Tanítani való káosz – államosítás az iskolákban

Fél év kell ahhoz, hogy a bosszantó szervezési hiányosságokból adódó működési problémák rendeződjenek – mondja az oktatáskutató az iskolák államosítása miatt kialakult káoszról és bizonytalanságról. Nahalka István, a Hálózat a Tanszabadságért tagja szerint a magyar közoktatásban dolgozók hosszú évtizedek alatt úgy szocializálódtak, hogy át tudják vészelni ezeket az átmeneti időszakokat, túlélő üzemmódba kapcsolnak. „A kérdés inkább az, hogy a pedagógustársadalom felismeri- e majd, hogy a nevelés és az oktatás feltételei milyen negatív irányban változnak majd meg szeptembertől. A tanárok mozgástere jelentősen csökken majd, és nagyon kevés lehetőség lesz a differenciált oktatásra. Vajon akkor is ennyire vehemensek lesznek majd, amikor szembesülnek vele, hogy itt az oktatás szétverése zajlik?!” – teszi fel a kérdést a szakértő. Emlékezetes: januártól az iskolák fenntartása a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (KIK), az üzemeltetés pedig az önkormányzatok feladata. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár sikertörténetnek nevezte az államosítást, miközben a sajtó egy hete tele van rémtörténetekkel.

Somogyi Lászlót, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének (OVSZ) elnökét, a Berzsenyi Dániel Gimnázium igazgatóját már elérni sem volt egyszerű, az államosításnak ugyanis a mobiltelefonja is áldozatául esett. Ráadásul a tankerületek vezetői körlevélben tiltották meg az iskolaigazgatóknak, hogy nyilatkozzanak. Az OVSZ elnökét felháborítja Hoffmann nyilatkozata, mert tapasztalataik szerint a KIK helyi szervezetei a 198 tankerületben még valójában nem álltak fel, sok helyen még csak az igazgatók vannak, munkatársak, megfelelő infrastruktúra és munkafeltételek nélkül. Számos olyan funkciót, amit eddig az iskolák láttak el, mostantól nekik kellene, de erre egyelőre képtelenek. Nap mint nap rengeteg anomáliával és megoldhatatlan problémával találkoznak az iskolákban, de hiába bombázzák kérdéseikkel a tankerületi vezetőket – általában a jó szándék ellenére sem tudnak segíteni.

A napi működésre jelenleg egy fillér sincs az iskoláknál, így egy levél feladása is gondot okoz. „Addig fénymásolunk, amíg van papír. Az iskolák életében naponta száz ilyen probléma kerül elő. Ami korábban egy intézményvezető prompt döntése volt, most 2-3 nap” – mondja az OVSZ elnöke. A gondokra a Szilágyi Erzsébet Gimnázium pedagógusai nyílt levélben hívták fel a figyelmet. „Az iskolák igazgatóit a központi akarat végrehajtó bábjaivá degradálták. Naponta alázzák meg őket újabb és újabb jelentések, listák és kimutatások bekérésével, teljesíthetetlen határidőkkel” – szól a levél.

Január 1-jével számos, az iskolákban dolgozó közalkalmazott előrelépett a bértáblán, őket ilyenkor át kell sorolni a megfelelő bérkategóriába, eddig ezt az iskolák intézték, de ehhez már nincs joguk, a KIK helyi tankerületi irodáinak meg egyelőre emberük nincs az intézésre. Ezért sok helyen megkérték az iskolákat, hogy idén még ők oldják meg ezt – azonban azok már nem dolgoznak az intézményekben, akik ezt intézhetnék, a gazdasági igazgatói posztokat ugyanis megszüntették. Ez azért is probléma, mert a gazdasági osztályok tudnák megmondani, hogy mennyi „ellátmányra” van szükségük az iskoláknak, hiszen innentől kezdve a krétától a WC-papírig mindent a tankerülettől kell igényelni.

Az intézményvezetők pontos hatásköre sincs definiálva. Az először elfogadott köznevelési törvény szerint gyakorolják a munkáltatói jogokat, de ezt az államosításról szóló törvény az intézményfenntartó központhoz sorolja. „Hiányzik egy miniszteri rendelet, mert ugyan kaptunk egy körlevelet a KIK elnökének az aláírásával, amelyben leírja, hogy mit tehetünk és mit nem, de ez nem jogforrás. Az igazgatónak arra sincs joga, hogy beküldjön egy tanárt helyettesíteni” – teszi hozzá Somogyi. Hoffmann Rózsa az ATV-ben erre a problémára úgy válaszolt: ő is évekig dolgozott úgy, hogy nem volt munkaköri leírása, mégis tudta, mi a dolga. „Hogy lehet ilyet mondani, mikor a következő mondatában bevallja, hogy a 198 tankerület negyedében a vezetőn kívül nincs személyzet, vagyis nincsenek felkészülve a feladatok ellátására?” – kérdezi a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Galló Istvánné szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy nem készült el a KIK szervezeti és működési szabályzata, ezért az önkormányzat, a tankerület és az iskola között nincs valódi munkaelosztás. Úgy gondolja, hiba lenne azt hinni, hogy az ellátási zavarok okozzák majd a legnagyobb gondot, sokkal nagyobb baj, hogy bizonyos feladatoknak nincs gazdája. Január 15-ig kell például a családi adókedvezményt igényelniük a pedagógusoknak, ezeket azonban nincs, aki munkáltatóként aláírja. Így egy évig nélkülözniük kell ezt a havi 7-8000 forintot, amit ugyan jövőre megkapnak, de az állam egy évig ül rajta.

