Teljes támadás indult a munkavállalói érdekképviseletek ellen: miközben a Fidesz-kormány megszüntette a munka világának legmagasabb szintű egyeztető fórumát, az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, az új Munka Törvénykönyvének (Mt.) tervezete már nyilvánvalóvá is teszi a célt: a szakszervezetek működése ellehetetlenítésének szándékát, ezzel növelve a munkavállalók kiszolgáltatottságát.
A hat konföderáció közös közleményben tiltakozik a tervezet ellen, s azonnali tárgyalásokat követel, az ágazati és munkahelyi szakszervezetek viszont már arra készülnek, hogy a nyár végére tüntetésekkel, esetleg sztrájkokkal adnak nyomatékot tiltakozásuknak. Akár nemzetközi szakszervezeti segítséget is kérnek.
Egyre inkább összefogásra kényszeríti a különutas szakszervezeteket az Orbán-kormány. Immár a fennmaradásukért is harcolniuk kell: a tervezett új Mt. ugyan elvileg lehetővé teszi a szakszervezetek működését, az eszközeiket azonban kiüresíti, jogosultságaik jelentős részét elveszi. Eltörli a tisztségviselőknek járó munkaidő-kedvezményt, csorbítja az érdekképviseletek ellenőrzési jogát, és nem kötelezi a munkáltatókat tájékoztatásra. Megszűnik a szakszervezeti vezetők, tisztségviselők munkajogi védelme is, ami azt vetíti előre, hogy nem lesz, aki felvállalja a dolgozók képviseletét a munkáltatóval szemben.
A tervezetet nyilvánosságra hozó nemzetgazdasági tárca államtitkára tárgyalást ígért a szociális partnereknek augusztus elejére, a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János bejelentette, hogy konzultációra bocsátják a munkaanyagnak tekinthető tervezetet. Várják „az emberek” írásos véleményét. Válaszként a vegyipari szakszervezet szintén széles körű konzultációt hirdetett a szervezett dolgozók körében a Munka Törvénykönyvéről, s a beérkezett írásos javaslatokat rendszerezve eljuttatja minden parlamenti képviselőhöz – mondta Székely Tamás, aki szerint az új Mt. tervezete tartalmilag pontatlan, felületes, fogalmazási és helyesírási hibák miatt pedig számos ponton félreérthető, értelmetlen, sőt nevetséges. Székely úgy véli, a kormánypárt által utólag munkaanyagnak titulált tervezetben több hasonló pontatlanság is van, ezért komoly vitára egyszerűen alkalmatlan.
A szeptember 29-i D-dayre készülő, 50 szakszervezetet összefogó akciócsoport is „dolgozik”: felméréik a tagság elszántságát, sztrájkra való készségét. Nehezíti a felkészülést a legkeményebb nyomásgyakorlási eszköz, a sztrájk megszervezésére, mert a sztrájktörvény szigorítása azt nem tette egyértelművé, hogy melyik bíróság illetékes a még elégséges szolgáltatás megállapítására.
A BKV egyik szakszervezetének vezetője, Nemes Gábor lapunknak úgy fogalmazott: nincs idő, a szakszervezeteknek mindenképpen összefogásra kell törekedniük. A kormány ugyan valamivel több mint egy hetet adott az érdekképviseleteknek arra, hogy véleményezzék az új Mt. tervezetét, az eljárást minősíti, hogy egy több hónapos munkával kidolgozott, a munka világát átfogó törvénytervezet alapos megismerésére néhány nap áll rendelkezésükre. Nemes szerint „képbe kell hozni” a munkavállalókat, miként érintik őket a várható változások. Azt reméli, hogy ettől nő az elszántság, a szakszervezeteknek erre építve kell a válaszlépéseket megtenniük. – Amelyik szakszervezet nem ébred fel, kihullik a mozgalomból. Ez üzenet is a felelős szakszervezeti vezetők felé: meg kell szüntetniük a széthúzást – fogalmazott, utalva arra, hogy még ma is léteznek érdekkülönbségek a konföderációvezetők között. Nemes Gábor arra számít, hogy augusztus végén, szeptember elején újra beindulnak a kormány intézkedései elleni tiltakozó akciók, utcai tüntetések, s nem zárta ki sztrájkok megszervezésének lehetőségét sem. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke is úgy látja, a mostani kurzus mindenre képes, ezért nagy baj lenne, ha a szakszervezetek a külön alkukra hajlanának.
A tervezettel kapcsolatban Pataky Péter úgy véli, a szakszervezetekkel szembeni támadás ugyanabból ered, ami az alapszelleme az új munkajogi szabályozásnak: a munkáltatókat akarják egyeduralkodói helyzetbe honi a munkahelyeken. Pataky szerint az iparkamarai elnök, Parragh László rendkívüli tájékozatlanságot árult el magáról, amikor úgy nyilatkozott, hogy ez az európai trend. Európában ugyanis a kollektív szerződési lefedettség terjed, és uniós irányelv tartalmazza a munkavállalók konzultációhoz való jogát, a tisztségviselők védelmének jogi szabályozási követelményét.
A magánéletünk, szabadidős tevékenységünk is az azonnali hatályú kirúgás indoka lehet – legalábbis a Munka Törvénykönyvének kormányzati tervezete szerint. A Nemzetgazdasági Minisztérium által jegyzett tervezet nyolcadik paragrafusában kiterjesztették a „munkáltató jogos gazdasági érdekeinek megsértése” eseteit. A hatályos törvényszöveg így szól: „A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné”. Az új tervezet ehhez még két bekezdést fűzött: „a munkavállaló a munkaviszonyon kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, jogos gazdasági érdekének, illetve a munkaviszony céljának veszélyeztetésére”. Továbbá: „a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága a munkaviszonyra való tekintettel nem korlátozható, ha a vélemény a munkaviszonnyal nem függ össze”. Munkajogi szakértők szerint ezzel olyan gumiszabály kerülne a törvénybe, amely alapján a szabadidős tevékenység, vagy akár a munkaidőn kívüli öltözködési szokások is jogos indokai lehetnek a kirúgásnak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
