Két év alatt megháromszorozódott a díjhátralékosok száma, a rezsiköltségek 3-20 százalékkal emelkedtek a kormány által ígért „befagyasztás” ellenére. Megszűnt a gáz- és távhőszolgáltatás támogatása, azt beolvasztották az általános szociális támogatásba, így viszont nem lehet tudni a mértékét. 40 ezer háztartásban nincs villany, 116 ezerben pedig gáz. A kormány a devizahitelesek megsegítésére több csomagot is kidolgozott, a rezsihátralékok mérséklése érdekében azonban csak annyit tett, hogy 90-ről 60 napra csökkentette a szolgáltatás kikapcsolása előtti türelmi időt. Egyre többeket fenyeget, hogy rezsitartozásuk miatt veszítik el otthonukat. Európában ráadásul mi, magyarok fordítjuk a legtöbbet bérünkből a lakással kapcsolatos kiadásokra. Havi bevételünk 36 százaléka megy el rezsire, az európai átlag 25 százalék. Nem csoda hát, ha a csekkeket egyre többen tekintik újkori sárga veszedelemnek.
Ősszel emelnek?
Tréningezett tartozók
Az E.ON teljes kintlévősége több 10 milliárd forint, a lakossági és az üzleti ügyfelekkel együtt, az előbbiek teszik ki a tartozás 54 százalékát – közölte vállalat a sajtóosztálya. A cég teljes kintlévősége 2010-hez képest egy év alatt 18 százalékkal nőtt, és ez a lakossági fogyasztók körében még nagyobb, több mint 21 százalék. 2011-hez képest mégis csökkent a lejárt tartozásokat felhalmozó ügyfelek száma (mind áram-, mind gázfogyasztók esetében). Az elmúlt két évben például azzal segítették védendő ügyfeleiket, hogy amekkora összeget kifizettek a tartozásukból, ugyanakkora összeget elengedtek, így nullázhatták a tartozást. Ebben az akcióban a két év alatt csaknem 36 ezren vettek részt. 2010-ben 55 ezer, 2011-ben összesen (áram- és gázfogyasztók együtt) mintegy 45 ezer esetben került sor kikapcsolásra. Az áramdíjtartozást felhalmozott családok számára hirdetettek tartozásrendező mintaprogramot is a Családjainkért Alapítványon keresztül. A
Gyertyafényes hangulatban
„Már megint jött egy sárga veszedelem. Így hívom a közüzemi számlákat, amelyek sűrű egymásutánban landolnak a postaládában. Egyet-kettőt mindig magam előtt tolok. Most éppen a tigázost. De most már nagyon be kell fizetni. Rettentően sok a 86 ezer forint, kéthavi elmaradás. De már akkor pörög az óra, ha egy valaki lezuhanyozik! Hát még, ha mindannyian” – Monának, Hevérné Szabó Mónika salgótarjáni ötgyermekes édesanyának nem egyszerű az élete. Egyedül neveli a gyerekeket, és már három éve nem főállású anya: a fizetett státusz csak a gyerekek 8 éves koráig vehető igénybe. A 39 éves asszony egy panelházban bérel két egybenyitott másfélszobás lakást, így két fürdőszoba van. Kényelmes, de „termeli” a számlákat. Pár éve kikapcsolták az áramot náluk, kilenc hónapig gyertyafényben éltek, ami nagyon hangulatos Mona szerint, ha „szabadon választott” gyakorlat. „Szerintem hülyének néztek a boltokban, hogy mindig felvásároltam a készletet. De nem akartunk áramot lopni, pedig tudom, sokan megteszik. Viszont fizetni sem tudtunk” – meséli. Jelenleg 22 ezer 800 forint a szociális segély, amit kap, a gyerekek után a családi pótlék 68 ezer. Nyáron nagyon eladósodik, mert ilyenkor nincs táncoktatás az iskolában, ahol félállása van, de a rezsi akkor is rezsi. Mona tánctanár, Belgiumban, az antwerpeni Királyi Balettintézetben végzett. Amikor hazajött, nem gondolta volna, hogy filléres gondok akasztják majd életét, és volt férjétől is csak alig lát pénzt, ha kap egyáltalán. „Viharvert egy életem volt, de mindig kiverekedtem magamat valahogy a bajokból. A szüleim még diákkoromban meghaltak, az apósomék nem tudnak segíteni. A gyerekeket úgy nevelem, hogy életképesek legyenek majd egyedül is. Ez a hat év – a mindenkori tartozások ellenére – megerősített: megtanított önállóan dönteni, felelősséget vállalni, pénzt kezelni. Ez a legnehezebb: mivel adóstárs voltam a családi házunknál, BAR-listára kerültem. Hívnak Belgiumba, ahová korábban vissza-visszajártam kurzusokat tartani, de a gyerekeket nem hagyhatom magukra. Az apjuk meg nem engedi elvinni őket.”
Kártyáznak csekkekkel
„Nem vagyunk mi rosszak vagy mihasznák” – áll tanácstalanul, lehorgasztott fejjel a konyhaajtó előtt Morvai Istvánné. A 60 négyzetméteres „tanácsi” – most már önkormányzati – lakás használati díja havi 46 ezer forint az idén. Pár éve még bérleti díjként futott az összeg, mert akkor még lakásbérlőnek számított a budapesti VIII. kerületben, a Koszorú utca egy olyan házában, ahol az utolsó tatarozás a húszas-harmincas években lehetett, mert még a II. világháborús belövések nyoma is látszik. Főbérlő voltam, most viszont már kilakoltatás előtt álló – neveti el magát keserűen az ősz hajú, ibolyakék szemű asszony. Tavaly májusban mondta fel a hivatal a bérleti jogviszonyt a tartozások miatt. Majdnem másfél millió forintot halmoztak fel, maga sem érti, miként. Csak azt tudja, hogy a lakás-kiürítési perben foglaltak szerint „rendeltetésszerű használatra alkalmas” állapotban kell átadniuk az otthonukat, amelyben ő maga 1972 óta él. Feri fia is ide született már.
