Hiába tüntettek a pedagógusok, hiába ágáltak a szakértők, hiába tiltakozott a szakszervezet, a kormány tántoríthatatlanul halad előre a maga által kijelölt úton. Méghozzá a rossz úton, ahogyan azt Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa is bevallotta. Az egy hét múlva esedékes tanévkezdés még viszonylagos nyugalomban telik majd, a teljes felfordulás a jövő év elejére prognosztizálható.
„Szeptember elsején lényegi változást nem fogunk érezni, ez a tanév is elindul” – mondta lapunknak Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Annyi változás azért lesz, hogy az 1., az 5. és a 9. évfolyamon bevezetik a heti öt órás testnevelést, de igaz: ez alapjaiban nem változtatja meg a közoktatás rendszerét. Nem úgy az a változás, amely csak elkezdődik szeptemberben, de kiteljesedni jövő év elején fog: a tanévkezdéssel egyidőben megalakul a Klebelsberg Intéz ményfenntartó Központ, amely 2013. január elsejétől átveszi az önkormányzatoktól az oktatási intézményeket.
Az Oktatásért Felelős Államtitkárságtól igyekeztünk megtudni, hogyan is fog pontosan kinézni a központ, amely nemsokára a teljes közoktatási rendszert maga alá gyűri. Marekné dr. Pintér Aranka miniszteri biztos tájékoztatása szerint „központi és területi szervekből áll, az utóbbi tekintetében a közigazgatási struktúrához” – vagyis a járásokhoz – igazodik. Így egy járás megegyezik majd területileg egy tankerülettel, a fővárosban pedig a kerületek határai szabják meg a tankerületek kiterjedését is. Az országban tehát 198 tankerület lesz: Budapesten 23 (kerületenként), az ország többi részén 175 (járásonként). „Egyegy tankerület – a földrajzi nagyság és az ellátandó feladatok függvényében – 6 és 22 fő közötti tisztviselővel látja el feladatát. A hálózatnak a tervek szerint így összesen 2350 fő munkatársa lesz” – tudtuk meg. A hatalmas és összetett apparátus létrejötte azonban az államtitkárság szerint nem jár többletkiadással, „mivel a megyei intézményfenntartó központok átszervezésével – azok jelenlegi státusaiból és tárgyi erőforrásaiból –, valamint a települési önkormányzatoknál a fenntartói feladatokat szervező és irányító munkatársak átvételével jön létre.”
Ki van ez találva, gondolhatnánk, csakhogy ma még senki sem tudja, pontosan hogyan fognak az intézmények átkerülni a központ irányítása alá. „Forgatókönyv, ütemezési terv az átadásátvételre nincs, vagy legalábbis mi nem tudunk róla. Ez pedig súlyos hiányosság, ami több ezer intézményt, 1,4 millió tanulót és 120 ezer pedagógust érint” – fogalmazott Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. „A központ… pontosan azért jön létre már 2012. szeptember 1jétől, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre az átadásátvételek előkészítésére, a tankerületek kiépítésére, a szervezet működtetésének megalapozására. Az önkormányzat és az állam azon dolgozik, hogy a fenntartóváltás zökkenőmentes legyen. Az intézményekkel külön egyeztetésre jelenleg nincs szükség” – tudatta a VH-nak küldött válaszában Marekné dr. Pintér Aranka.
Galló Istvánné szerint azonban semmi sem garantálja azt, hogy az intézmények átadása zökkenőmentes lesz. „Amikor a megyei önkormányzatoktól vett át intézményeket az állam, akkor sem sikerült gond nélkül megoldani a váltást. Pedig akkor »csak« 214 intézményről volt szó, a vezetői pályázatok kiírását azonban több helyen meg kellett ismételni, mert hibásak voltak. Ennek most a sokszorosa kerül majd állami kézbe, így bizonyosan nagy lesz a fejetlenség” – fogalmazott.
