Elképesztően koncentrált az ügyészség, nehogy politikai kapcsolatokra kérdezzen rá.
- Orbán egykori tanácsadóját nem rángatták meg, Polt lányának párját meg se hallgatták.
- Az MNB ügyében gyorsasággal, a Quaestor esetében trehánysággal mentik a nagyembereket.
Röpke négynapos vizsgálat után megállapította az ügyészség, hogy a jegybankelnök esetében nem áll meg a hűtlen kezelés gyanúja. Emlékeztetőül: Matolcsy György az MNB pénzéből mintegy 260 milliárd forintot tolt ki a nemzeti bank különböző alapítványaihoz, és e summa sorsáról gyakorlatilag ő döntött. Pro forma persze az alapítványokat irányító kuratóriumok, ám a testületeket az MNB vezére rokonaival, bizalmasaival töltötte fel – és rendszerint személyesen elnökölte. Hogy a kormánynak egy rossz szava sincs Matolcsy közpénzkezelési gyakorlatával kapcsolatban, az nem csoda. Ugyanis a jegybankelnök erősen igyekszik támogatni a kabinet pénzügyi mozgásterét, példának okáért most csorgatott be 50 milliárd forintot a büdzsébe – egész pontosan ennyi osztalékot fizetett be a jegybank tavalyi eredményéből. (Illetve az MNB alapítványai mintegy 200 milliárd forintért vásároltak államkötvényt.) A kormányzati hála pedig nem sokáig váratott magára, Lázár János rögtön kinyilatkoztatta: Matolcsy kitölti 2019-ig érvényes mandátumát. Legalábbis, ha a magyar kormányon múlik. Az Európai Központi Bank ugyanis nem nézi jó szemmel, hogy az MNB pénzeli a kormányt – így a szervezet éberen figyeli, nem esik-e „Matolcsy bankja” a monetáris finanszírozás bűnébe.
Amerikából visszainteget
Amilyen frappánsan intézte az ügyészség Matolcsy dolgát, épp olyan trehányul menedzselte a Quaestor-ügyet. Ám csak az eljárás különbözött, az eredmény ugyanaz: a kormánynak kedves pénzügyesek mindig megússzák. A helyzet ugyanis az, hogy az ügyészség „elfelejtette” meghallgatni az egyik leginkább autentikus tanút, Mikuska Zoltánt – ezt Polt Péter legfőbb ügyész is elismerte (illetve az iratjegyzék sem említi a Quaestor-vezér „jobbkezének” kihallgatási jegyzőkönyvét). Pedig Tarsoly Csaba bizalmi munkatársaként valószínűleg pontosan ismerte főnöke kapcsolatrendszerét, programjait, találkozóinak okát és résztvevőit. És mint „jobbkéznek”, vélhetően lehetnek információi arról, hova tűnhetett el a Queastorból a pénz. Ám Mikuska az ügyészség épülete helyett mégis az Amerikai Egyesült Államokban kötött ki. Hogy távozását mi tette lehetővé, miközben az iratjegyzék szerint gyakorlatilag a cég összes alkalmazottját kihallgatták, arról csak találgatni lehet.
Az MNB-t kerülték
Az egyik elmélet szerint Mikuska azért maradhatott le a kihallgatandók listájáról, mert Polt Péter „apósi szeretettel” gondolhat rá, hiszen a lánya párja. Ám a rokoni szeretetnél többet nyomhatott a latban a terhelő tudás, ugyanis több meghatározó szereplőt elkerült az ügyészség: nem hallgatta ki a például a dinamikusan növekvő Quaestor-csoport különböző cégeinek tevékenységét engedélyező és felügyelő személyeket sem. Ők az MNB állományába tartoznak (a jegybank magába olvasztotta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét), és mivel pozíciójuknál fogva átlátták a cég működését, vélhetően sokkal többet tudtak róla, mint a Quaestor egyszerű munkatársai. Ám hosszú éveken át mindent a legteljesebb rendben találtak. (Emlékeztetőül: a jegybanknál dolgozik személyzeti ügyekért felelős ügyvezető igazgatóként, havi ötmillió forintért Polt Péter felesége).
A miniszterelnök nem kapcsolat
Másrészt korántsem biztos, hogy az ügyészség a maga teljességében szeretné felgöngyölíteni a Quaestor-ügyet. Ugyanis amikor Orbán Viktor magára rántotta a botrányt (a nyilvánosság előtt vállalva, hogy ő utasította minisztereit, miszerint azonnal vegyék ki a tárcák pénzét a brókercégből), egyértelművé tette: nem szeretné, ha politikai elitje sérülne. Így az ügyészség a vádirat bemutatásakor rögvest sietett leszögezni, hogy nincs politikai érintettje az ügynek. És a jelek szerint az eljárás során tényleg senkire nem bukkantak – vélhetően azért, mert nem bolygatták ezt a témát. Jó példa erre a Quaestor kommunikációs igazgatójának esete. Bende Györgyi korábban Orbán Viktor kommunikációs tanácsadója volt, ám senki sem faggatta arról, milyen kormánypárti kapcsolatokkal rendelkezik. Holott főnöke egy percig sem titkolta, hogy szép számmal akadnak kormányzati nexusai. Az ügyészségnek Tarsoly Csaba azt magyarázta: a kormánnyal kötendő megállapodás kiegyenesíti majd a Quaestor helyzetét.
Ömlesztve
Ráadásul a trehányság nem csak a kihallgatási hiányosságokban érhető tetten: a bíróság egy ömlesztett bizonyítási anyagot kapott. Magyarán: az ügyészég nem tüntette fel, hogy a mintegy 1500 oldalas vádirat mely állítását melyik irat vagy adat támasztja alá a mintegy 130 ezer oldalas, és több terrabyte-nyi információhalomból. Ha az ügyészség nem vág rendet az adatrengetegben május 21-ig, a bíróság használhatatlannak nyilváníthatja a vádiratot, és beszüntetheti az eljárást. Ez persze nem azt jelenti, hogy örökre ugrik a per: az ügyészség gyakorlatilag bármikor rendbe szedheti a vádiratot, és újabb eljárást kezdeményezhet.
„Még egyszer: nem mi döntünk arról, mely cégeknek adnak hitelt a kereskedelmi bankok. Ez egy abszurd kérdésfelvetés. A szűkebb családi körömön kívül még az is lehet, hogy a száz unokatestvérem közül vagy 56-an részesültek a jegybank növekedési hitelprogramjából. Lehet, csak nem tudok róla. A szóban forgó hitelezésről tudok, az nyilvánosságra került, azt tudom rá mondani: hála istennek! Az volt a cél, hogy minél több vállalkozás vegye fel ezt a hitelt” – Matolcsy György az MNO-nak arról, hogy a fia MNB által biztosított növekedési hitelprogram forrásaiból vásárolhatta meg veszprémi bútorgyárát, ráadásul a hitelt a Szemerey Tamás (Matolcsy unokatestvére) érdekeltségében álló bank nyújtotta.
„A siker hírnöke és tükörben megjelenő képe az, hogy bennünket ilyen mértékben megtámadnak” – Matolcsy György az MNB-botrányról.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
