- A választóknak semmi szükségük arra, hogy a pártok dobozokba pakolják be magukat
- Orbán Viktor sodródik, az ellenzék háborúzik
- Eljött a hálózatok kora – interjú Szél Bernadettel, az LMP miniszterelnök-jelöltjével
– Szokott-e konzultálni a politikai lépéseiről Schiffer Andrással?
– A lépéseimről nem szoktam, de politikáról beszélgetünk.
– A miniszterelnökjelölt-állításról?
– Erről még nem váltottunk szót.
– 2010 óta szinte változatlan a támogatásuk, az 5 százalékos parlamenti küszöb körül mozog. Mit remél: mivel és milyen új szavazói csoportokat tudnak megszólítani?
– Bárhonnan jön, minden támogatást megköszönök. Számos választónál mi vagyunk – szakszóval élve – a másodlagos preferencia. Ahogy jöttem az utcán erre az interjúra, többen megszólítottak, és azt mondták: ezt a kiállást vártuk.
– Korábbi mérések azt mutatták: a Momentum és az LMP összefogása egy választáson 14 százalékot hozhatna. Mára kiderült: külön-külön indulnak. Mit gondol, így is kapnak ennyit?
– Minket nem a közvélemény-kutatások irányítanak. Csak akkor lépünk szövetségre valakivel, ha így hatékonyabban érvényesíthetjük elveinket, értékeinket. A Gémesi György vezette Új Kezdettel például jelenleg is folynak a tárgyalások.
– Milyen feltételeket szab az LMP a kampányban való együttműködéshez?
– Két irányelvünk van. Az egyik: olyan emberekkel működünk együtt, akik az Orbán-rendszer megbuktatásában érdekeltek. A másik: nem csak kormányváltást akarunk (az az alap), hanem irányváltást is. Utóbbi feltétele az, hogy nem közösködünk azokkal, akik nem tanultak az utóbbi harminc év hibáiból. Új politikára, új irányra, új vezetőkre van szükség.
– Az megújulás, hogy az LMP-hez igazolt Demeter Márta, aki abból az MSZP-ből érkezett, amelyiktől az önök pártja finoman szólva is távolságot tart?
– Még mindig itt vannak azok az emberek, akik felelősek a korábbi kudarcos kormányzásért. Semmi garancia nincs arra, hogy most másként csinálnák. A reflexek nem változtak meg. Nem feltétlenül közös listás megoldásokban kell gondolkodni. Sokkal inkább abban, hogy ki az, aki érzi magában az erőt, a hitet, a bátorságot, hogy teljesen új útra lépjen. Ezeket az embereket nyitottan és szeretettel várjuk: ezért tudunk hálózati formában együttműködni Gémesi Györgyékkel, ezért tudjuk befogadni Demeter Mártát.
– Hogyan látja az MSZP-t, illetve a DK-t?
– Belső küzdelmet folytatnak, ami az ő belügyük. De mérhetetlenül elegem van ebből a viszálykodásból, amibe másokat is megpróbálnak bevonni. Nekem viszont a szavazókkal van dolgom, azt szeretném, ha a választópolgárok látnák, hogy van itt egy politikailag egységes, hiteles, felkészült, a parlamenti munkában és azon kívül is bizonyított párt, amelyik egy ilyen kaotikus helyzetben is képes kezébe venni az irányítást, amelyik kormányra kerülve nem bizonytalankodna, hanem kész programra tudna szerződni az országgal.
– Az önállóság ugyan azt jelenti, hogy megerősödhetnek egyes pártok frakciói (például a Momentumé vagy az LMP-é), de az ellenzék összességében mégis töredezettebb lesz. Kibír-e még a demokrácia négy év további Orbán-kormányzást?
– Az LMP megalakulása óta egy folyamatosan romló demokráciában politizál, 2010 óta ez a hanyatlás különösen gyors. Ha Orbán Viktor kétharmaddal, vagy úgy kormányozhat tovább, hogy nincs érdemi demokratikus kontroll (értsd: számottevő ellenzék), az végzetes Magyarországra.
– Ennek fényében miként látja a Jobbik lehetséges szerepét?
