Szörnyek az ágy alól

A rendkívül rémisztő, egyébként szobor formájában Japánban valóban létező emberfejű-csirketestű Momo azzal fenyeget: mindent tud a gyerekekről, és súlyos, családjukat is érintő következményei lesznek annak, ha nem követik az utasításait. Általában a WhatsApp nevű chatalkalmazásban ír a gyerekeknek, tinédzsereknek. A feladatok között egyre durvábbak következnek, melynek része az öncsonkítás – erről fényképes bizonyítékot is kér a rémlény –, de itt sem áll le, és az öngyilkosság felé akarja sodorni az áldozatait.

Zsarolás és megfélemlítés

Egyelőre nem tudni, ki és miért működteti Momót. Biztonsági szakértők szerint a hacker célja akár a pszichológiai nyomásgyakorlással történő adatlopás is lehet. Erre azonban egyelőre nincs bizonyíték, ahogy arról sem tudni, hogy a rendőrségi nyomozások mennyire eredményesek. A napokban már egy magyar áldozatról is szóltak a hírek: a Bors szerint egy 15 éves kelet-magyarországi kislány az internetes hívás miatt vethetett véget életének.

Az első üzenet általában ez: „Szia, Momo vagyok, három éve meghaltam, elütött egy autó. Ha nem akarod, hogy ma éjfélkor ott álljak a szobádban, az ágyad mellett, és nézzem, ahogy alszol, akkor küldd tovább ezt a levelet 15 ismerősödnek. Nem hiszel nekem?” Ezt követően – írja a 24.hu – azzal próbál manipulálni, hogy részletezi, meghalnak vagy megcsonkíttatnak azok, akik nem terjesztik a levelet. Ha valaki ellenáll, Momo nyomasztó képi és hanganyagokkal zsarolja az áldozatot, azzal, hogy megjelenik éjszaka az ágya mellett és kárt tesz benne. Az argentin és spanyol rendőrség figyelmeztetést adott ki a gyerekek és a szülők számára azután, hogy egy 12 éves argentin kislány felakasztotta magát, vélhetően Momo miatt.

Múlt vasárnap az RTL Klubnak egy fiatal már arról számolt be, hogy hetek óta holttestek fotóit kapja üzenetben Momótól, akinek saját profilján félelmetes, szintén halottakról készült videók is találhatóak.

Szakemberek figyelmeztetnek: az említett képek és fenyegetések egy sérülékeny gyerek számára sokkal nagyobb traumát, szorongást okozhatnak, mint egy felnőtt esetében. Éppen ezért érdemes komolyan venni, ha a gyermek viselkedése megváltozik. Ha nem alszik, rémálmai lesznek, láthatóan szorong, vagy ha hirtelen csendessé, magába zárkózottá válik, jelezheti: probléma van.

Fontos elbeszélgetni a kiskamaszokkal például arról, hogy miképpen lehet digitálisan eltorzítani az arcot egy netes alkalmazással, és arról, hogy zaklatás esetén bízhatnak a segítségben. Sok szülő azonban sajnos messze nem mozog olyan otthonosan a legújabb alkalmazások között, mint a gyermekük, éppen ezért érdemes lehet arról is beszélni velük, melyik programot mire használják, esetleg bekapcsolni a számítógépen a szülői felügyeletet. A legfontosabb azonban a nyitottság, a bizalom és a kommunikáció a gyerekkel.

Egymást sem kímélik

Nem csak az idegenek, az osztálytársak, kortársak is komoly traumákat okozhatnak a gyerekeknek, egyre gyakoribb jelenség a cyber bullying, vagyis az internetes zaklatás is, amikor például zárt Facebook-csoportokban alázzák meg és szekálják egyik társukat a gyerekek. Ez komoly lelki sérüléseket okozhat.

Komoly visszhangot kapott a témában készült Tizenhárom okom volt című Netflix-sorozat is, melyben azt mutatják be a készítők, melyek azok a külső szemmel gyakran észrevehetetlen események (iskolai kirekesztés, szexuális erőszak, zaklatás), amelyek öngyilkosságba hajszolhatnak egy 17 éves fiatal lányt. A sorozat kapott hideget és meleget is, azonban vitathatatlan érdeme, hogy fókuszba hozta a témát és érzékenyített.

„Az internet egyre nagyobb szerepet kap a gyerekek életében, ezért a támadás lehetősége is megnőtt. Előfordulhat, hogy csúfolódásoknak, gúnyolódásoknak, verbális bántalmazásoknak is áldozatai lesznek” – mondja Sófi Gyula, a Heim Pál Gyermekkórház pszichiátriai osztályának főorvosa, igazságügyi gyermekpszichiáter.

Tízéves kor alatt, Sófi Gyula szerint, jellemzően tanulási nehézségek, figyelemzavar, magatartási zavar miatt lehet szüksége egy gyereknek szakember segítségére, később szorongásos és hangulati zavarok is előfordulhatnak, és a szerhasználat is indokolhatja a pszichiáter segítségét.

Szerinte ugyanaz a trauma másképp hathat egy-egy emberre, míg valaki könnyebben kezeli a helyzetet – például egy öngyilkosságból származó halálesetet –, addig ugyanaz másnál sokkal súlyosabb pszichés reakciókat eredményezhet. A gyerekek is másképp reagálnak egy ilyen helyzetre. (A Heim Pál Gyermekkórház pszichiátriai osztályára a kezeltek 25-30 százaléka öngyilkossági kísérlet miatt érkezik. Az öngyilkossági hajlam egyébként örökölhető. A fiatalkori öngyilkosság okai között leginkább a családok szétesése vagy a családon belüli konfliktusok, az életvitel problémái és a kortársak közötti viták szerepelnek.)

Felfoghatatlan veszteség

Az utóbbi években több, gyerekeket érintő tragédia is előfordult. 2015 novemberében egy fiú, majd januárban egy lány vetett véget az életének Debrecenben. Mindketten a Szent József Gimnázium tanulói voltak, lapértesülések szerint közel álltak egymáshoz. 2016-ban pedig Debrecentől nem messze, Hajdúszováton egy 12 éves kisdiák akasztotta fel magát. A gyerek tette sokkolta a közösséget, a hírek szerint nem voltak előjelek, amelyekből a tragédiára lehetett volna következtetni.

„Szerencsére nem olyan gyakoriak az úgynevezett öngyilkossági járványok – mikor egymás után sokan vetnek véget az életüknek –, mint azt gondolnánk. Azonban előfordul, hogy rövid időn belül egymás után többen is ugyanazt a módszert követik. Mégis, 1988-tól mostanáig ötven százalékkal csökkent szerinte az öngyilkosságok száma” – szögezi le Zonda Tamás öngyilkosság-kutatótól. Mint mondja, mindig egyedi, hogy ki miért követ el öngyilkosságot, és ez az ok gyakran közölhetetlen titok marad. Fontos volna, hogy a pedagógusok is figyeljenek a gyerek viselkedésbeli változásaira. A  depresszió megoldásához nem elég a gyógyszeres kezelés, pszichoterápiára is szükség van. Ez hazánkban nehézkes, ugyanis közel sincs annyi szakember, amennyire szükség volna.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!