A KIK elnöke nem látja súlyosnak a problémákat. Kérdéseinkre válaszolva Marekné dr. Pintér Aranka kifejtette, a tankerületek elhelyezése mintegy 90 százalékosan megoldott a helyi önkormányzatok vagy kormányhivatalok segítségével, s a többi helyen is ez hamarosan megoldódik. A napi ügyek gördülékenyebb intézése érdekében küldték ki karácsony előtt azt a segédletet, amiből az igazgatók „pontosan tudhatják, hogy egyes konkrét esetekben kihez kell fordulniuk”. Azt azonban ő is elismerte, hogy „ez még további részletezésre szorul”.

Egy iskola életében ugyanis nem lehet élesen különválasztani, hogy mi tartozik az üzemeltetéshez és mi a fenntartáshoz. Például ha fénymásolnak az intézményben, a másolt dokumentum tartalmától függ, hogy azt a fenntartó vagy a működtető fizeti. Ha egy flakon tisztítószerrel takarítanak, az az üzemeltetéshez tartozik, azonban ha egy kémiai kísérlethez használják, a fenntartóhoz. „Jelenleg alig van olyan dolog az iskolában, amelyről teljesen egyértelmű, hogy kihez tartozik valójában” – mondja Somogyi László. Arról nem is beszélve, hogy az iskola nem bérelhet buszt egy osztálykirándulásra, nem szerződhet úszóiskolával – kérdés, hogy a tankerületek mikor jutnak el odáig, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzanak.

Szintén homályos, hogy mi lesz az uniós pénzek sorsa, ugyanis rengeteg iskolában nem is egy pályázat van folyamatban, amelyek nyilvántartása és elszámolása nagyon sok adminisztrációval jár. Az ezekkel kapcsolatos dokumentációkat is át kell adniuk a fenntartónak, de az OVSZ elnöke szerint nincs olyan ember, aki ezt rögtön át tudná látni. „Csak a mi iskolánkból öt ilyen dosszié kerül a tankerülethez. Nem látok rá garanciát, hogy ezeket a projekteket tudják majd kezelni, és tartok tőle, hogy az EU visszakéri a pénzeket” – jegyzi meg. Az aggályokra a KIK elnöke úgy reagált, külön Fejlesztési Főosztályt hoztak létre a projektek megvalósításának központi koordinálására.

Az államosítással sok helyen csökkent a pedagógusok bére is. A jobb módú önkormányzatok sok helyen pluszjuttatások biztosítottak a tanároknak és az igazgatóknak, főleg cafetéria formájában. „Nem a jobb módú iskolákhoz zárkóztak fel a rosszabbak, hanem a kedvezőbb helyzetben lévőket is lehúzták” – mondja Gallóné. Közelednek a középiskolai felvételik, de az iskolák még azt sem tudják, hány tanulót vehetnek fel, milyen osztályokat indíthatnak. Galló Istvánné szerint legkésőbb szeptemberben már a szülőket is arcul csapják majd a változások.

Súlyos gondokat fog okozni a közalkalmazottak kényszernyugdíjazása is Gallóné szerint. A KIK elnökének tájékoztatása szerint a nyugdíjaskorúak ezt a félévet még végigdolgozhatják, június 30-tól azonban nem vehetnek fel kétféle juttatást, arra azonban Marekné sem tudott választ adni, hány pedagógust érint a kényszernyugdíjazás, a hónap végéig mérik fel hány nyugdíjaskorú dolgozik az iskolákban. A szakszervezeti vezető szerint biztosan több ezer tanárról van szó, akik főleg matematikát, fizikát, biológiát, kémiát, művészetet oktatnak, de logopédusokból is komoly hiány léphet fel. A KIK-nek arra is van lehetősége, hogy a tankerületeken belül mozgassa a pedagógusokat, vagyis elképzelhető, hogy a nyugdíjazott munkaerőt úgy pótolják, hogy a tanároknak ingázniuk kell majd az iskolák között, ami a vidéki járásokban 30-40 kilométeres távolságokat is jelenthet majd. Emellett Marekné intenzív átképzéseket hirdetne meg a pedagógusoknak és ösztöndíjrendszerrel oldaná meg ezekben a képzésekben az emberhiányt. Egyéni elbírálás alapján a nyugdíjasokat is tovább foglalkoztathatják majd, nehéz azonban elképzelni, hogy a több ezer pedagógus ügyével hogyan fog egyenként foglalkozni a kormányhivatal.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!