Erről egy klasszikus bon mot jut eszembe: Miért nem rúgják ki az intézmény felét? Mert félő, hogy a másik felét rúgják ki” – illusztrálja Radó Péter a javaslat képtelenségét.
A szociológus-oktatáskutató szerint az OFI lepusztítása, szétverése korábban elkezdődött, egyes funkcióit már átcsoportosították az Oktatási Hivatalba.
Így a szakértők, kutatók köztisztviselők lettek, már aki – ugyanis a legjobbak jelentős része otthagyta az államigazgatást. A minisztériumnak egyre kevésbé volt szakmai fejlesztő-kutatói háttere. „Dráma, hogy egy minisztériumnak ne legyen háttérintézménye”, fakadt ki Radó Péter, aki szerint nem érthető, hogyan rendelik a minisztérium alá az összes feladatot. Már csak azért sem, mert senki nem vizsgálta a tervek hatását, nem világították át az oktatási intézményrendszert.
Ha elfogadják az intézmények megszüntetését, akkor Radó szerint nagyjából egy-másfél éves időszakra a megszüntetésben érintett területeken szinte minden megbénul.
„Egy értelmetlen, átgondolatlan tervvel állunk szemben, ami mindenre alkalmas, csak bürokráciacsökkentésre nem. Ennek örve alatt viszont további szakmai feladatokat építenek le. A minisztériumban nem lehet egyszerre magas hozzáadott értékű speciális szakmai feladatokat ellátni. Ki fogja hitelesnek tekinteni azokat a kompetenciamérési eredményeket, amik a minisztériumból jönnek? Ki fogja azokat a kutatási eredményeket elhinni, amit a minisztérium publikál?”, figyelmeztet Radó.
Ráadásul az oktatás finanszírozását is veszélyeztetheti a tervezett rendszer. Ahogy eddig is, ezután is az Európai Unió finanszírozza a magyar oktatási rendszert. Azoknak a játékosok száma lesz kevesebb, akik befolyással lesznek a források áramlására, hiszen az OFI és az OH eddig az uniós fejlesztések egyik kifizetőhelye volt.
Csakhogy a jövőben az uniós források kedvezményezettjei Lázár javaslata szerint a minisztériumok lesznek.
Ám semmi nem garantálja, hogy a terv megfelel Brüsszelnek. Ha nem, akkor nagyon nagy baj lehet, hiszen a köznevelésért felelős államtitkár pár napja arról beszélt, hogy 211,75 milliárd forintos, uniós(!) forrásból származó fejlesztés előtt áll a hazai köznevelési rendszer.
Ám Lázár makacsul kitart központosítási terve mellett, noha a működési zavarokat éppen ez a centralizált, bürokratikus adminisztráció okozza. Hiába szervezik át a rendszert egy-két évente, a működésképtelenséget ez nem oldja meg. Hiszen a további centralizáció nem a megoldás, hanem a probléma. A háttérintézmények és hivatalok minisztériumokba olvasztásával olyan gigantikus méretű tárcák fognak keletkezni, amelyeket nem lehet hatékonyan irányítani.
Nem lesz kevesebb a gyógyító
Az egészségügyben viszont akár happy end is lehet a történet vége. Persze minden a részleteken múlik, figyelmeztet Baraczka Mariann, a HealthCapital egészségügyi tanácsadócég vezetője. A korábban jogi szakállamtitkárként is dolgozó szakember szerint a racionalizálással főleg a felesleges intézményi párhuzamosságok szüntethetők meg. A különálló intézményekkel ugyanis együtt jár az újabb és újabb gazdasági igazgatóság, stratégiai igazgatóság, pénzügy, sajtóosztály – úgyhogy amennyiben az Állami Egészségügyi Központba olvad az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet vagy az Országos Vérellátó Szolgálat, akkor nem a vérvételben közreműködő nővérekből lesz kevesebb, legfeljebb vezetőből, és az adminisztratív munkatársakból, hiszen nem a feladat szűnik meg, hanem egy-két döntési szint.
A legtöbb dilemmát az Országos Egészségpénztár megszűnése veti fel Baraczka szerint.
