Hogy lesz-e pedagógussztrájk, az már csak Hoffmann Rózsán múlik. A szakszervezetek szerdán egyeztetnek az oktatási államtitkárral, ha nincs eredmény, közös fellépés következik a pedagógusbérek rendezése érdekében.
A pedagógus szakszervezetek megkezdték az egyeztetéseket egy esetleges sztrájkról – pénteki egyeztetésük után Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke úgy nyilatkozott lapunknak, nagyon sok múlik a Hoffmann Rózsával történő jövő szerdai egyeztetésen, illetve az Országos Közoktatási Érdekegyeztető Tanács jövő pénteki ülésén, ezektől teszik függővé, hogy élnek-e a sztrájk eszközével.
Szerinte most van itt a pillanat, hogy megemeljék a pedagógusok bérét és reagáljanak az észrevételeikre, ugyanis még a júniusi szakszervezeti tüntetésen benyújtott petíciójukra sem érkezett válasz. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke korábban úgy nyilatkozott, szeretnék látni, hogy ha esetleg megállapodás születik, annak végrehajtására ki tud garanciát vállalni. Szerintük Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár láthatóan nincs ebben a helyzetben, hiszen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október 5-i bejelentésével törvényt írt felül. Ezért, ha nem járnak eredménnyel, akár a sztrájk is szóba jöhet, hiszen Mendrey szerint a pedagógusokat becsapták, ezért nagyon elkeseredettek, és igen elszántak.
Nagy felzúdulást váltott ki múlt héten Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentése, mely szerint megszorító csomagjuk a pedagógus- életpályamodell bevezetését is érinti, azt 2013 szeptemberéről 2014 elejére tolnák, a tervek szerint megspórolva így 73 milliárd forintot. Orbán Viktor ezzel szemben péntek reggel a Kossuth rádió 180 perc című műsorában már arról beszélt, lát arra esélyt, hogy az eredeti tervek szerint mégis jövő szeptemberben vezetik be a pedagógus-életpályamodellt. Az Emberi Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága is úgy tájékoztatta lapunkat, nincs értelme az esélylatolgatásnak, a remény nem szűnt meg, hogy az ország gazdasági helyzete mégis lehetővé teszi majd az eredeti tervek szerinti bevezetést.
Az oktatási államtitkárság úgy tájékoztatta lapunkat, a pedagógus-életpályamodell szerinti alapilletmény várható éves átlaga 3 154 352 forint lesz majd, ami átlagosan 30 százalékos növekedést jelent. Az alapilletmény a gyakornoki éveket követően a szakmában töltött évek során fokozatosan növekszik, a rendszer pedig lehetőséget biztosít, hogy a pedagógusok előrelépjenek mesterpedagógussá vagy kutatótanárrá.
Kétséges, hogy az életpályamodell bevezetése mennyiben javítana az oktatásban dolgozók körülményein. A kormány által ígért béremelést ugyanis 20 százalékos kötelező óraszámnöveléssel kötik egybe, tehát a tanárok terhei is jelentősen nőni fognak. Ráadásul a béremelés főleg a pályakezdőket és a magasan képzett oktatókat érinti, egy nyugdíj előtt álló tanár bére csak néhány ezer forinttal növekedne. Különben az osztálytermekben tanítók mellett további 40 ezer közalkalmazott dolgozik a közoktatási intézményekben, akiknek 2008 óta nem emelkedett a fizetése. Pillanatnyilag a pedagógusok átlagbére nettó 136 ezer forint körül van, az általunk megkérdezett 25 éve a pályán lévő, jó hírű budapesti középiskolában dolgozó tanár jelenleg nettó 150 ezer forintot keres. Szerinte az életpályamodell is jórészt azokon segít, akik hajlandóak még nagyobb terheket a vállukra venni.
Egyes számítások szerint a bértábla csúcsán álló tanárok akár bruttó 400 ezer forintot is kereshetnek, azonban ez azokat a tanárokat érinti majd, akik mesterpedagógussá vagy kutatótanárrá képzik magukat. A pedagógusok jelentős része így sokkal kisebb emelésre számíthat majd, kicsi az esély arra, hogy általános vagy középiskolai tanárok tömegesen szerezzenek tudományos fokozatot. Annál is inkább, mert a képzések pénzbe kerülnek, és az így befektetett több százezer forint és rengeteg idő csak hosszú évek múltán térülne meg. Homályos még, hogy pontosan kikből állnak, és hogyan épülnek fel a pedagógusokat, az intézményvezetőket és az intézményeket ellenőrző és értékelő tanfelügyeletek. Az Oktatási Államtitkárság közlése szerint az ellenőrzést végzők nem egy ellenőrző hivatal alkalmazottai lesznek, hanem maguk is gyakorló pedagógusok. A PSZ azonban még nem sokat tud a tanfelügyeletekről, és elfogadhatatlannak tartják, hogy a pedagógusokat pályájuk során annyiszor állítják majd minősítés elé, ami semmilyen más szakmában nincs.
Galló Istvánné szerint a bérrendezés mellett a legnagyobb, valódi probléma a kötelező óraszámemelés, ennek eredményeként ugyanis kevesebb pedagógus végzi majd el ugyanazt a mennyiségű munkát, ami 10 ezres nagyságrendű elbocsátásokhoz vezethet majd. A közoktatási rendszer átalakításának költségei ráadásul nagyon nagyok, és egyelőre nem látszik mi a haszna az átszervezésnek.
Nem biztos azonban, hogy a sztrájk megfelelő nyomásgyakorlási eszköz a tanárok céljainak elérésére. Egy általunk megkérdezett pedagógus szerint a sztrájkkal a tanár csak a gyerekeket bünteti, és nem a politikusokat. Ráadásul nem segít a társadalomnak megérteni, mi is a probléma az oktatáspolitikával, és tovább növeli az egyébként is meglévő pedagógusellenességet. Az Oktatási Államtitkárság tájékoztatása szerint a jelenlegi jogszabályok szerint egy esetleges pedagógussztrájk idején is felügyeletet kell biztosítani a diákok számára, így az iskolák nem zárhatnának be. A pedagógusok ráadásul attól félnek, a sztrájkban részt vevő tanárok nagyobb eséllyel veszíthetik el a munkájukat, ha leépítésekre kerül a sor az iskolák állami kézbe kerülése után. Galló Istvánné szerint azonban mindenkit nem lehet elbocsátani.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!