Úgy tűnik, végre valósággá válik az 1993(!) óta tervezett vastagbélrákszűrő program elindulása, amivel sokak életét lehetne megmenteni.
Évente ugyanis ötezer ember hal meg Magyarországon vastagbéldaganat következtében, ezek egy része elkerülhető lehetne, ha időben felismernék a betegséget. Ám arra, hogy szeptembertől kik, milyen eszközökkel és milyen gyorsan végzik majd el a szűréseket, egyelőre nincs pontos válasz.
Bene László, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság leendő elnöke ugyanis arról beszélt a héten a Népszavának: nem lesz elég orvos, akik munkaidejükben el tudják látni a betegeket, az új szűrés miatt ugyanis legalább négyszer annyi páciens várható, mint amennyi most van. A kolonoszkópos, vagyis vastagbéltükrözéses vizsgálatra a mostani 100 ezer helyett így várhatóan 400 ezren jelentkeznek majd. Ők azok, akiknek az elsődleges vizsgálatnál beküldött székletminta alapján felmerülhet a gyanú, hogy polipjuk vagy daganatuk van. A vizsgálandók első csoportja várhatóan szeptemberben kapja meg a szűrésre hívó levelet.
A felsoroltak mellett a programhoz szükséges támogatások körül is sok a kérdőjel. Három hete megírtuk: pénz ugyan lenne, de a hosszú ideje húzódó szűrőprogram mégsem indult el és a jelentős csúszás miatt felmerült, hogy vissza kell adni a támogatásnak szánt EU-s milliárdokat. Akkor kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy megtudjuk: mi az oka a csúszásnak és mit tesznek, ha vissza kell fizetni a 2,5 milliárd forintos EU-s támogatást, de válasz azóta sem érkezett.
A héten az „1001 orvos hálapénz nélkül” csoportban is komoly felháborodást váltott ki, hogy a minisztériumnak nincsenek megfelelő válaszai. Ahogy azt Kincses Gyula egészségügyi szakember írta: 3 hónap alatt kellene elvégezni 75 000 ember szűrését, ugyanis ha november 30-ig ez nem történik meg, vissza kell fizetni az EU-s támogatást. Erről azonban hallgatnak a döntéshozók.
De ezen túl is vannak kérdések és problémák. Hiába végzik el ugyanis a szűréseket, a diagnosztikához patológusokra, radiológusokra, a gyógyításhoz pedig onkológusokra, belgyógyászokra, sebészekre is szükség van. Ők azonban kevesen vannak. Sőt, a szakmai feltételek sem feltétlen adottak, hiszen az sem biztos, hogy van elegendő műszer. Ahogy kérdéses az is, hogy a magánszolgáltatók bevonása nélkül, pusztán az állami ellátás bírja-e majd a terhelést.
Ha az elsődleges vizsgálat után felmerül a vastagbélrák gyanúja, akkor a legfontosabb az lenne, hogy 2 héten belül meglegyenek a diagnosztizáláshoz szükséges vizsgálatok, ne kelljen ezekre akár hónapokat várni. Akkor ugyanis semmi értelme a szűrésnek – mondta lapunknak Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (Fakoosz) elnöke. „Tarthatatlan, hogy a betegeknek most 3 hónapra vagy fél évre adnak előjegyzést a szakrendelőkben egy-egy vizsgálatra, arról nem is szólva, hogy mi történik a sürgősségi osztályon, ami betegelhárító osztálynak is nevezhető.”
Lapunk ismét felkereste kérdéseivel a minisztériumot: szerettük volna megtudni, miként akarják megoldani, hogy a jelentősen megnövekedett betegforgalom ne okozzon fennakadást az ellátásban, tervezik-e a magánszolgáltatók bevonását, van-e elegendő orvos és műszer a szűrések elvégzéséhez, illetve mennyit kell majd várniuk a további ellátásra azoknak, akiknél az elsődleges szűrésnél kiderült: komoly baj lehet. Válasz lapzártánkig nem érkezett.
FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
