Téglajegy helyett
sajtójegy
– Kalapozni nem szégyen: az állami pénzekkel kitömött propagandamédiumok között működő maroknyi független és a hatalommal kritikus orgánumnak a túlélését jelenthetik a néhány ezer forintos adományok. Egyre többen hajlandóak fizetni a valódi, torzításmentes hírekért.

 
VH, 2017. augusztus 12.

Ha egy médium valóban független akar lenni, és átlátható módon akar működni, nincs más választása, mint magánadományokat gyűjteni – vallja Diószegi-Horváth Nóra, a Kettős Mérce főszerkesztő-helyettese.

A Mérce tavaly kezdett el támogatásokért kalapozni, és idén is kéri olvasói hozzájárulását – annál is inkább, mert bővülnének. Októbertől Magyarország első, száz százalékban olvasói támogatásokból működő hírportálját indítják el – a merce.hu-ra sokkal több saját, tényfeltáró anyag kerül fel.


Téglajegy Kéthly Annával

A Kettős Mérce honlapján működtetett számláló szerint az idei évhez elég 18 millió forintnak eddig 45 százaléka jött össze – valamivel több, mint 8 millió. Ebben az összegben azonban nincs benne az új hírportál 5 milliós beruházása, erre külön gyűjtenek. 1, 2, 5 és 10 ezer forintos téglajegyeket vásárolhatnak a támogatók. Az 5 ezresen például Kéthly Anna portréja és az alábbi, tőle származó idézet olvasható: „Aki fél, menjen cukrászkisasszonynak”. Az adakozási kedv amúgy eléggé hullámzó: nyáron kicsit leül, ősszel élénkül. A főszerkesztő-helyettes tapasztalatai szerint akkor is több dotációbevétel érkezik, ha saját témáikat viszik tovább, de éles helyzetekben is pezsdül a támogatási kedv – például a Népszabadság őszi bezárása után, vagy amikor a tavaszi tüntetéssorozatot élőben közvetítették.

„Minden alkalom, amikor a kormány megöl vagy felzabál egy sajtóterméket, arra ösztönzi az embereket, hogy akár anyagilag is tegyenek a »maradékért«, ami még független és következetesen képviseli saját értékeit.”

A független, szabad sajtónak a társadalmi felelősség felébresztése is a célja, és Diószegi-Horváth Nóra szerint ezt sikerült is elérni. És mivel a torzítatlan információhoz való hozzáférés alapvető jog, a Kettős Mérce hitvallása szerint a „tiszta tényekhez” mindenkinek hozzá kell férnie. Ezért adják ki havonta a Közélet Iskolájával közösen Feketemosó című „szabadlapjukat”, benne a portál legfontosabb írásaival – az újságot hajléktalanszállókon és sérülékeny csoportokkal foglalkozó szervezetek, önszerveződő közösségek segítségével terjesztik (de bárki letöltheti honlapjukról, és eljuttathatja másokhoz). A Kettős Mérce nem fogad reklámokat és nem fogad el pénzt oligarcháktól vagy pártoktól. Kizárólag az olvasóiktól kapott pénzből gazdálkodik, és ha kell, kicsit meghúzza a nadrágszíjat.


Névtelenek maradnának

A „kalapozásban” alighanem az Átlátszónak van a legnagyobb tapasztalata, a portál már 2011 óta gyűjt olvasói adományokat. A kezdeti felfutás után évről évre még mindig több mint tíz százalékkal bővül azok köre, akik legalább havi 1000 forinttal támogatják a szerkesztőség működését. Tavaly a 3580 kisadományozótól összesen mintegy 50 millió forintjuk gyűlt össze, magyarázza Bodoky Tamás. A főszerkesztő szerint a jellemzően havi 1-2-3 ezer forintot juttatókról sokat nem tudnak, mert „részükről nagyon erős elvárás az anonimitás, különböző okokból nem szeretnék, ha kiderülne, hogy az Átlátszót támogatják”. A közvetlen adományokon kívül az Átlátszó jelentős bevételi forrása a személyi jövedelemadó szabadon felajánlható 1 százaléka: ebből tavaly mintegy 18 millió forint folyt be. Bodoky szerint azonban a „privát pénzek” így is csak az évi mintegy 120 milliós költségvetésük 53 százalékát tették ki 2016-ban. További 38 százalékot külföldi intézményi támogatásból szedtek össze – például a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványoktól vagy a Norvég Civil Támogatás Alaptól. (A kormánypárti médiában gyakran meg is kapják a „Soros bérencei/kitartottjai” bélyeget.) A maradék – kevesebb, mint 10 százalék – különböző rangos elismerésekkel járó pénzdíjakból, valamint a Visegrádi Alap (a visegrádi négyek civil támogató szervezete) dotációjából jött össze.

