„Éhen fogok halni – a budapesti hipermarketben dolgozó asszony minden szónál csap egyet a süteményespultra. – Ha nem dolgozhatok vasárnap, nekem végem van. Fogyatékos gyereket nevelek, hétközben vele kell lennem, csak hétvégén dolgozhatok, máshol viszont nincs munka. És nehogy azt higgye, hogy velem van ez csak így. Tele az áruház gyeses anyukákkal, akik csak hétvégén dolgozhatnak. Nem tudnak megélni a 25 ezer forintból. Most aztán a családjukkal tölthetik a hétvégét, legfeljebb nem tudnak majd enni adni nekik.”

Ők azok, akik a legnagyobb vesztesei lehetnek az immáron személyesen a miniszterelnök által is támogatott KDNP-s javaslatnak az üzletek vasárnapi nyitva tartásának korlátozásáról, amelyet ráadásul cinikusan úgy mutatnak be, hogy az a családok és a munkavállalók érdekeit szolgálja.

Valójában viszont egyértelműen a külföldi tulajdonú üzletláncok kiszorítására tett újabb lépés (amiért nem drága ár munkavállalók és családjaik ezreit tönkretenni). Ezt hangsúlyozta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke is, aki lapunknak úgy nyilatkozott: egy ilyen horderejű, a lakosság egészét érintő kérdésben népszavazást kell kiírni. Szerinte a referendum bizonyítaná, hogy 80 százalék feletti azok száma, akik nem akarják zárva látni az üzleteket vasárnap. Demján pár héttel ezelőtt már egyszer kifakadt ez ügyben az Európai Kereskedelem Napján tartott rendezvényen: szerinte a szektor nehezen, de felállt a trafiktörvény és az online pénztárgépek okozta csapásokból, ebből azonban már nem fog tudni – és itt most egy 530 ezer embert foglalkoztató területről beszélünk.

Akiket elfelejtettek megkérdezni

A tervezetről szóló parlamenti vitában Rétvári Bence KDNP-s államtitkár adu ásza egy felmérés volt, amelynek tükrében a munkavállalók 87 százaléka támogatná a vasárnapi pihenőt. Hamar kiderült, hogy a kormányhoz több szállal kötödő CBA belső felméréséről van szó, amely közel sem tükrözi a valós véleményeket. Nem is csoda, hogy még a Fideszen belül is erős volt a megosztottság az ügyben. A friss hírek szerint Orbán Viktor személyesen győzködte a frakciót a zárva tartás mellett, mondván, szerinte ez egy dolgozóvédelmi lépés, és mint ilyen, baloldali program, jól megnehezítik tehát az ellenzék dolgát.

Csakhogy a törvény nem a vasárnapi munkavégzés szabályozásáról készül, hanem a boltok bezárásáról. Hogy pontosan mely boltokról is van szó, az a tárgyalás közben is alakul, ahogy az a fideszes törvénygyárban lenni szokott. Eredetileg úgy tűnt, a CBA lobbija áll az ügy mögött, de jelenleg az ő üzleteik nagy része is bezárásra ítéltetne. Beszédes ugyanakkor, hogy nemrégiben a CBA elnöke, az Orbán Viktort előszeretettel Kossuth Lajoshoz hasonlító Baldauf László nyilatkozta: ha kivonulnak a konkurenseik Magyarországról, ők szívesen átveszik a helyüket. Ráadásul a Fidesz igyekszik túllicitálni a KDNP-t is, Rogán Antal frakcióvezető után maga Orbán is a vasárnapi munkavégzés általános tilalmáról kezdett beszélni. Nyilván elfelejtette, hogy a focimeccsek nagy részét is vasárnap játsszák…

Természetesen szíve szerint a hetedik napon mindenki a családjával pihenne, azonban a legtöbben ezt nem engedhetik meg maguknak. Ők azok a jobbára alulképzett és -fizetett munkaerők, akik számára a vasárnapi pótlékok például lehetővé teszik a havi utazási bérlet megvásárlását. „Igen, jó lenne otthon hétvégén, jó, ha lesz ez a törvény, de remélem, azért egy hónapban kétszer bejöhetek dolgozni vasárnap is, mert nagyon kell ez a pénz” – mondja egy árufeltöltő hölgy, rávilágítva arra, hogy a munkavállalók nagy részének fogalma sincs arról, mi zajlik körülötte.