Ugyanis az OEP egyedi hatósági ügyintézést is folytat, kényes ügyekben hoz határozatot. Itt döntenek arról, hogy melyik gyógyszert fogadják be a támogatási rendszerbe és mekkora ártámogatást kapnak a készítmények. Ez határozza meg azt, hogy a betegeknek mennyit kell fizetniük a gyógyszertárban. Még érzékenyebb a méltányossági gyógyszerkérelmek ügye: az OEP-ben döntenek arról is, hogy egy segítséget kérő állampolgár megkapja-e a különlegesen drága gyógyszerre az egyedi támogatást.
Baraczka Mariann szerint a politikai logika azt diktálná, hogy egy miniszter az ilyen döntéseket eltávolítsa magától, minél inkább átláthatóvá és normatívvá tegye. Nem minden igényt lehet kielégíteni, egyes kérelmeket el kell utasítani, ha a minisztériumban hozzák meg döntést, akkor az olyan, mintha a miniszter döntene az egyes sorsokról. „Az egyedi ügyek intézése tekintetében az önálló hatósági működés megőrzése ésszerűbb lenne” – mondja a szakértő.
Illusztráció: Az ismeretlen bürokrata szobra az izlandi fővárosban 
„Magyarország ismét külön utat jár. Nem jellemző, hogy hivatalok minisztériumon belül működjenek. Teljesen abszurd, hogy az adóhatóság központja a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik főosztálya lett.”
FAZEKAS MARIANNA
„A közigazgatásban tovább csökkentjük a bürokráciát, mert a szükségesnél nagyobb bürokrácia mind lassúságával, mind a költségeivel növeli az államadósságot.”
Első Széll Kálmán Terv, 2010
„Az Egyszerű Állam Program segítségével a kormány 500 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozók bürokráciával kapcsolatos adminisztratív költségeit.”
Nemzetgazdasági Minisztérium 2011
150 000 közszolga kirúgásáról beszélt a Miniszterelnökség államtitkára. Ez a közszolgálati dolgozók majdnem hatoda. Egyrészt ekkora tömeget képtelen felszívni a munkaerőpiac, másrészt ilyen mérvű kirúgás a közszolgáltatások brutális leépítését jelentené.
Közszolgálati „főcsoportok”
165 ezer ember dolgozik a köz- és felsőoktatásban
300 ezer ember robotol az egészségügyben
és a szociális ellátásban 280 ezer embert foglalkoztatnak
Átrendezheti a politikai sakktáblát a bürokráciacsökkentés – még akkor is, ha elmarad. Ugyanis semmi nem garantálja, hogy Lázár végül valóra is válthatja elképzeléseit, ha alulmarad a lobbiharcban Szijjártó Péterrel, Rogán Antallal és Balog Zoltánnal szemben. Ebben a csatában a miniszterelnökre sem számíthat – sőt a semlegességére sem. Ugyanis a Fideszben terjedő információk szerint Orbán örömmel venné, ha kialakulna egy egységes front a Miniszterelnökség vezetője ellen. Így ugyanis úgy meneszthetné Lázárt, mintha közfelkiáltásra tenné – azaz a kirúgott miniszter nem lenne képes párton belül politikai tőkét kovácsolni mártíromságából. Emlékeztetőül: a kormányfő és főminiszterének viszonya szeptemberre romlott meg látványosan, ezt követően Orbán – a Miniszterelnökség vezetőjének ellensúlyaként – miniszterelnöki kabinetfőnökké nevezte ki Rogán Antalt. 
Drága, drága állam
Csúcsra járatta a kormány az utóbbi években az állami szektorban a foglalkoztatottak számát. A csúcsvezetők szintjén rekordot állított fel: jelenleg több mint 200 államtitkár, helyettes államtitkár és miniszteri biztos dolgozik. A minisztériumok állománya pedig 1200 fővel nagyobb, mint a Bajnai-kormány idején. Ráadásul nem csak sokkal többen nyüzsögnek az állami szektorban, sokkal többe is kerülnek az adófizetőknek. Míg a költségvetési szerveknél 2009-ben 667 milliárd forintot költöttek 247 ezer ember foglalkoztatására, 2014-ben már 1473 milliárd ment el mintegy 534 ezer emberre. Mindeközben Orbán tavaly az állami szférában 2011- en bevezetett havi bruttó 2 millió forint fizetési plafont is eltörölte. Így 2015-ben jelentősen megemelkedtek a fizetések ebben a szférában: „a vezetői bérplafont a pénzügyi szektorban 5 millióra, az energiaszolgáltatóknál és a kiemelt stratégiai jelentőségű cégeknél 4 millióra, míg a többieknél 3 millióra emelték” egy szeptemberi kormányrendelettel.
