- Több gyermek életét is megmentette testvére köldökzsinórvéréből származó őssejt Magyarországon
- A gyereket váró szülők nagy dilemmája, hogy érdemes-e köldökzsinórvér-levételre és -tárolásra költeni, ebben a szakértők között is vita van
- Közösségi őssejtbank hiányában az állam külföldről vásárol mintákat, ha szükség van rájuk
A végéhez közeledik annak a hétéves mezőkövesdi kislánynak a rehabilitációja, akit édestestvére köldökzsinórvérének segítségével gyógyítottak meg leukémiájából – ő a negyedik gyerek, akinél a Krio Intézet családi őssejtbankjában tárolt mintával végeztek sikeres őssejtbeültetést. A kislánynál három és fél éves korában diagnosztizálták a betegséget, ami évekig tartó kemoterápia után újult ki tavaly nyáron. Mivel a szülei úgy döntöttek, hogy időközben született testvére köldökzsinórvérét eltároltatják, tavaly novemberben őssejt-transzplantációt hajthattak végre rajta, így a gyógyulás útjára léphetett. Már hazament, napjait nem kell steril szobában töltenie, sőt egy kiskutyát is kaphatott.
Ez az eset is jól mutatja, hogy ma már nem kérdés: az őssejtek bizonyos betegségek esetében életmentők lehetnek.
Mégis sok, gyereket váró szülőnek jelent dilemmát, hogy érdemes-e levetetni és eltárolni az újszülött köldökzsinórvérét, amit a családi őssejtbankok – Magyarországon is legalább hat működik – szabályai alapján kizárólag saját célra (vagyis maga a gyerek, illetve családtagjai megbetegedése esetén) használhatnak fel. A költségesnek számító befektetés egy olyan biztosítás, aminél nagyon kicsi az esély arra, hogy végül „beváltják”, illetve a várható „nyereség” teljes spektruma inkább csak az elképzelések szintjén létezik. A Krio Intézetben tárolt 40 ezer mintából 2001 óta 4 mintát használtak fel allogén transzplantációra, ami azt jelenti, hogy más személy – ezekben az esetekben a testvér – kapta az őssejteket.
Életeket ment
Az őssejt olyan speciális sejttípus, ami amellett, hogy képes saját maga megújítására, át tud alakulni más szerepet betöltő sejtté is. Tulajdonképpen belőlük származik az összes testi, speciális funkciót ellátó sejt. Őssejtből is sokféle van, leginkább a vérképző őssejteket használják, amelyek képesek egy leukémiás beteg kemo- vagy sugárterápiával kiirtott, rosszul működő csontvelőjét újraépíteni és helyreállítani a vérképzést. A tudomány jelenlegi állása szerint mintegy 80 féle rosszindulatú vérképző-rendszeri rendellenesség esetében használhatóak.
„Emellett a szülés során fellépő oxigénhiány következtében történt sérülések terápiájára is alkalmazzák az USA-ban a Duke Egyetemen, de ezeknek az eredménye még nem ismert” – mondja dr. Kriván Gergely, felhíva a figyelmet arra, hogy ezek még nem elfogadott eljárások. Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának vezető főorvosa szerint nem lehet tudni, hogy a jövőben feltárnak-e további felhasználási lehetőségeket.
Ennél jóval optimistább Nagy Kálmán, a Krio Intézet orvosigazgatója, aki szerint még sok kutatást kell elvégezni, mire kiderülhet, hogy mennyi mindenre lehet jó az őssejt. Ő már olyan vizsgálatokról is hallott, ahol az autizmus kezelésében próbálják hasznosítani e sejteket.
A gyógyításban használt vérképző őssejtet csontvelőből és vérből is ki tudják nyerni, ugyanakkor a köldökzsinórvérből származó sejtek sok előnnyel rendelkeznek. „A transzplantációknál előfordulhat, hogy a donor sejtek idegenként ismerik fel a beteg szervezetét és immunológiai támadást indítanak ellene. A köldökzsinórgraftok (vagyis minták) előnye, hogy az újszülöttből származó sejtek kisebb eséllyel támadják a befogadó szervezetet. További előny, hogy a köldökzsinórvér kevésbé tartalmaz egyes vírusokat, így e fertőzések esélye is kisebb” – mondja Kriván Gergely. A Krio Intézet tájékoztatása szerint az USA-ban az őssejtbeültetések csaknem harmadát végzik köldökzsinór eredetű őssejtek felhasználásával a gyerekek esetében, Magyarországon ez még az öt százalékot sem éri el. Az intézet munkatársai szerint ennek az az oka, hogy a jelenleg születendő gyerekek körülbelül 7-8 százalékának tároltatják csak el a mintáját. Ugyanakkor az is kérdés, mekkora az esély arra, hogy egy betegség esetén valakinek a saját köldökzsinórvéréből származó őssejtet használhatnak.
