Magyarország újra napirenden Washingtonban.
Az Egyesült Államok Helsinki Bizottsága honlapján olvasható: jövő kedden meghallgatást rendeznek, ezt azzal indokolják, hogy az elmúlt két évben olyan elsöprő és ellentmondásos változások zajlottak, amelyek kiváltották az Európai Bizottság és Európa Tanács közös aggodalmát a magyar jogállamiságot illetően. Ráadásul a demokratikus pillérek eróziója egybeesett a szélsőségek erősödésével. A meghallgatáson a magyar alkotmányos változásokat három szempontból veszik szemügyre: a bírói függetlenség, a mai Magyarország viszonya a holokauszt korszakához és a radikális jogi változások hatása a civil társadalomra, ideértve a független médiát és az egyházakat. Az [origo] értesülése szerint a magyar kormány nevében Szájer József fideszes EP-képviselőnek kell szembe néznie a témák szerint meghívott amerikai szakértőkkel. Ott lesz az Orbán-kormány egyik legélesebb bírálója, Kim Lane Scheppele (Princeton Egyetem, alkotmány), továbbá Habdank-Kolaczkowska (Freedom House, civil társadalom) és Paul A. Shapiro (washingtoni Holokauszt Múzeum). Meghívót kapott az amerikai külügyminisztérium is. Vajon túlfeszíti-e a húrt Orbán Viktor az EU-hoz fűződő viszonyban? Ezt is érinti a lapunknak nyilatkozó Balázs Péter volt külügyminiszter.
„Precedens nélküli esettel áll szemben az Európai Unió a magyar kormány alkotmánymódosításával kapcsolatban. Teljesen idegen az európai felfogástól, és nem is történt még ilyen, hogy egy kormány, kénye-kedve szerint átírja az alkotmányt: ha valami alkotmányellenes, azt beemeli az alkotmányba, és így rögtön nem lesz az” – nyilatkozta a Vasárnapi Híreknek Balázs Péter volt külügyminiszter. Hozzátette: amellett, hogy a kormány láthatóan romlásba viszi a gazdaságot, aminek egyre több jele mutatkozik – hiába kezelte külön kiemelt feladatként a költségvetési hiány mérséklését –, az alkotmányos rend is felborulni látszik.
Az EU reakciójáról elmondta, hogy a tagállamok türelme fogytán van, ennek legfényesebb jele, hogy a Fidesz közeli barátai, a Néppárthoz tartozó politikusok is komoly üzeneteket küldtek. „Angela Merkel világosan megmondta, hogy a kétharmaddal fegyelmezetten kéne bánni, és Michael Spindelegger osztrák alkancellár is, aki eddig védte a magyar kormány lépéseit, azt mondta, hogy Magyarország eljutott a türelem határára” – fűzte hozzá.
Balázs Péter figyelmeztetett, hogy az EU-alapszerződés hetedik cikkelye alapján történő szavazati jog megvonása egy atombombával érne fel, és nagyon súlyos megbélyegzése lenne az országnak. Hozzátette, hogy ennél közelebbi megoldás lehet a négy uniós tagállam (Németország, Hollandia, Dánia, Finnország) külügyminiszterének javaslata is, mely azt ösztönzi, hogy az unió vezessen be egy újfajta ellenőrző és büntető mechanizmust – úgynevezett „alapérték-mechanizmust” – azokkal szemben, akik súlyosan és tartósan megszegik az uniós normákat. „Érik a helyzet, hogy valamilyen figyelmeztető és fájdalmas eszközt találnak ki, és Magyarország ezzel a makacs ellenállásával könnyen elérheti, hogy azt elsőként éppen rajtunk próbálják ki” – nyilatkozta aggodalommal Balázs Péter. A magyar kormány mentalitásával kapcsolatban a volt külügyminiszter elmondta, hogy az alkotmánymódosítás előtt is záporoztak a figyelmeztetések, a kormány fontos forrásokból kapott intelmeket, hogy előbb konzultáljon, és utána cselekedjen. „Az Orbán-kormánytól én már semmit nem várok, mert sokszorosan bebizonyította, hogy ilyesmire képtelen, és nem is hajlandó.” Balázs Péter hozzáfűzte: „Látjuk, hogy Orbán Viktor minden végső határon túlmegy. A nemzetközi nyomásra picit vissza szokott lépni, de még úgyis megszegi az elvárt normákat.”