„Szép és jó az elképzelés, csakhogy bármit is mondanak, leépítésekkel fog járni, már folyik erről szó a megbeszéléseken – mondja a hipermarket egyik részlegvezetője –, hogy lehetne szükség ugyanannyi emberre egy ilyen nagyáruházban, ha egy nappal rövidebb a hét?”

És aki nem bennfentes, csak tisztában van az alapvető számtani műveletekkel, ugyanezt fogalmazza meg:

"Hullani fogunk, mint a legyek!"

Ezt már az egyik budapesti pláza műszaki áruházában dolgozó férfi mondja, hozzátéve, hogy az ő legjobb napjuk a vasárnap, szerinte téves azt gondolni, hogy szombaton behozható a kiesés. Ugyanerről számol be az egyik nagy ruházati boltban dolgozó hölgy is, aki leginkább a hétvégi pótlék elvesztésétől fél.

Egyértelműen kirajzolódik a beszélgetésekből, hogy a kormány által kizsákmányolónak tartott multik azok, amelyekben fizetnek hétvégi pótlékot és amelyekben lehetőség van a részmunkaidős munkára – így ezek azok a munkahelyek, amelyek alkalmazottai szinte kivétel nélkül elutasítják a vasárnapi zárást.

A kisebb üzletekben dolgozók jóval nagyobb lelkesedéssel köszöntik a kezdeményezést, nekik kevesebb vesztenivalójuk van – ez azonban a helyzetük sajátosságaira is rávilágít. Sem a hipermarket szolgáltatósorán lévő kisboltok, sem a plázákban lévő hasonló egységek dolgozói nem kapnak pótlékot hétvégén, és általában ketten-hárman dolgoznak elképesztő óraszámban, természetesen minimálbérre bejelentve és nem sokkal többet keresve. Az állományt az ilyen helyeken már nem lehet tovább szűkíteni, viszont a fizetésük még kevesebb lehet – hol máshol tudna „fogni” a tulaj, ha kiesik egy nap. Esetleg az árakat növelheti.

Ez utóbbi biztos megtörténik majd abban a családi vállalkozásban működtetett plázaétkezdében, ahol a vasárnap a legforgalmasabb nap. Ha viszont az üzletek nem lesznek nyitva, nem akad majd betérő vendég. Akadnak olyan jóslások, hogy a plázáknak egyáltalán nem lesz majd érdemes kinyitniuk vasárnaponként. Ez viszont már a vasárnapi munkavállalás további korlátozásának következményeit vetíti elő – a kereskedelmi szektorhoz kapcsolódó munkavállalók ezrei veszíthetik el munkahelyüket vagy csökkenhet a fizetésük. Hiszen nem lesz szüksége annyi mozigépészre, szakácsra, takarítóra, biztonsági őrre egy plázának, ha egy nappal kevesebbet tart nyitva.

Mindezek tükrében még alacsonynak is tűnik a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének becslése, amely szerint 15-20 ezer ember veszítheti el a munkáját a kereskedelmi, és még ugyanennyi a kapcsolódó területeken.

A másik oldal

Tehát alsó hangon is 30-40 ezer család, akár 100 ezer ember megélhetését sodorhatja veszélybe a tervezett szabályozás a munkavállalói oldalon, azok száma, akiket pedig a vásárlói oldalon érint, akár 2 milliót is kitehet. A GfK felmérése szerint ugyanis 850 ezer család fordul meg a hipermarketekben és bevásárlóközpontokban egy-egy vasárnap (lásd keretes írásunkat).