Kriván Gergely szerint a saját felhasználás egészen elenyésző, nem tud arról, hogy ilyen történt volna Magyarországon, a Krio Intézet 4 sikeres őssejttranszplantációját is testvérek kapták. Ennek az az oka, hogy a levett sejtek nem gyógyítják meg tulajdonosaikat genetikai eredetű betegségek esetében.
„A genetikai betegségekben szenvedőknél nem remélhető gyógyulás saját őssejt-transzplantációval, mert a kóros mutáció már a levett anyagban is benne van. Másrészről rosszindulatú betegségek gyógyulásában sokszor éppen az idegen donortól származó graft immunterápiás hatása gyógyít, ez saját levett sejtekkel nem megoldható” – mondja Kriván Gergely. Nem véletlen, hogy a felhasználás gyakoribb az édestestvérek esetében, náluk a legmagasabb az esély az egyezésre. A Szent László Kórházban is végeztek 3 esetben testvérektől származó köldökvér őssejt-transzplantációt. Ezekben az esetekben a beteg gyerekeknek éppen kistestvére született, az ő köldökzsinórvérükkel történt meg a transzplantáció, a beavatkozásokat a társadalombiztosítás fedezte. Kriván Gergely osztályán további 54 esetben végeztek köldökzsinórvér-eredetű transzplantációt, a felhasznált egységeket külföldi őssejtbankokból vásárolta az állam.
Hit kérdése
A külföldi őssejtbankok nagy része közösségi alapon működik, ami azt jelenti, hogy állami finanszírozással gyűjtik a mintákat, és bárki megkaphatja, nem csak az adott személy vagy a családja. Emellett nem biztos, hogy minden mintát megtartanak, kizárólag a „legjobbakat” tárolják el hosszú távon. Ha Magyarország külföldről vásárol mintát transzplantációs célra, az kb. 5 millió forintba kerül az államnak. Az Európai Parlament 2012-ben állásfoglalásban kérte a tagországokat, hogy hozzanak létre közösségi szövet- és sejtbankokat, 22 tagállamban már működnek is ilyenek, hazánkban azonban még nem látszik szándék a létrehozására. A Krio Intézet több alkalommal is kezdeményezte a közösségi őssejtbank felállítását, mert meggyőződésük szerint sok beteg gyógyulásához járulhatna hozzá egy ilyen intézmény, ami megférne a családi őssejtbankok intézményével. Kriván Gergely szerint viszont a több milliárd forintért létrehozható, hosszú idő alatt „feltölthető” közösségi sejtbank létrehozása – a vérellátáshoz hasonlóan – mindenképp állami feladat.
A képet tovább árnyalja, hogy az Európai Csontvelő-transzplantációs Társaság Regisztere szerint nagymértékben csökken a köldökzsinórvér-átültetések száma, mert jobb megoldásnak látszik az úgynevezett haploidentikus transzplantáció, melynek során szülőktől vett graftokat használnak a gyermekeik gyógyítására (vagy felnőttek betegek esetében a gyermekeik sejtjeit). „A szakma úgy látja, hogy a laboratóriumban módosított, a családtagoktól levett sejtekkel történő gyógyítás is nagyon hatékony, a Szent László Kórházban is egyre több ilyen beavatkozást végzünk. Ennek az előnye, hogy egy felnőttől sokkal több sejt gyűjthető, mint amennyit egy köldökvérminta tartalmaz.
Továbbá, szükség esetén a felnőtt donortól további sejtek kérhetők, ami a köldökvér esetén nem megoldható” – mondja erről. A világszerte regisztrált 30 millió felnőtt donorból és a mintegy 800 ezer köldökvérmintából az őssejt-transzplantációra szoruló betegek mintegy 70 százalékának találnak megfelelő donort.
Sokszor megjelenik, hogy Magyarországon körülbelül 500 felnőtt és 40 gyerek vár donorra, a főorvos szerint viszont ezt fenntartásokkal kell kezelni, mert a listán vannak olyanok is, akik nincsenek transzplantálható állapotban, még kezelni kell az alapbetegségüket.
„Ki merem jelenteni, hogy egyetlen olyan gyerek sincs a várólistán, akinek a transzplantációját ne tudnánk megoldani akár holnap, ha megfelelő állapotban van” – mondja Kriván Gergely.
Vagyis továbbra is vitatható, hogy érdemes-e a köldökzsinórvér tárolása egy család számára, ugyanakkor kétségtelen, hogy ez nem kizárólag tudományos kérdés, hanem legalább ennyire érzelmi is, amit nagyban befolyásol az orvostudomány jövőjébe vetett hit is. A szülők nagy része ugyanis azt reméli, hogy a jövőben egyre több betegségről derül ki, hogy gyógyítható őssejttel. Ezt pedig egyelőre senki nem tudja sem megerősíteni, sem cáfolni.
300
őssejttranszplantációt végeznek Magyarországon évente, ezeknek nagyon kis része származik köldökzsinórvérből.
A Magyarországon működő őssejtbankokban különböző „csomagok” érhetőek el.
Különböző konstrukciókban 160 ezertől akár 600 ezer forintig is terjedhet a tárolás ára.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!