Már nemcsak a terrorveszély miatt kell szükségállapotot hirdetni Franciaországban, hanem az árvíz miatt is. A Nyugat-Európában hetek óta tartó esőzések miatt megáradtak a folyók. A Szajna a szokásosnál 6 méterrel magasabban áll, a Louvre és Orsay múzeumokból már kezdik elszállítani a világhírű műalkotásokat, nehogy bajuk essen. A Szajna egyik mellékfolyója, a Loing már elérte az 1910-es katasztrofális árvíz idején mért szintet. Számos vasútvonalat lezártak, és 25 ezer ember maradt áram nélkül az ország középső régiójában.
Úgy kellett ez, mint púp a vak ember hátára, abban az országban, melyet hetek óta megbénít a szakszervezet sztrájkja, ráadásul a jövő héten kezdődik a terrorfenyegetéssel súlyosbított labdarúgó Európa-bajnokság. Nem kis pánikot keltve a héten terrortámadásokra figyelmeztette az amerikai külügyminisztérium az Európába készülő turistákat. A felhívás különösen kockázatosnak ítélte az egy hónapon át tartó labdarúgó Európa-bajnokságot, ahol nemcsak a stadionokban leselkedik veszély az amerikaiakra, hanem a szurkolói zónákban és a focimeccsek utcai közvetítésein is. Az ijedtséget ugyan mérsékli, hogy az amerikai külügy a párizsi merényletek óta folyamatosan jelzi a terrorveszélyt az öreg kontinensre induló állampolgárai számára.
A kedélyeket tovább borzolja, hogy a brit The Sun napilap francia és belga forrásokra hivatkozva a párizsi merényletekért felelős Salah Abdeslam számítógépéről megszerzett információkat közölt. Ebből kiderül, hogy az Iszlám Állam az Eb idejére is tervezett merényleteket. A június 11-i angol–orosz megmérettetésre kész tervekkel álltak elő. A mérkőzés érdekessége, hogy nem Párizsban, hanem Marseille-ben rendezik majd meg. Ráadásul a laptopon tárolt információkból arra lehetett következtetni, hogy a terrorszervezet drónokat is be akart vetni, amelyek segítségével például mérgező vegyi anyagokat szórhattak volna a nézőkre. A tervek között szerepelt, hogy nemcsak a szigorúan őrzött stadionokban és szurkolói zónákban hajtanak majd végre robbantásos vagy gépfegyveres merényleteket, hanem a szórakozó negyedben is. Abdeslamék készültek például arra, hogy a britek elözönlik majd a kocsmákat, akár győznek, akár vesztenek. Természetesen nem tudni, Abdeslam és más iszlamisták letartóztatása után végre tudják- e hajtani a tervet, de a felkészültség önmagában is rémítő. Nem véletlen tehát, hogy a félelem a francia társadalomban is erősen megmutatkozik. Az RTL tévétársaság kérésére végzett közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a franciák 73 százaléka tart terrortámadástól.
A hatóságok munkájába vetett bizalmat jelzi, hogy a válaszadók 62 százaléka szerint a stadionoknak biztosítása megfelelő lesz majd. A francia kormány valóban hatalmas erőket vet majd be a focirajongók biztonsága érdekében: 42 ezer rendőr, 30 ezer csendőr és 18 ezer nemzetbiztonsági tiszt dolgozik majd azon, hogy a sportünnepet ne árnyékolja be semmilyen atrocitás.
Ez várhatóan 1,24 milliárd euróval (390 milliárd forint) növeli meg a francia állam költségeit annak ellenére is, hogy segítségükre lesz az a 10 ezer biztonsági őr, akiket az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) alkalmaz. De minden erőfeszítés ellenére sem lehet a totális biztonságot garantálni. „0 százalék előkészület 100 százalékra emeli a kockázatot, de 100 százalék előkészület nem csökkenti a veszélyfaktort 0-ra” – kezdett idő előtt magyarázkodni Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter.
A túlzott biztonsági intézkedésekkel azonban könnyen juthatnak a céljukkal éppen ellentétes eredményre: bekövetkezhet a teljes fejetlenség. A francia szervezők a beléptetésnél azt is ellenőrizni fogják, megegyezik-e jegyen szereplő név a szurkolóéval. Ha nem, akkor az eladónak is el kell kísérnie a vevőt, hogy igazolhassa magát. Ez a szakértők szerint a jegyek továbbértékesítését is ellehetetleníti, és kígyózó sorokat okozhat. Úgy tűnik azonban, ez nem tántorítja el a magyar szurkolókat.
