Táppénzsirató

Elenyésző azon esetek száma, amelyeknél a táppénzes periódus indokolatlan – tudtuk meg az Országos Egész­ség­biztosítási Pénztár (OEP) sajtóirodájától, mégis a jogosulatlan táppénzesek visszaszorításával magyarázza a keresőképtelenek ellen indított hadjáratot a kormány. Az Orbán-csomag részeként elfogadott módosító javaslattal ugyanis a felére csökkent az erre fordítandó maximális keret: a naponta kapható összeg az eddigi legfeljebb bruttó 10 400 forintról, maximum bruttó 5400 forintra csökkent. Az évek óta folyamatosan csökkenő passzív táppénz időtartama továbbra is legfeljebb 30 nap lehet. De mennyire használjuk fel betegszabadságainkat, és élünk – adott esetben vissza – a táppénz adta lehetőségekkel? Az egyre szigorodó feltételek mellett egyáltalán van még lehetőség trükközésre?

Évek óta megfigyelhető tendencia, hogy a táppénzes napok száma folyamatosan csökken. Ennek oka ugyan több tényezőre is visszavezethető, de általánosságban elmondható, hogy nagymértékben befolyásolják a táppénzre vonatkozó szabályok és az ellenőrzések szigorítása, a korszerűbb egészségügyi ellátások, illetve gyógyszerek – tájékoztatta lapunkat az OEP sajtóirodája. A munkahely elvesztésétől félő dolgozók azonban legtöbbször még indokolt esetben sem íratják ki magukat orvosukkal. „Sokszor tapasztalom, hogy a munkahelyféltés miatt a beteg emberek rendkívül elesett állapotban kerülnek orvosi ügyeletre” – nyilatkozta lapunknak dr. Selmeczi Kamill, a Falusi Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke, és elmondta: ennek egyértelműen az az oka, hogy a dolgozók nem mernek betegszabadságuk kivétele után további táppénzre menni, mert félnek, mire felgyógyulnak, nem lesz munkahelyük.

Szerinte ezek után is növekedni fog azoknak az aránya, akik betegen mennek be a munkahelyükre, ami több szempontból is veszélyes: másokat is megfertőzhetnek, és a félig gyógyult betegség akár szövődménnyel járhat. Nem beszélve azokról a beteg kisgyermekekről, akikkel szintén nem mer otthon maradni a szülő. Így pedig veszélyesek lehetnek a bölcsődei vagy az óvodai közösség többi tagjára is.

„Összességében jelentősen csökkent a táppénzre jogosultak száma, az ezzel kapcsolatos jogszabály további szigorítása nagy megtakarítást már nem eredményez az államnak, a trükközőket pedig nem így fogják megállítani” – vélekedik a FAKOOSZ elnöke. Az elbocsátásuk után néhány napon belül hetekig tartó táppénzre vonulók aránya az összes táppénzkiadáson belül az elmúlt két évben több mint harmadával nőtt, majdnem 12 százalékra. Az viszont nem egyértelmű, hogy ennek mekkora része megalapozott. Bár a passzív táppénz összege nem lehet több mint a minimálbér 150 százaléka, a pénzt teljes egészében az Egész­ség­biztosítási Alap állja, így a munkatársát kirúgó cégnek nem kerül semmibe, a kirúgott dolgozó pedig úgy keres pénzt, hogy munkája már nincs. Visszaélések persze itt is előfordulhatnak. Az OEP nyilvántartása szerint 2009-ben az ellenőrző főorvosok közel egymillió ellenőrzött esetből több mint 41 ezer esetben szüntettek meg keresőképtelen állományt, s nyilvánították a biztosítottat keresőképesnek.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!