Nem úszta meg Orbán Viktor, hogy a héten az EU állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján is a szőnyeg szélére állítsák. Először vetődik fel érdemben, hogy egy tagállam ellen használhatják a nevezetes hetedik cikkelyt, amely akár a szavazati jog megvonásával is járhat. Erről is kérdezte lapunk az Európai Unió svéd belügyi biztosát, Cecilia Malströmöt, aki jól ismeri Magyarországot.
– Az EU-bővítés előtt tagja volt a Magyarországgal foglalkozó csoportnak. Meglepték az elmúlt pár év történései?
– Régi szép idők… Akkor a kormánnyal való együttműködésünk gyümölcsöző volt, sokat tanultunk egymástól és mindnyájan azon voltunk, hogy az Európai Unió minél hamarabb tagjai között köszönthesse Magyarországot. Az elmúlt években azonban éles lett a különbség akkori várakozásaim és a mai valóság között: a Magyarországon történő változások nem a közös uniós értékek irányába haladnak. Egyre növekednek az aggályok a szélsőséges nézetek növekvő támogatásával kapcsolatban. Megdöbbenve tapasztalom, hogy a parlamentben is helyet foglaló pártok a gyűlölet szavait használják, és a kisebbségeket célozzák. Ez sajnos nem csak magyar sajátosság, több uniós országban is tapasztalható. Határozott vezetéssel kell megakadályoznunk, hogy a szélsőséges mozgalmak befolyásolják az EU tagállamainak politikai napirendjét.
– A héten a magyar kormány ismét a szégyenpadra kényszerült az EU-csúcson az Alaptörvény módosítása miatt. Mi az ön értékelése a kialakult helyzetről?
– Az aggályok természetesek, figyelembe véve a jogállamiság elvét, az uniós szabályokat, valamint az Európa Tanács normáit. Az Európai Bizottság jelenleg is dolgozik a parlament által a héten elfogadott Alaptörvény-módosítások részletes elemzésén, és figyelembe vesszük azokat az aggályokat is, amelyek már két évvel ezelőtt, az Alaptörvény elfogadásakor felmerültek. A Bizottság jelezte Orbán Viktor miniszterelnöknek annak szükségét, hogy kormánya és a parlament ezeket az ügyeket az uniós demokratikus alapelvekkel teljes összhangban tárgyalja. Jelenleg azt várjuk, hogy a magyar hatóságok kétoldalú tárgyalásokat kezdeményezzenek az uniós intézményekkel, annak érdekében, hogy feloldják azokat az aggályokat, amelyek a módosítások uniós alapelvekkel és az uniós joggal való összeegyeztethetősége kapcsán merültek fel. Az Európai Bizottság, amennyiben szükséges, teljes mértékben kihasználja a szerződés által biztosított lehetőségeit, hogy megbizonyosodjon az uniós jog tiszteletben tartásáról.
– Az ön hazája, Svédország, hozzánk hasonlóan nem tagja az euróövezetnek. Svédországban nem tartanak a kétsebességes Európa kialakulásától?
– Ezzel a kihívással szembe kell néznünk. Ám ne feledjük, hogy az euróövezet jelenlegi formája csak ideiglenes, hiszen két ország – Dánia és az Egyesült Királyság – kivételével minden tagállam elszánt abban, hogy a monetáris unió teljes értékű tagja legyen. Én személy szerint támogatom Svédország euróövezethez való csatlakozását, és reménykedem, hogy ez meg is történik. Ennek társadalmi támogatottsága jelenleg igencsak alacsony, így nem valószínű, hogy a kormány népszavazást hirdetne az ügyben a közeljövőben. Annak fényében kell megoldást találnunk a kérdésre, hogy ezek a különbségek a jövőben eltűnnek, néhány kivétellel, amelyet tiszteletben kell tartanunk.
– Ön az Európai Bizottság Schengen-felelőse. Jó ideje húzódik Románia csatlakozása az övezethez, pedig ez Magyarországnak kifejezett érdeke lenne, már csak a jelentős méretű közös határ miatt is.
– A schengeni megállapodásról az uniós országok belügyi tárcavezetői döntenek, a belső határok megszüntetésével kapcsolatos döntés is ugyanennek a tanácsnak a kezében van. A döntéshez egyhangú szavazásra van szükség, sajnálatosan jelenleg ennek nincsenek meg a feltételei annak ellenére, hogy technikai szempontból Románia és Bulgária is kész a schengeni övezethez való csatlakozásra. Az Európai Bizottságnak ugyan nincsen hivatalosan szerepe a folyamatban, ám én figyelemmel követem az ügyet, és meggyőződésem, hogy mindkét országnak világos perspektívát és ütemtervet kellene biztosítani. Fontos, hogy minden, a schengeni övezethez csatlakozni kívánó országnak ugyanazon feltételeknek kelljen megfelelni. A belügyi tárcavezetők 2013 végéig ismét előveszik az ügyet, hogy sikerüljön kidolgozni egy kétlépcsős ütemtervet. Én továbbra is ragaszkodni fogok ahhoz, hogy a felek együtt próbáljanak megoldást találni a fennmaradó aggályokra.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!