A Magyar Labdarúgó-szövetség a Vasárnap Híreket arról tájékoztatta, hogy eddig 40 500 jegyet váltottak a hazai szurkolók a válogatott meccseire, ahol Ausztriával, Izlanddal és Portugáliával játszik majd. Ezt erősíti meg Molnár Judit, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének alelnöke is, aki úgy véli, a focidrukkerek mindenképp kiutaznak a kontinensbajnokságra szurkolni.
,,Nem tapasztaltunk eddig lemondásokat a francia foci Eb-re szervezett utazásokkal kapcsolatban” – nyilatkozta lapunknak. Úgy tudja, a biztosítók fizetnek az esetleges terrorcselekmény miatt történt kár, sérülés után is, nem kell külön biztosítást kötni erre az eshetőségre.
A háborús övezetekkel szemben Franciaország továbbra is a biztonságosnak tartott úti célokhoz tartozik a terrorfenyegetettség ellenére is, mivel a helyiek kiemelt biztonsági intézkedésekkel készülnek az Eb-re.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) utasbiztosítási bizottságának elnöke is úgy nyilatkozott csütörtökön az M1-en, hogy a biztosítási kockázatok idén már a terrorcselekményekből származó sérülésekre és megbetegedésekre is kiterjednek. Azt mondta, a terrorcselekménynél a biztosítótársaságok többsége vállalja a kórházi és a baleseti ellátás biztosítását, illetve esetlegesen a hazaszállítást is megszervezi az ügyfeleknek.
A Mabisz tájékoztatásának némileg ellentmond dr. Gernhardt Katalin ügyvéd, aki szerint a biztosítók ajánlatai között háromból két társaságnál még mindig azt találjuk, hogy kizáró ok a terrorcselekmény.
Ahol terrorcselekmény esetén is fizetik a kárt, ott előfordul, hogy csupán bizonyos értékhatárig fizetnek, és kizárólag a sürgősségi ellátást vagy a holttest/sérült hazaszállítását állják. Ezért a szakértő azt tanácsolja, minden biztosítási szerződés megkötése esetén érdemes megnézni, hogy pontosan mi számít biztosítási eseménynek, és milyen értékhatárig, ezért az általános biztosítási feltételeknél a kizárások rovatot is tüzetesen át kell böngészni. A szurkolók számára az is hasznos információ lehet, hogy a biztosító sok esetben nem fizet, amennyiben valakit ittasan ér baleset, vagy esetleg verekedésbe keveredik. A szakjogász szerint a terrorfenyegetettség hosszú távon biztosan átalakítja majd a biztosítási piacot, és amennyiben lesz rá kereslet, létrejönnek olyan speciális biztosítási csomagok, amelyek a terroreseményekre is szélesebb körben kitérnek majd.
Három szír férfit tartóztattak le csütörtökön Németországban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy terrortámadásra készültek Düsseldorf belvárosában. A csoportot egy társuk, Saleh A. buktatta le, akit még februárban vettek őrizetbe Franciaországban. Saleh A. és Hamza C. 2015-ben az Iszlám Állam megbízásából a balkáni migrációs útvonalon keresztül érkeztek Németországba, azzal a céllal, hogy terrortámadást hajtsanak végre, majd szövetkeztek két másik férfival, akik 2014 óta éltek az országban. Düsseldorf óvárosában és egy forgalmas bevásárlóközpontban terveztek robbantásos és gépfegyverrel végrehajtott merényleteket.
13%-kal
csökkent a terrortámadások száma 2015-ben, az egy évvel korábbhoz képest– jelentette az amerikai külügyminisztérium. Az eredmény annak köszönhető, hogy Irakban, Pakisztánban és Nigériában kevesebb merényletet hajtottak végre.
Videóban készíti fel Molnár Zsolt MSZP-s parlamenti képviselő és Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a magyar szurkolókat arra, terrortámadás esetén mit kell tenni. „Nem csillivilli, nincs rá pénzünk” – mondta róla Tarjányi, aki Molnárral együtt azért érezte kötelességének az oktatóvideo elkészítését, mert a magyar kormány semmilyen tájékoztatást nem ad.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!