Elbagatellizált bebetonozás: Kidobható-e Magyarország az EU-ból? Ez a kérdés olvasható a CNBC honlapján. A tv-csatorna Martin Schultznak, az Európai Parlament elnökének általános megjegyzését idézte válaszul, miszerint lehetséges, de csak akkor, ha száz százalékig bizonyított, hogy egy tagország megsérti az EU jogszabályait, értékeit. Noha a meghökkentő felvetés még az EU-csúcs előtt hangzott el, Magyarország nem szűnt meg téma lenni a világsajtó számára. „Orbán Viktor és pártja nemcsak arra törekszik, hogy saját eszméi szerint építse át a társadalmat és megszabadítsa azoktól az intézményektől, amelynek vezetője mást gondol, mint ők, hanem igyekeznek az alkotmányos valóságot is megváltoztatni, hogy a kormány csaknem korlátozatlan hatalma révén véghez tudja vinni mindazt, ami megfelel elképzelésének” – írta szombaton a német konzervatív Die Welt szerzője. Hozzátette azt is, hogy Brüsszelben és más fővárosokban túl sokáig vették félvállról a magyarországi folyamatokat, és nem vették figyelembe azt a tényt, hogy az Orbán irányítása alatt álló Magyarország felvételt sem nyerne az unióba. Hasonló az osztrák konzervatív Die Presse véleménye, amely azt kifogásolta, hogy Brüsszelben elbagatellizálják a magyarországi folyamatokat. A liberális német Der Tagesspiegel „Nem adjuk Magyarországot!” című cikkében arról ír, hogy a kormány a Klubrádió állandó sugárzási engedélyének megadásával „kifogott némi szelet az állítólagosan hiányzó sajtószabadság miatti kritikák vitorlájából”. A Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap a magyar kormány hatalmának túltengésével kapcsolatban azt írja, hogy Magyarországon kisiklott a fékek és az ellensúlyok rendszere, Orbán Viktor pedig, kétharmados többségével mindent bebetonoz, amit csak lehet. „Vannak, akiknek nem tetszik a cseh bíróságok állítólagos túlságos térhódítása. Magyarországon azonban reálisan túlteng a végrehajtó hatalom” – írja a lap.
Áder még javíthat
„Megválasztásom pillanatában világossá tettem: ha száz jó törvényt kapok, százat írok alá. Ha száz rosszat, százat küldök vissza az Országgyűlésnek” – emlékeztette az embereket a minap Áder János arra, amiért egykor bíztunk benne, hogy egy fokkal jobban tölti majd be köztársasági elnöki szerepkörét, mint elődje. Kiragadott része ez egy beszédnek, amelyben szerepeltek a következő mondatok is: „Egyértelmű alkotmányos kötelezettségem, hogy az alkotmánymódosítást aláírjam és kihirdessem. Függetlenül attól, hogy a módosítás kinek az ízlésével találkozik, és függetlenül attól, hogy ez tetszik-e nekem, vagy sem.” Áder János tehát alkotmányos kötelezettségre hivatkozik, amikor azt állítja, egyetlen (végső) megoldása volt az alkotmánymódosítás legitimálása. Azóta is sokan vitatkoznak arról, vajon tényleg ennyire meg van-e kötve Magyarország köztársasági elnökének a keze. Valójában Ádernek lett volna módja arra, hogy figyelmeztesse párttársait, az alkotmánymódosítás súlyosan sérti nemzetünk polgárainak érdekeit. A Helsinki Figyelőben Kádár András Kristóf emlékeztet: a köztársasági elnök az Alaptörvény 9. cikkének rendelkezése alapján, miszerint az ő tiszte őrködni az államszervezet demokratikus működése felett, jelezhette volna, hogy nem ért egyet a módosításokkal. Adhatott volna ki közleményt, felszólalhatott volna az Országgyűlés ülésein. Áder mégsem emelte fel a hangját. De még javíthat. Amennyiben a köztársasági elnöknek hirtelen eszébe jut, mi is a feladata, van még lehetősége korrigálni. Az Alaptörvény értelmében ugyanis javaslatot terjeszthet elő az Alaptörvény módosítására. Vagyis jogállami keretek közt kezdeményezheti azon rendelkezések visszavonását, amelyek valóban sértik a jogállamiság szellemét. Annak a jogállamiságnak a szellemét, amelyre Áder hivatkozik, ha arról van szó, mennyire meg van kötve az ő keze. (D.-H. N.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!