Várhatóan decemberben derül ki, mekkora lesz jövőre a minimálbér, a 2019-es bértárgyalást ugyanis szeptember helyett csak novemberben kezdi meg a kormány a szociális partnerekkel – értesült a Vasárnapi Hírek. Kérdés, hogy a legkisebb bér nettó összege eléri-e a 100 ezer forintot. A régió előttünk jár.
Csak novemberben kezdődnek el a 2019- es bértárgyalások, azaz valószínűleg az év utolsó heteiben derül ki, hogy mekkora lesz a jövő évi minimálbér és a garantált bérminimum (vagyis a szakmunkás-minimálbér). A kormány ugyanis az év utolsó két hónapját jelölte ki a tárgyalásra, legalábbis ez szerepel a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) nemrég közzétett munkatervében – tudtuk meg. Ebből egyébként az is kiolvasható, hogy a kormány nem többéves béralkut szeretne, hanem csak 2019-re jelölné ki a főbb számokat.
A VKF ugyan szeptemberben is összeül, de akkor a 2016-os, hatéves bérmegállapodás értékelése lesz napirenden. (Az akkori egyezség csak 2017-re és 2018-ra tartalmazta a béremeléseket, a további évekre a járulékcsökkentés feltételeit rögzítette. Ezért kell most újra elővenni a bérek ügyét.) Noha a minimálbér emelése közvetlenül, a közszférán keresztül csak kis mértékben érinti a költségvetést, a versenyszférában erős a hatása, így a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyáltalán nem mindegy, végül mekkora emelés jön.
A már elfogadott jövő évi büdzsében az szerepel, hogy a kormány 8,8 százalékos bruttó keresetemelkedéssel számol 2019-ben (az idén ez 10,7 százalék volt). Az persze, hogy ez reálértékben mennyit hoz majd, nagyban függ az inflációtól is, ami gyorsul, hiszen az év eleji, 2 százalék körüli szintről mostanra 3,4 százalékra pörgött fel. Mindenesetre a szakszervezetek már jelezték, hogy két számjegyű, azaz tíz százalékot meghaladó változással számolnak jövőre, így a jelenleg bruttó 138 ezres minimálbér 150 ezer forint fölé emelkedne, a garantált bérminimum pedig – szintén bruttóban – a 200 ezer forintot is elérheti.
„Két számjegyű emelésre van szükség, és az a cél, hogy a magyar minimálbér utolérje a visegrádi országok átlagát” – fogalmazott Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A munkavállalói oldalon persze nagy a szórás, a Munkástanácsok például 12, illetve 15 százalékot akarna, míg a Liga már most elérné a többi visegrádi ország bérszínvonalát, ami viszont – a közterhek és az infláció figyelembevétele mellett – 38 százalékos emelést jelentene, tehát a bruttó minimálbért 190 ezer forint körüli szintre növelnék. Ez meglepő lehet, de tény: hiába nőtt az elmúlt két évben 15, illetve 8 százalékkal (összesen tehát 24 százalékkal) a minimálbér, az uniós rangsorban továbbra is az egyik legalacsonyabb összeget viheti haza a magyar munkavállaló. Ennél kevesebbért csak a lettek, a románok, a litvánok és a bolgárok dolgoznak.
Persze nagy kérdés, hogy a munkáltatók mekkora emelést tudnak kigazdálkodni úgy, hogy a versenyképességük is megmaradjon (a jelentős munkaerőhiány miatt amúgy is sok helyen a bérek emelésére kényszerültek). A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, Rolek Ferenc nemrég arról beszélt, hogy ha már jövő januárban csökken két százalékponttal a szociális hozzájárulási adó (szocho), akkor nagyobb mértékben nőhet 2019-ben a minimálbér, mint ha csak júliustól válik hatályossá az adó mérséklése. A két számjegyű emelést viszont így sem látja teljesíthetőnek.
Kérdés az is, mit tudnak kezdeni a béren kívüli juttatások rendszerének átalakításával, hiszen ezek jelentős részénél megszűnik az eddigi adókedvezmény. Ha a munkáltatók nem adnak cafetériát, a dolgozóknak csökken a jövedelme, ha viszont továbbra is adják, azt csak jelentős tehernövekedéssel tehetik meg. Ezt az érvet nyilván a munkaadók és a munkavállalók is előhúzzák az alkuk során.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