Szaktudásom a hűség
Téved, aki azt hiszi, hogy a Lázár János által bejelentett közigazgatási létszámleépítés egyetlen célja a bürokráciacsökkentés.
Az események hátterében annak a gondolatnak a kiterjesztése áll, ami miatt a kormány életre hívta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet: olyan tisztviselői karra van szüksége az Orbán-kormánynak, amely teljes mértékben lojális hozzá. Ezt támasztja alá az is, hogy december közepén összeült az Államreform Bizottság, amely megtárgyalta az állami tisztviselői karról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási hivatalainak megerősítéséről szóló koncepciót – ami közvetlen összefüggésben áll a Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter által készített bürokráciacsökkentő előterjesztéssel. (A Vasárnapi Hírek birtokában van az a jelentés, amit a Miniszterelnökség készített mindezzel kapcsolatban a kormánynak.)
Emlékeztetőül: a kormány még egy tavalyi év végi határozatában többek között „sürgeti” az állami tisztviselői karról szóló új szabályozás elkészítését, „amely megteremti azt a lehetőséget, hogy a tisztviselő munkájával egész életen át a hazáját, polgártársait szolgálja”. A Lázár János által, 73 intézményt érintő csomag valójában ennek a határozatnak a teljesítése, hiszen a jogszabály azt írta, hogy mielőtt az állami tisztviselői karra vonatkozó új szabályozást bevezetnék, szükséges „a fővárosi és megyei kormányhivatalok létszámainak racionalizálása” és az „üres álláshelyek” megszüntetése.
A jelentés érdekessége, hogy az Államreform Bizottság igen aktívan vesz részt a köztisztviselői karról szóló törvény kidolgozásában. A grémiumot Patyi András vezeti, aki nem mellékesen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora. Ennek fényében különösen érdekes kitétel, hogy az állami tisztviselői karhoz tartozás egyik feltétele az NKE-n szerzett diploma vagy képesítés.
Érdemes megemlíteni, hogy tavaly nyáron óriási felháborodás robbant ki egy szintén Lázár János miniszterhez köthető törvényjavaslat kapcsán, amely kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre helyezte volna az államtudományi képzést. A jogi karok dékánjai közösen léptek föl ez ellen. Az NKE akkor közleményben jelezte: nem az „okleveles jogász” diplomát kiadó és az ehhez szükséges jogászképzést biztosító állam- és jogtudományi karok helyett kíván államtudományi képzést megalapozni, hanem ezek mellett teremti meg a közszolgálati életpályára alkalmas, az államtudományokban a legszélesebb körben jártas szakemberek képzésének lehetőségét. Akkor úgy tűnt, ez a dolog lekerül a napirendről, a jelentés fényében azonban látszik, hogy a kormány csak jegelte az elképzelést, amit most stikában akar megvalósítani. az állami vállalatok 91 ezer ember tevékenykedik ügyészségi, bírósági alkalmazottként, illetve rendvédelmi dolgozóként.
Túltolták
Világosan látható, hogy a kormánynak a KLIK presztízskérdés: ha megszüntetné az oktatási rendszer brutális központosítása okán felhúzott állami szörnyintézményt, azzal beismerné Orbán oktatáspolitikájának kudarcát. Ám információink szerint a KLIK így sem ússza meg: jelentősen ritkítják jogosítványait, hatásköröket kapnak vissza az iskolaigazgatók, és az önkormányzatok is. Erre utal az is, hogy az RTL-nek nyilatkozva Balog Zoltán miniszter elismerte, hogy kissé „túltolták a biciklit”. A miskolci Herman Ottó Gimnázium leveleire kibontakozó egyre erőteljesebb tiltakozás hatására a kormány azt ígérte: visszavesz a közoktatás központosításából.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