Többnyire azért, mert a hét többi napján nincs lehetősége a nagyobb bevásárlásokra, különös tekintettel a nem napi fogyasztási cikkekre. Hétvégén vesz az ember a száraztésztán és mosóporon túl bútort, autót, ruhát is. Ha minderre egy napja marad, akkor visszatántoríthatja a tömeg, illetve megfelelő idő hiányában lemondhat bizonyos termékek beszerzéséről, amely a belső fogyasztást csökkentheti. Az már inkább elvi, mint gazdasági kérdés, hogy a családok szeretnek maguk dönteni kevés szabadidejük felhasználásáról. Illetve szeretnek kulturált körülmények között, olcsón vásárolni, amelyre kevés kisboltban van lehetőség – a tervezet szerint azonban vasárnaponként csak ezek a családi vállalkozásban működtetett üzletek tarthatnak nyitva.

És van még egy szomorú érv, amely a bevásárlóközpontok vasárnapi nyitva tartása mellett szól: családok ezreinek azért az a „szórakozása”, hogy plázákban nézelődik vagy szinte üres bevásárlókosárral bolyong a hipermarketben, mert másra nincs pénze. Ha 150 forint a hot dog és ingyenes a játszóház, ráadásul meleg van, akkor sokaknak kellemesebb egy bútoráruházban múlatni az időt, mint otthonukban élni a családi életet. A kulturált, tartalmas szórakozás pedig egyre kevesebbek számára elérhető.

Csak a disznó örülhet

A közvetlenül érintett tízezrek, a szabadidő tetszőleges felhasználásában korlátozott százezrek után jöhetnek a milliók – a vasárnapi nyitva tartás korlátozásának olyan gazdasági következményei lehetnek, amelyek lényegében az ország összes lakóját érintik.

Hiányozni fog a GDP-ből az a körülbelül 350 milliárd forint idegenforgalmi és kereskedelmi bevétel, amely az egyetlen napra bevásárolni érkező külföldiek pénztárcájából vándorol hozzánk évente a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének számításai szerint.

A munkájukat elvesztő vagy a pótlékoktól eleső több tízezernyi dolgozó vásárlásai is csökkennek, a zárva tartás miatti forgalomkieséssel összeadódva ez még a termelésre, termelőkre is hatással van, ahogy e lap hasábjain pár hete megírtuk: „ha kevesebb szalámi fogy, kevesebb disznót kell vágni, vagyis kevesebbet keres a hentes és a paraszt is”.

Nem tudni, csak sejteni, hogy az elmúlt pár rövid hétben milyen gazdasági elemzések születtek, a CBA dolgozóin kívül hány munkavállalót kérdeztek meg, milyen szakmai szervezetekkel egyeztettek kormányoldalról, hogy milyen előkészítő munka előzte meg azt a lényegében egy hét alatt átvert javaslatot (éppen a Munka törvénykönyvét módosítják, hogy jövő héten már meg is születhessen a törvénytervezet és idén megszavazhassák, 2015 márciusában pedig életbe is léphessen), amelyet mindeddig a KDNP hagymázas elképzelésének gondoltunk. Nem véletlenül hittük ezt: két hete a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még ellenezte az ötletet, most már támogatja. Ez a hirtelen jött pálfordulás aligha független Orbán Viktor beleállásából, pedig a miniszterelnök 2011-ben még elvetette az ötletet, két hete is megfontoltnak mutatkozott, azóta viszont botrányok sora éri magát és kormányát, így ő is fordult 180 fokot. De hogy pontosan mi is a szándék, az még mindig homályos. Mert bár a parlamentben elkezdődött már a vita szerdán éjszaka(!), a javaslat állandóan módosul. Az már tudható, hogy a hipermarketek és nem családi tulajdonban lévő üzletek zárva kell tartsanak vasárnaponként, az adventi időszak kivételével. Ez vonatkozik a dohányboltokra is, de gyanúsan hangzik az „egy adott terület jellegzetességeit” figyelembe vevő kitétel, a kiváltságosok valószínűleg nagyra tárhatják üzletük ajtaját vasárnap is. Például a világörökségi részen működő boltok kinyithatnak, tehát mondjuk a Várkert Bazárban lévő CBA zavartalanul üzemelhet. Mindenki megnyugodhat…

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!