Az bizonyos, hogy az iskolák üzemeltetési költségeit (tehát például a közüzemi számlákat és a technikai dolgozók bérét) az önkormányzat fizeti, a szakmai irányítás azonban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kezébe kerül majd. Hogy milyen feladatokat lát el, és milyen hatáskörrel rendelkezik majd ez a központi szerv, azt csak sejteni lehet. „Szemléltetésként: az önkormányzat fizeti a számlákat, de ha az iskola szeretne egy doboz krétát, vagy előfizetne egy szaklapra, netalán munkaszerződést kötne egy pedagógussal, azt nem teheti majd meg, mert nincs saját költségvetése” – fogalmazott Galló Istvánné. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság szerint ez az iskolák életének megkönynyítését szolgálja, az intézményeknek ugyanis így „nem lesz a gazdálkodással gondjuk, ezt a terhet a tankerület, illetve az önkormányzat leveszi a vállukról, így teljesen a szakmai-pedagógiai munkára összpontosíthatnak.” A Pedagógusok Szakszervezete szerint viszont ennél sokkal többről lesz szó. Az intézményfenntartó központ első feladata nyilvánvalóan az lesz, hogy átvilágítsa területenként (tankerületenként) milyen az intézményi rendszer, hány tanuló oktatásáról van szó. Hoffmann Rózsa többször megígérte, hogy egy olyan település sem lesz, ahol az alsó tagozatot megszüntetnék, amennyiben legalább 8 gyermek jár oda. Viszont a felső tagozatról már kevesebb szó esik, pedig egy korábbi háttértanulmány tanúsága szerint itt már összevonások (a kormány szavaival élve „racionalizálás”) várható. Ezt pedig megkönnyítheti, ha a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak teljes rálátása lesz az oktatási intézményekre. Az iskolák „racionalizálása” (bezárása) viszont már nagyon is érinti a pedagógusokat, akiket elbocsáthatnak, és persze a gyerekeket, akiknek talán 2013 szeptemberében már új iskolában kell elkezdeniük a tanévet. A tanulmány egyébként 633 település felső tagozatával számolt – azaz kétezernél is több pedagógusnak és 50 ezer diáknak kellene felkészülnie a változásokra. Galló Istvánné szerint azonban nem is ez a tanév lesz az, ami az igazán kritikus változásokat hozza: „egy év múlva lesznek a komoly problémák”. A tervek szerint bevezetik a pedagóguséletpályamodellt, ami ugyan megemelt keresetekkel számol, viszont emellé drasztikus óraszámemelés is jön. Kiépül egy szakfelügyeleti rendszer, amely az oktató-nevelő munka minőségét lesz hivatott ellenőrizni, és nagyon komoly hatáskörrel rendelkezik majd. „A munkafeltételek nem javulnak, sőt, az emelkedő óraszám miatt várhatóan romlanak” – véli Gallóné.
Jövő év szeptember elsejére elkészülnek a Nemzeti alaptantervet kiegészítő kerettantervek is, ezekhez pedig új tankönyvekre lesz szükség. Ezeket a tankönyveket az az iskoláknak decemberben kell megrendelniük. De mi alapján készülnek majd el, ha nincs még kész az a kerettanterv, amihez igazodniuk kell? – a válaszra az egész pedagógusszakma vár. Mindez azonban a jelenlegi tanévet, vagy legalábbis annak első néhány hónapját nem érinti. Ám mindaz, ami a tanévkezdéssel egy időben létrejövő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működésével együtt jár, már nagyon is kihat majd a teljes közoktatási rendszerre. Csak azt nem tudjuk még, hogyan.
Megtanulhatatlan a Nemzeti alaptanterv (NAT) – mondta Pokorni Zoltán. Kissé megkésettnek tűnhetnek az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnökének szavai, ám nem ez volt az első eset, hogy bírálta a kormány oktatási ügyekben hozott döntéseit. Több mint másfél éve Pokorni már jelezte: sem a köznevelési, sem a felsőoktatási törvény (akkor még csak tervezete) nem nyerte el a tetszését. Kifogásolta többek közt a pedagógus-életpályamodell bevezetésének körülményeit, bírálta a NAT-ot, ellenezte az érettségi előfeltételévé teendő kötelező társadalmi munkát. Akkor az a hír járta a Fidesz köreiben, hogy Pokorni hiába tagja a kormánypártnak és vezeti a szakbizottságot, az oktatásügy alakulására nincs befolyása. Most ismét hallatta a hangját: „tovább megyünk a rossz úton” – fogalmazott. Véleménye szerint iskolák fenntartásának kérdését is újra kellene gondolni, a magyar iskolarendszert pedig szelektívnek nevezte az iskolafenntartás szétaprózottsága, a kevés közfinanszírozott tanóraidő és a túlzottan tananyagcentrikus pedagógiai gyakorlat miatt. Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár erre úgy reagált: épp ezek miatt a problémák miatt lép be az állam az iskolafenntartásába 2013 januárjában.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