A főszerkesztő szerint az jó, hogy az utóbbi években növekedett a magánadományok aránya (a cél, hogy elérje a 70 százalékot), de éppen ezért hosszú távra nem, általában csak fél évre látnak előre. A jó hír azonban az, hogy a közösségi finanszírozású független sajtó Bodoky szerint működőképes modell – igaz, leginkább csak kicsiben „6-10 fős szerkesztőségeknél”. A főszerkesztő persze tud olyan külföldi médiumokról, ahol 5 vagy akár 10 ezer magánadományozó is rendszeresen a zsebébe nyúl, de szerinte Magyarországon a nonprofit szférában az Átlátszónak sincs mire panaszkodnia.


Piaci és politikai kényszer hajt

Nem csak a hazai, kormányközelivé centralizált, illetve az állami hirdetésekkel torzított sajtóviszonyok miatt van szüksége egy sajtóterméknek a magánadományokra.

A nemzetközi tendencia ugyanis az, hogy a Google és a Facebook elszívja a hirdetési bevételeket – mondja Urbán Ágnes. A médiakutató szerint a közösségi finanszírozás úttörője minden bizonnyal a Tilos Rádió volt, ami már a '90-es évek eleje óta így működik, de jó ideje él ezzel a lehetőséggel a Klubrádió is, az utóbbi években pedig az online sajtótermékek közül először az Átlátszó, majd egyre mások is beszálltak az adománygyűjtésbe – tagadhatatlanul kényszerűségből. De vannak nemzetközi példák is: a brit Guardian is kínál támogatási összegtől függően, többszintű „tagságot” olvasóinak, ami nem tartalom-hozzáférési jogosultságot jelent, hiszen a cikkek továbbra is ingyenesen olvashatók, hanem egyfajta exkluzív klubtagságot, például részvételi lehetőséget a lap által szervezett fórumokon, rendezvényeken.

Urbán Ágnes szerint valami ilyesmit kínál adományozóinak a Direkt36 oknyomozó portál is, amely a támogatásért cserébe például olyan „előjogot” kínál, hogy az adományozó még a publikálás előtt megkapja a legfrissebb sztorikat. A médiakutató szerint hosszú edukációs folyamat lesz Magyarországon, amíg tömegesen átállnak arra az emberek, hogy valami olyasmiért is fizessenek, ami amúgy ingyen elérhető, de esetleg a támogatásukkal segítik közben a független sajtó megmaradását. Ami az ezzel az eszközzel élő sajtótermékeket illeti, nem tart attól, hogy időközben elsorvadnak, mondván: egyelőre mindenki tesztelgeti, hogy mi az, ami működik ebben a körben, és azért több lábon állnak: többségüknek vannak intézményi támogatóik és piaci hirdetési bevételeik is.

A Kettős Mérce és az Átlátszó mellett adományokat vár olvasóitól például a 444.hu és a Szabad Pécs is. Utóbbi független hírportál áprilisban indult, alapítói pedig a Mészáros Lőrinc felcsúti oligarcha befolyása alá került Dunántúli Napló egykori újságírói. A Magyar Narancsnak nyilatkozó alapítók úgy vélik: „megértették az emberek, hogy ez fontos, és a független sajtóért fizetni kell.” Ők pedig cserébe nem csak hírlevelet és extra tartalmakat kínálnak támogatóiknak – hanem bizonyos adományösszeg felett – ajándékpólót is küldenek nekik.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!