– Szombaton voltam Vona Gáborral egy vitán, ott is elmondtam: ahogy egy embert, úgy egy pártot is az értékei határoznak meg. Megértem, hogy senkitől nem lehet elvitatni a változás jogát. De ahogy a Jobbik alakítja értékeit, az gyakorlatilag egy másik párt kialakításával ér fel. Úgy látom, a párt nem döntötte el, mi lett azokkal az értékekkel, amelyek mentén létrejöttek – legalábbis ezt kommunikálták éveken keresztül. Kapott is kérdéseket Vona Gábor a gárdamellénnyel meg egy csomó mindennel kapcsolatban. EU-zászlót égetnek, aztán béruniót akarnak. És akkor Dúró Dóra azt mondja, vonjuk meg a szavazati jogot azoktól, akik nem elég intelligensek. Káosz.
– Az LMP mindenesetre korábban azt mondta: ügyek mentén nyitott bizonyos együttműködésre a baloldallal és a Jobbikkal is. Az Orbán-kormány leváltása olyan ügy, aminek érdekében – kimondottan csak a demokratikus játékszabályok helyreállítása, és nem a kormányzás miatt – lehetséges lenne ilyen együttműködés?
– Kormányképes konstrukciót kell létrehozni, nem működésképtelen Frankenstein-figurát. Egyrészt. Másrészt, mint mondtam, alapvető irányváltásra van szükség: nem lehet feléleszteni a régi formákat. Teljesen világosan meg akarjuk mutatni a választópolgároknak – legyenek akár olyanok, akik eddig kisebbik rosszként szavaztak Orbán Viktorra –, hogy van hiteles, megbízható, erős alternatíva. A kampányom nagyon pozitív lesz.
– Hogyhogy, hiszen az a Ron Werber fogja segíteni, aki korábban az MSZP-nek nyújtott ilyen szolgáltatást, és nem kimondottan a pozitív kampányairól vált ismertté.
– Még nem döntöttünk, egyelőre ismerkedünk, az Országos Elnökség dönt majd. Fel vagyok készülve arra, hogy gazemberek is vannak körülöttünk, és embertelen módszerekkel támadnak majd minket. Épp ezért szeretném, ha profik vennének körül minket a kampányban. A tanácsadó elmondja: ha ezt csináljuk, akkor ez lesz az eredménye. Mi döntjük el, hogy az eszköztárból mit alkalmazunk, mit nem.
– Mik lennének a prioritásai kormányfőjelöltként?
– Rendet szeretnék az országban, a tisztes munkának legyen becsülete, és olyan adórendszert, amely összetartja, és nem szétfeszíti a társadalmat. És az ország érdekét szolgáló külpolitikát akarok. Mert ami most van, az merő káosz. Orbán Viktor csak sodródik. Mindeközben olyan erőket szabadított rá az országra, amiket nem tud kontrollálni: utalok itt Vlagyimir Putyinnal való teljesen aszimmetrikus kapcsolatára vagy az Európai Unióval folytatott retorikai harcra. A kerítés olvasata is teljesen más, ha az ember normális stílusban mindent megpróbál, és aztán az unióval együttműködésben épít egy határvédelmi rendszert. Ehelyett Orbánt gyűlöletkampányt folytat, és ezzel legitimálja a kerítését. A gyűlölet rossz hangulatot teremt, elembertelenít, és szürke lepelként borul az országra.
– Elhelyezhető valahol a bal- és jobboldali skálán az LMP?
– Programunk eltérő elemeket tartalmaz, klasszikus zöldprogram. A kisközösségek védelme például konzervatív érték, vidékfejlesztési elképzelésünk azt tükrözi, hogy a kisbirtokrendszer pártján vagyunk, míg a munkaerő-piaci programunk és a Munka törvénykönyvére írt koncepciónk teljesen balos. Például megkönnyítené a nőknek, hogy gyermekvállalás után visszatérjenek a munkaerőpiacra – úgy, hogy nem sérül a családi életük. A liberális értékek a különböző kisebbségek védelmében jelennek meg. A választópolgároknak semmi szükségük arra, hogy jobb- vagy baloldali dobozokba pakolják be magukat a pártok.
– Miként kellene reagálni az Európai Unióból rendre érkező bírálatokra?
– Nézze meg a statisztikákat, ez az ország szereti Európát, az uniós közösség része vagyunk, azonosak az értékeink és érdekeink. Védenünk kell ezt a közösséget. Orbán Viktor kizökkentette az országot az egyensúlyából. Az egyik leghitványabb cselekedete, hogy még ezt az identitást és kötődést is ellenségképzésre használja fel.
„Orbán Viktor csak sodródik.
Mindeközben olyan erőket szabadított rá az országra, amiket nem tud kontrollálni.”
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!