És mégis kitör a Föld – Nem csak Balin, Erdélyben is fortyog egy vulkán

– Mennyire érte váratlanul a kutatókat az indonéziai Augung kitörése?

– Ez nem volt váratlan. A szakemberek két hónapja figyelmeztettek erre a lehetőségre, mivel drámai mértékben megugrott a napi földrengések száma. A hatóságok tették is a dolgukat, emelték a készültségi szintet, és több mint 140 ezer embert telepítettek ki. Amikor hirtelen abbamaradtak a rengések, a laikusok megnyugodtak, hogy vége a készültségnek. Mi viszont éreztük, hogy valószínűleg csak most jön a java. Igazunk lett, de szerencsére volt még annyi idő a tényleges kitörésig (alig néhány nap), hogy a hatóságok figyelmeztetni tudtak mindenkit, és nem lett nagyobb katasztrófa belőle.

– Miért nem tudják a kutatók pontosabban meghatározni egy kitörés várható időpontját?

– Nem vagyunk megáldva a jövőbe látás képességével, de az elvégzett mérésekből, az adatokból viszonylagos biztonsággal meg tudjuk mondani, hogy várható-e egyáltalán kitörés. Ahogy a meteorológiában is, az előrejelzés csak egy adatsorból levonható következtetés, és soha nem lehet 100 százalékos biztonsággal megmondani, hogy egy adott ponton tényleg esni fog-e egy hét múlva, és ha igen, mennyi eső, mi sem tudunk sokszor biztosabban jósolni. Ráadásul a számunkra fontos jelek nem a felszínen vannak, hanem sok kilométernyi mélységből jönnek, ezért sokkal nehezebb értelmezni őket.

– Lassan eljutunk a Marsra, egy tőlünk ezer fényévre lévő csillagról is megmondjuk, hogy mikor született és hogyan pusztult el, miért van az, hogy ennyire bizonytalanok vagyunk egy olyan földi jelenséggel kapcsolatban, mint egy vulkán kitörése?

– Amikor a világűrben észlelt jelenségekről beszélünk, azon bizonyos mennyiségű adat feldolgozását és értelmezését értjük. Ugyanez vonatkozik a vulkanológiára is. Mi is észlelünk, értékelünk, értelmezünk. Ez valószínűleg nem tűnik annyira izgalmasnak, mint hogy van-e víz vagy élet a Marson. Az űrkutatásnak talán jobb a PR-ja, ami több kutatásra szánt pénzt jelent. És ezt nem panaszképpen mondom, de vulkáni előrejelzéssel emberek tízezreit lehet megmenteni.

– Eljutott-e a tudomány legalább addig, hogy biztonsággal megmondja egy vulkánról, az bármikor is kitörhet-e vagy sem?

– Sajnos nem. Miközben a kitörések előrejelzése rengeteget fejlődött, még a működő vulkánoknak is csak körülbelül a tizedét tudjuk folyamatosan megfigyelni. Sokszor azt sem tudjuk biztosan, hogy hol fog kitörni egy vulkán. Mert vannak az indonéziai Agunghoz hasonlók, amelyeknél egyértelmű, hogy ha kitör, az a kráternél fog történni. Mérjük, figyeljük, és igyekszünk ezt jelezni. De ott van például Új-Zéland legnagyobb települése, Auckland, ami maga is egy vulkáni mezőre épült, ennek minden látható jele nélkül. Olyasmi ez, mint a mezőn a vakondtúrás: mindig máshol jön föl egy kis magma. Az őslakos maorik békességben éltek a vulkánjaikkal, sok mindent tudtak róluk, de az Európából érkező „migránsokat” ez nemigen érdekelte, és egy várost építettek arra a helyre, ahol körülbelül 600 éve volt utoljára kitörés. De volt. Ma sem lehet tudni biztosan, hogy ha kitör, hol tör ki. A főtéren? Egy mellékutcában? Egy bevásárlóközpont alatt? Mindenesetre ma már példaértékű együttműködés van a szakemberek és a városvezetés között, és ha megtörténik a baj, azt valószínűleg időben észlelik, és megteszik a szükséges óvintézkedéseket. Ebben a munkában működik közre az én kutatócsoportom is: a mi feladatunk kiszámítani, mekkora sebességgel képes a felszínre törni a láva egy vulkáni mezőből. Az eddigi eredményeink azt mutatják, hogy ehhez mindössze néhány nap kell, de előtte szinte lehetetlen jelezni. Egy másik eset a chilei Chaiten vulkáné. Amikor 2008 májusában kitört, hirtelen azt sem tudták a szakemberek, hogy melyik működő vulkánról van szó. Chilében több tucat ilyen van, és nagyon meglepődött mindenki, amikor rájöttek, hogy egy több ezer éve szunnyadó tűzhányóról van szó. Később az adatok feldolgozásakor derült ki, hogy mindössze 24 órával a kitörés előtt lehetett észlelni az első jeleket. Erre nem lehet felkészülni. Mi a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánját, a székelyföldi Csomádot vizsgáljuk. Az adataink azt mutatják, megvan az elvi lehetősége annak, hogy bármikor kitörjön. Egyelőre semmi jel nem utal erre, de a szunnyadó vulkánok esetén akár több ezer év után is néhány hónap vagy hét alatt bekövetkezhet a változás. De, hogy egy utolsó példát mondjak, a világtörténelem eddigi legnagyobb ismert kitörése a Tambora vulkáné volt, 1815-ben. Ez akkoriban nemcsak pusztítást hozott, hanem globális éghajlatváltozást, járványokat. És a Tambora előtte jó 4 ezer évig nyugodt volt.

– Magyarország területe ebből a szempontból biztonságos?

– Most azt mondhatom: igen. Bár a lehetősége itt is megvan annak, hogy úgynevezett bazaltos magma a felszínre törjön, de annak a valószínűsége, hogy ez a mi életünkben megtörténjen, nagyon kicsi. Az utolsó ilyen kitörés 100 ezer évvel ezelőtt volt a Felvidéken, a Garam völgyében. Azt megelőzően több millió évig nem volt vulkáni működés.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!