Feri rokkant, súlyos beszédhibás, rettentő nagy szerencse, hogy a 27 ezer forintos járadékához védett munkahelyen, egy távoli, mátyásföldi nyomdában könyvkötőként még egy kis pénzt hozzá tud keresni. De ki tudja, meddig? Morvainé két éve nyugdíjas: több mint 40 éven át dolgozott bölcsődei-óvodai dadusként és mindenesként, a nyugdíja 70 ezer forint. Nem tudja, melyik ujját harapja: egy családi kezességvállalás miatt nyugdíját levonás terheli, de vonják a villanyszámlát is – pedig villany, az már nincs a lakásban.
Gáz van, hogy télen fűteni, naponta meg valamit főzni is tudjanak, hiszen a hideg élelem még drágább lenne, mintha megfőz egy levest, vagy kisüt egy kis krumplit. Gázdíjtartozásuk is van, igaz „csak” 60 ezer forintnyi. A lakás lepusztult, reménytelen, de tiszta. Mint a gazdája. Úgy tudja, a házban majd’ minden lakó görgeti maga előtt a közműtartozásokat, „kártyázik” a sárga csekkekkel – amelyek után nemsokára még plusz adót is kell fizetni –, hogy melyikkel menjen a postára, melyik várhat még egy kicsit. Tudja, hogy lesz csekkadó: nemcsak a lépcsőházi beszélgetésekből, de a zsebrádióból is, amit elemmel működtetnek. Télen, ha hajat kell szárítani, kisegíti egy szomszéd, akinek még nincsen akkora hátraléka, amúgy minden mást megold. Kézzel mos, miután a szennyest jó sokáig áztatta a kádban. Vásárolni cédulával megy, mindent forintra kiszámol, hogy ma tejre vagy esetleg még egy kis csirkefarhátra is futja. Morvainé biztos benne, hogy a karácsonyt már nem itt éli meg a fiával. Hevesben, egy kis faluban sok éve már, hogy megörökölt egy düledező vályogházat, ami a nagyszüleié volt. Talán oda mennek. Igaz, a tető is rossz, pénzük meg végképp nem lesz a rendbehozatalához, de az alternatíva az utca. Tartozásokkal, levonásokkal együtt, amelyek követik őt az élete végéig.
Fővárosiak ezrei gáz nélkül
A Főgáznál az elmúlt 5 évben a díjhátralékok és a hátralékos ügyfelek száma is emelkedett – feltehetőleg a gazdasági válság hatására. A kikapcsolások száma viszont csak kismértékben nőtt. Jelenleg 8-9 ezer ügyfélnél szünetel a gázszolgáltatás 60 napon túli tartozás miatt – közölte a sajtóosztály.
Nincs kollektív felelősség
A Főtáv Budapesten végez távhőszolgáltatást. Korlátozás (ki-/lekapcsolás) ritkán fordul elő, ugyanis ez csak önálló épületeknél lehetséges, illetve annál a néhány lakásnál, ahol egyedi mérő van felszerelve. Mivel lakásonként számláznak, korlátozni azonban csak épület szinten tudnak, nem tehetik meg, mivel kollektív felelősség nincs a távhődíj tartozásokért. 2005-ben 566 millió kintlévősége volt a cégnek, tavaly már 1 milliárd 17 millió forint.
Nonprofit rejtély
A miniszterelnök két hete a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségével folytatott tárgyalásán úgy fogalmazott, hogy az új gazdasági modellhez tartozik a közszolgáltató cégek nonprofit alapra helyezése. Orbán Viktor nem mondott további részleteket, így egyelőre tisztázatlan, hogy pontosan mi az elképzelés. Kerestük a közüzemi cégeket ezzel kapcsolatban, de egyikük sem tudott információval szolgálni, azaz a bejelentés óta sem vette fel velük a kapcsolatot a kormány.
Váratlan fordulat
A 11 megyét és 1,2 millió fogyasztót ellátó Tigáznak 220 ezer hátralékosa és évek óta 11 milliárd forint körüli kintlévősége van. A Tigáz szolgáltatási területén jelenleg a kikapcsolási arány a fogyasztói létszámhoz viszonyítva átlagosan 3,9 százalék, de a fogyasztók 18 százaléka eseti vagy tartós fizetési problémával küzd. A tartozások átlaga 37 ezer forint. Februárban a cég moratóriumot hirdetett, amelynek meglepő következménye lett: a kikapcsolástól fenyegetett 5 ezer fogyasztóból 187 maradt három héttel később. A feltételezések szerint az érintettek azért rendezték gyorsan a tartozást, mert nem tudhatták, meddig tart a farkasordító hideg, és mikortól érkezhet meg ténylegesen a szolgáltató embere, hogy kikapcsolja a gázt.
Nem megoldás a moratórium
Az Elmű közlése szerint a villamosenergia-számla kisebb tételnek számít egy család életében, 10 ezer forint körüli összeg egy hónapban, ezért „csak” milliárdos kintlévősége van a cégnek. Néhány ezer lakás van országosan, amelyben kikapcsolták az áramot. A 2008-as téli kilakoltatási moratórium alatt nagyon sokan halmoztak fel tartozást, több százezer forintot is akár. Az Elmű részletfizetési lehetőséggel próbálja az eladósodást megállítani – mondta Boros Norbert szóvivő, aki szerint a szociális rendszerben keresendő a megoldás, nem pedig a kilakoltatási moratóriumban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!