A hurrikán trópusi ciklon, azaz olyan néhány száz kilométer átmérőjű légörvény, ami zivatarokból áll, s azok is hozzák létre – magyarázta lapunknak Horváth Ákos, a Balatoni Viharjelző Rendszer Siófoki Obszervatóriumának vezetője, aki Amerikában is tanulmányozott viharokat.
– Úgy keletkezik, hogy energiáját a meleg óceán vizéből nyeri, ezért mindig a trópus vidékén alakul ki, rendszerint az Egyenlítőtől kicsit délre vagy északra. A trópusi ciklonok vándorolnak: a passzátszél hatására nyugati, észak-nyugati irányba sodródnak Afrika felől Amerika felé. A Bahamák és Kuba vidékén illetve a Mexikói-öböl felett erősödnek fel igazán. Azután már a nyugati szelek övébe kerülnek, s akkor vándorolnak fel az USA partjai mentén, ahogyan ezt Irene is teszi most.
A hurrikánok erősségét a szélsebességgel mérik, és az ötfokozatú Saffir-Simpson skálán osztályozzák. A leggyengébb, az 1-es 120-150 km/óra sebességű, a 2-esnél akár 170 km/órás széllökések is előfordulhatnak, ilyenre már idén is volt példa. A 3-as erősségű 200, a 4-es 250 km/órás is lehet, afölött már 5-ös erősségről beszélünk, ami akár 300 km/óráig is elmehet. A 3-as erősségű hurrikán már lerombolhatja a gyengébb szerkezetű épületeket, s tudni kell: az Irene az óceán fölött már elérte ezt a fokozatot, ha mostanára vissza is esett az ereje. Az 1-es fokozatú hurrikán is több kárt tehet, mint egy rendkívül erős hazai vihar. A tengeren a hurrikánok hatalmas hullámokat korbácsolnak fel, s azok veszélyeztetik az alacsonyabban fekvő területeket. Az Egyesült Államok keleti partjánál pedig rengeteg fövenyes kis szigetecske található, amelyek alig pár méterre magasodnak ki, azokat elboríthatja a tengerár. Kárt okozhat még a legkisebb erősségnél is a rövid idő alatt lehulló rengeteg csapadék; óránként akár 100 mm is lehet.
S hogy Magyarországra jöhet e hurrikán? Hurrikánként biztosan nem, ahhoz ugyanis nagyon távol vagyunk a meleg tengerektől. Arra már volt példa, nem is egy, hogy az örvény legyengült maradványa ciklonná átalakulva elérte Anglia partjait. Ilyen „közönséges” ciklonok eljuthatnak hozzánk is. A legrosszabb hurrikán-forgatókönyv Európa számra az, ami 2005-ben megesett: a spanyol és a portugál partokat elérte az óceánon egy Afrikához közel kialakult, még fiatal trópusi ciklon.
Költséges utóhatások
A hurrikánok, földrengések, és egyéb természeti katasztrófák nem csupán pusztító erejük, de utóhatásaik miatt is hosszú évekre megváltoztathatják egyes térségek életét. Az első dokumentált tájfun például 1281-ben csapott le, a történelmi krónika Kamikaze („Isteni szél”) néven emlékezik meg róla. A japán szigeteket feldúló természeti csapás elsüllyesztette a japánokat épp ekkor megtámadó mongol hajóhadat, így menekült meg a szigetország a Mongol Birodalomba való beolvadástól. Gazdaságilag viszont a viharok után rendkívül megterhelő egy-egy térség újjáépítése: 1998-ban például csak az Egyesült Államok területén összesen 7,3 milliárd dolláros kár keletkezett a trópusi ciklonok hatására. 1999-ben a Floyd hurrikán elől 2 millió embert kellett kitelepíteni otthonából, egyes városokat többméteres víz borított el. A halálos áldozatok száma meghaladta a hetvenet, az ivóvíz ihatatlanná vált. Az anyagi kár meghaladta a 6 milliárd dollárt. Az eddigi legnagyobb anyagi kárt okozó hurrikán 2005 augusztusában érte el New Orleanst, az USA egyik legfontosabb kikötővárosát. A Katrina halálos áldozatainak száma meghaladta a tízezret, a térséget elárasztotta a víz, járványok, köztük a kolera is felütötte a fejét. Az USA gazdasága mintegy 150 milliárd dollárt költött az újjáépítésre és a károk enyhítésére, de így sem tudta elkerülni a piac megingását. A hurrikán pusztító erejének hatására 400 ezer munkahely veszett oda. Nem sokkal a Katrina után, a Rita hurrikán is feldúlta a Mexikói-öblöt. A hírre már a vihar megérkezése előtt több mint 3 dollárral ismét emelkedett a kőolaj hordónkénti ára.
New York készültségben
„Nem nyugtalankodom, de nagy vihar lesz, az biztos” – mondta a New Yorkban élő Patkó Zsuzsanna a Vasárnapi Híreknek. Zsuzsannát éppen azelőtt sikerült elérnünk, hogy barátokhoz költözött volna, mert magyar idő szerint este hatig el kellett hagynia manhattani otthonát. „A szigetet az A zónába sorolták, ezért mindenkinek el kell mennie. A New York-i vezetés a téli hóvihar után, ami elég váratlanul érte őket, mindenre fel akar készülni” – véli. A kiköltözéssel sietniük kellett, mert szombat délben leállt az élet: lezárták a hidakat, nem járnak a buszok és vonatok. Az amerikaiak fegyelmezetten követték az utasításokat, pánikhangulat csak annyiban volt, hogy a boltok árukészletét teljesen kifosztották: több napra elég élelmiszert táraztak be, és kartonszámra vitték az ásványvizet. A csapokból is teleeresztették a kádakat, hogyha kikapcsolnák a szolgáltatást, legyen mivel pótolni. „New York jól felkészült a viharra” – összegezte Zsuzsanna.
(Sz. Á.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
